Felföldi János

Aranymisés plébános,

Kállósemjén

szszb_20-140_felfoldi_janos.jpgVajon hány út vezet Istenhez? Bizonyára annyi, ahányan eltaláltak már hozzá, ahányan megtalálták már őt.

Mindegyik közül legtisztább az egyenes út, mely egyből hozzá vezet. Melyet gyermekkorától jár, s ahogy Felföldi János plébános fogalmaz, élete szinte egy „belenövés” volt a papi hivatásba. Istennek különös gondja lehetett rá, hogy a tizenegy gyermekes családba Geszteréden 1931-ben a tizedikként született Jánost az a gondolat foglalkoztatta, hogy a hat elemi után a nagykállói nyolcosztályos gimnáziumból tizenhat évesen Egerbe, a zirci alapítású Cisztercita Gimnáziumba menjen tanulni. Meleg családi fészküket figyelem, tapintat tartotta össze, a vasárnapi szentmisén megerősítették az egybetartozás és szeretet kötelékét. Még akkor is, ha a sors más földrészre, Amerikába is szórta a Felföldi család utódait.

„Szüleim hajójegyet szereztek az Újvilágba, Ohióban telepedtek le. A honvágytól gyötört édesanyám első testvéremmel, Imrével öt év után hazajött. Két év múlva édesapám is visszatért, a föld munkájából próbáltak megélni. Két nővérem él még, bátyáim a Donnál és a Kárpátokban maradtak oda.” Imre később visszaköltözött, két fia és hat unokája növeszti a családfa gyökereit, emlékmű őrzi nevét.

A tizenegy évesen anyjától megfosztott gyermek jó társakkal együtt nevelkedett Egerben, s a Szent József Internátusban odafigyeltek arra, aki Isten szolgája kívánt lenni. ’48-tól a Cisztercita Gimnázium Gárdonyi Géza néven működött tovább, s világi tanárok jöttek tanítani. Az Internátus magánegyházi gimnáziumában érettségizett ’50-ben. Az öt év teológia ideje alatt a már Isten útján elindult fiatal még inkább teleszívta magát tudással, egyre feljebb került a katolikus irodalom, a filozófia, a teológia, a dogmatika, de nem kevésbé a nyelvek ismeretének világában. A latin, a német, az angol nyelv elsajátításán kívül megismerte a hébert, önkéntesen tanulta az olaszt, de franciául falta Julian Gree, és németül Thomas Mann és Goethe írásait. Fejből skandálja Tacitus, Catullus, Vergilius, de Platon sorait is.

1955. június 19-én Egerben pappá szentelték, s első szolgálati helyét mint segédlelkész Jászkiséren foglalta el. Minden állomás megerősítést adott: ’56 Erdőkövesd, ’57 Bátor, ’58 Mezőkövesd, ’59 Nyíradony. Majd ’62-től az Egri Főplébánián kilenc tartalmas év következett, Akadémiára járt, de soha nem vágyott hivatalra. Hálával gondol Kádár László egri érsekre. ’71-től Kállósemjén plébánosa, már mint érseki tanácsos a Guti Apátság címzetes apátjaként.

„Könnyű volt ide beilleszkedni, szülőfalum közelségét is éreztem itt, de bárhová is szólított szolgálatom, itt is megtaláltam a jó embereket. A 4100 fős faluban a katolikusokra – a népszámlálás szerint 1500-an vannak – mindig számíthatok, de a görög és a református egyházzal is sokat segítünk egymásnak. Megtaláltam azokat az okosan és jól politizáló embereket, akiket meg kell becsülni, akik a közért tesznek. A legtisztességesebb politizálással jót lehet adni az embereknek. Azért is lettem pap, mert a közjóhoz – ami a legnagyobb jó – a vallás sokat tud nyújtani. A jó együttműködés a falu elöljáróival, az iskolával, a képviselőkkel fontos számomra. Közös eredmény a millenniumra felállított Szent István-szobor. A „Szűzanya Mennybevétele” templomot felújították, most a kántorlakás hittanteremmé alakítása a feladat. Munkáját aktív egyházvezetőség, hitoktató és akolitus segíti. Hitoktatásban 140 gyermek nevelődik lelkiekben, többen egyházi iskolák tanulói lesznek. Az elsőáldozás, bérmálás, jegyes oktatás, beteglátogatás és a beszélgetések töltik ki idejét. A fíliák, Péterhalom és Újszőlő hívei is várnak rá. „Soha nem vagyok egyedül, gondoskodnak rólam” – miközben beszél, apácák kenyerével kínál.

Az olvasás élmény számára. Fülemet megüti több híres világirodalmár, neves francia filozófus neve, kiktől idéz. Mesél még II. János Pál pápáról, majd Assisi Szent Ferenc példáját hozza, és Szent Ágostonról beszél. Én mindezekhez egy porszem vagyok csupán – mondja szerényen, alázatosan. A pap segítségét az imától kapja, ima közben pedig a kegyelmet. Apaságom, Szent József példáján testvéreim gyermekeinek gondoskodásában éltem meg.” Felföldi László plébánost – püspöki helynök atyát – unokafivérét idézi.

„A lét a legnagyobb élmény számomra, Isten csodával ajándékozott meg bennünket. Az ember szíve nem öregszik, én most is olyan fiatalnak érzem magam, mint az a gyerek, aki iskolába járt egykor. Isten és az emberek szolgálójaként szeretnék még sokat olvasni, egy kicsit festegetni.”

Amikor ezeket mondja, megakad a szemem a saját keze által festett, aranymisés meghívóján, melyen a feltámadt Krisztust ábrázolja. A meghívó másik oldalán ez áll: „Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert irgalma örökké való” (Zsolt. 118, 1).

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 20. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2005.)
Szerző: 2018. 01. 17.

2 hozzászólás

  • Szeretném megkérdezni hogy él e még a plébános úr, én kisgyermekkent ismertem meg a szomszédban laktunk, a legnagyobb szeretettel gondolok rá

    • H.J. says:

      Meghalt 2011.November 28-án,Székesfehérváron.Nyugszik Geszteréden, szülei és nővére mellett. 2008-ban ment nyugdíjba.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló