Kállósemjén

Kállósemjén városokkal van körülvéve. Ennek a településnek kastélya, természetvédelmi területe, múltja van. Ám jövője is. Ez a község fejlesztésre, fejlődésre érdemes. A nagy, négyezer-egyszáz lelkes települést az elmúlt évezred végén, az új évezred elején Lipcsei Miklós polgármester irányította. A rendszerváltás után az első szabad választásokon a kállósemjéniek rá szavaztak. Úgy látszik, nem bánták meg, mert kétszer is megismételték. Talán az is motiválta döntéseiket, hogy Lipcsei Miklós soha, egyetlen pártnak sem volt tagja, most sem az. Őt – iskolai végzettségéhez hűen – a gazdaság, az emberi érték, az értékteremtő munka, a fejlődés érdekelte. Szemmel láthatóan gyarapodott is a község az eltelt tucatnyi év alatt.

A megyénket bemutató könyvsorozatból ez a fontos település, Kállósemjén sem maradhat ki. A bemutatáshoz természetesen a polgármester segítségét kértük. Készségesen vállalkozott, sőt, testületi írásos anyagok, dokumentumok felhasználásával le is írta mondandóját. A következőkben idézőjelbe tesszük és kissé rövidítjük nyilatkozatát, amely az önkormányzati képviselő-testület és a jegyzőnő törekvéseit, munkáját is tükrözi.

„1950-ben születtem Kállósemjénben. Négy év kivételével itt éltem le eddigi életemet. Szüleim is kállósemjéniek, paraszti családból származom. Pénzügyi és Számviteli Főiskolát végeztem. Tíz évig voltam pénzügyi dolgozó, tíz évig főkönyvelő, illetve közgazdasági elnökhelyettes. A rendszerváltás után tele ambícióval kezdődött az élet a településen. Szakmámhoz hűen gazdasági oldalról közelítettem meg a dolgokat. Az első négy év feladata az volt, hogy ki ne maradjunk a gázprogramból. A belterületen és egy 300 lelkes tanyán sikerült lefektetni a gázhálózatot a telefonvezetékkel együtt. Portalanítottuk a Rákóczi, a Mező, a Táncsics, a Petőfi, a Vörösmarty, a József Attila, az Ifjúság és a Kölcsey utcát. Megoldottuk három tanya ivóvíz-ellátását. Mindez sok pénzt emésztett fel, közben biztosítottuk az intézmények működését, segélyezésre is jutott.

1994 végén értékeltük az előző ciklust jó hangulatú testületi ülésen. Megállapítottuk, hogy községünk ebben a négy évben fejlődött legdinamikusabban. Az új ciklust a régi polgármesterrel és jegyzővel, valamint öt régi és hat új testületi taggal kezdtük. Mindig a biztonságos önkormányzati gondolkodás volt a fő vezérvonal, az intézmények működtetése mellett jó összhangot találtunk a segélyezési és a fejlesztési feladatok között. Valamennyi feladatunkat hitelfelvétel nélkül oldottuk meg. A második ciklusban nem voltak olyan látványos beruházások, mint az elsőben. Az egyik ok az, hogy az elmúlt időszakban a kormányprogram szűkösebb anyagi lehetőséget biztosított az önkormányzatok részére, kevesebb pénzügyi fedezetet tudtunk biztosítani a pályázatokhoz. A másik ok az, hogy humánusabbak voltunk a megélhetést biztosító segélyezések területén. Nagy feladatunk volt, hogy felkészültünk a szennyvízberuházásra. A fejlesztések közé tartozott a két orvosi rendelő felújítása, a fogorvosi rendelőbe röntgengépet vásároltunk, telefonközpontot építettünk, iskolabuszt és számítógépeket vásároltunk, a gyógyszertár részére új helyet biztosítottunk.

A harmadik ciklusban legtöbb gondunk mindig az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok támogatásával volt. Erre a ciklusra már sem a működésre, sem a fejlesztésre nincs elegendő pénz, pedig erre a ciklusra maradt a település legnagyobb beruházása, a szennyvízberuházás. Ez a beruházás 850 millió forint, amely 80 százalékos állami támogatással és 20 százalékos saját erő felhasználásával épült meg. A beruházásnál lakosságkímélő politikát folytattunk. Úthozzájárulás volt 5 ezer, szennyvíz-hozzájárulás 12 ezer, gázhozzájárulás 40 ezer, csapadékvíz-elvezetés 5 ezer forint lakásonként. Feladat van bőven, a 4100 lelkes településünkön nincs kultúrház, a csapadékvíz-elvezetést meg kell oldani, az idősek részére bentlakásos szociális otthont kell építeni. Örülök, hogy intézményeink számítógépekkel, internettel, nyelvi laborral jól működnek, a munkahelyteremtéshez a jó infrastruktúra rendelkezésre áll. A politikából mindig a pénzügy, a gazdaságpolitikai rész érdekelt. Pártnak soha nem voltam tagja. A választások évét éljük, indulok a 2002. évi választáson.”

Kállósemjén valaha miniszterelnököt adott a hazának. A még álló, felújítható Kállay-kastély hasznosítható. Akár a turizmus szolgálatába is állítható. A község határában fekvő, 1954-ben természetvédelmi területté nyilvánított Mohos-tó a színes madár- és növényvilágával rehabilitálás után szintén turistacsalogató lehet. Említést érdemel, hogy a Mohosról 1776-ban készült az első térkép. A jövőt célozza, hogy a megszűnt Elekterfém Ipari Szövetkezet kállósemjéni telephelyének környezetvédelmi rendbetétele hamarosan véget ér, új üzemet indíthatnak itt a befektetők. Kállósemjén nem annyira a múltja, inkább a jelene miatt lehet vonzó település.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 13. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)