Kállósemjén

Nyíregyházán született 1916. december 7-én, apja Kállay Miklós miniszterelnök, anyja Kállay Helén. Iskoláit Nyíregyházán, Budapesten, majd Nagykállóban végezte, ahol 1934-ben maturált. 1934 őszétől 1935 őszéig önkéntesként szolgált a budapesti magyar királyi Bem József 1. Lovas Tüzérosztálynál, hadnagyi rangban szerelt le. 1939-ben vette át államtudományi doktori diplomáját a Pázmány Péter Tudományegyetemen. Apja diplomáciai pályára szánta, ezért két évig a Bécsi Konzuli Akadémia hallgatója volt, s kapott konzuli diplomát.

Életpályáját a Külügyminisztérium Sajtóosztályán kezdte segédfogalmazóként. Édesapja miniszterelnöki kinevezésekor (1942. március) szolgálattételre átkerült a miniszterelnöki hivatalba. Kitűnő segítőtársa volt édesapjának, számos rendezvényre, találkozóra kísérte el: pl. Hitlerhez 1942-ben, Mussolinihez 1943-ban.

Az ország német megszállása, a nyilas hatalomátvétel a Kállay család életét, Kállay Kristóf és testvérei, Miklós és András ígéretes karrierjét is kettétörte. Az édesanyát, feleséget Buda ostromakor elvesztették, az édesapa és a két testvér börtönök, német ill. orosz koncentrációs táborok foglya lett. Kállay Kristóf 1944. március 19-ét követően a budai királyi várban, Horthy kormányzó védelme alatt töltött el pár hetet, majd a németek nagynénjének süttői birtokára internálták. Az ország németek alóli felszabadítása nyomán, miután Budapesten igazolták, Kállósemjénben, a megmaradt birtoktesten gazdálkodott. 1946. árpilis 16-ra virradó éjjel, 30 éves korában, feleségével és András kisfiával átlépte a határt, 1995-ig Rómában élt. 1995 júliusában tért vissza véglegesen feleségével Magyarországra. Állandó lakhelyül a volt kállósemjéni kastélyukban kialakított, bérlakás jellegű lakrészt választották.

Az angol, francia német és olasz nyelveken beszélő Kállay Kristóf 1951-ben főtitkára lett az Európai Állattenyésztési Szövetségnek, majd az Állattenyésztési Világszövetségnek, 1958-tól 1967-ig pedig az Európai Duna Bizottság főtitkári tisztét látta el. Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezeténél, 1967-1978 között az Európai Regionális főosztályon helyettes vezetőként dolgozott.

1943. március 9-től tagja a Szuverén Máltai Lovagrendnek, 1969-ben jegyezték be a lovagrend névjegyzékébe tiszteletbeli nagykeresztes tartománynagyként. 1957 januárjától szolgál a Szuverén Máltai Lovagrend szentszéki diplomáciai képviseletén. Kezdetben követségi titkár, 1964-től követségi tanácsos, 1978-tól meghatalmazott miniszter, 1983-tól követ, 1986-tól pedig nagyköveti minőségben.

1969. február 4-én hagyta jóvá a Szuverén Máltai Lovagrend nagymestere a magyar szövetségben lezajlott választásokat, e naptól a Magyar Máltai Lovagok Szövetségének elnöki tisztét Kállay Kristóf töltötte be 1995 őszéig. Saját kérésére mentették fel elnöki tisztségéből, egyidejűleg a magyar szövetség tiszteletbeli elnökévé választották.

Nagykálló díszpolgára, a Szent Szilveszter Rend, a Nagy Szent Gergely Rend, valamint a Pius Rend nagykeresztje a csillaggal, a Szuverén Máltai Lovagrend Érdemrend nagykeresztje a csillaggal,  a Luxemburgi Nagyhercegségi Érdemrend nagy tiszti keresztje, az Osztrák Köztársaság Arany Díszjelvénye, a portugál Ordem do Infante Dom Henrique nagy tiszti keresztje, a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje és még számos kitüntetésnek, szakmai elismerésnek a tulajdonosa.

Kállay Kristóf a szülőföldtől távol töltött 50 év alatt jelentős gyűjtő és vásárló tevékenységet folytatott. Olyan értékes tárgyakat, könyveket mentett saját tulajdonába, amelyek − elsősorban − hazájával voltak kapcsolatosak. 1989-ben a saját tulajdonát képező, több évtizedes gyűjtésének gyümölcsét a Jósa András Múzeumban külön gyűjteményként helyezte el (Kállay-gyűjtemény), amelyet a mai napig újabb adományokkal gazdagít.

1989-től Szabolcs-Szatmár-Bereg megye több településének, ill. egészségügyi és szociális intézményének, iskolájának nyújtott személyes vagy máltai segítséget a szegény- és árvagondozásban, az intézmények felszereltségéhez vagy az egyházak működéséhez való hozzájárulással. Hivatali elfoglaltságai mellett is aktívan vesz részt szűkebb hazája (Nyíregyháza, Nagykálló, Kállósemjén) kulturális és tudományos életében.

Kezdeményezésére és anyagi hozzájárulásával 1995-ben alapították Kállósemjénben a Kállay Helén Közcélú Alapítványt a kállósemjéni nehéz helyzetű gyermekek, valamint az idegen nyelvű oktatás támogatására. A kuratórium elnöki tisztét Kállay Kristóf tölti be.

Nős. Felesége, Vásárhelyi Vera, Sík Sándor-díjas (1978) írónő. Rómában az Olasz Rádió és a Vatikáni Rádió magyar adásának munkatársa volt, 1951-től a Katolikus Szemle szerkesztőségében dolgozott. Házasságukból két fiú született, András és Miklós, akik családjukkal Svájcban, illetve Olaszországban élnek. Kállay Kristóf és családja 1956-ban osztrák állampolgár lett, de magyar állampolgárságukról sohasem mondtak le.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1996.)