Kállósemjén

Lámpással kellett régebben is keresni, de ma meg különösen nehéz még egy olyan embert találni, mint a kállósemjéni Új Élet Termelőszövetkezet elnöke, Mészáros János. Munkaköréhez és az azokon felül vállalt társadalmi feladataihoz illő termete miatt amúgy is kilóg a mindennapi emberek sorából az az ember, akit 1947. szeptember 30-án, Kállósemjénben, földműves szülők gyermekeként anyakönyveztek. Elhunyt szüleit említve szól az elnök úr arról, hogy sokat és sokszor volt szakmai vitája az édesapjával, akitől később az elnöki posztot vette át. Testvérhúga, Irén, ma már a negyedik vezetői ciklusát töltő általános iskolai igazgató. Sándor öccse a polgármesteri hivatalban dolgozik.

Az elnök úr felesége, Makó Edit, nagykállói származású. Végzettségét tekintve a könnyűipari munkákhoz ért. Gyermekeik közül a legidősebb, Zoltán, a szarvasmarhatelepet irányítja édesapja szaktanácsadása mellett. Jelenleg a Gödöllői Agrártudományi Egyetem hallgatója. Középső fiuk Csaba, könnyűipari végzettséggel rendelkezik. Ma a Pálma presszót vezeti a közeli Nagykállóban. A család legkisebb gyermeke Attila. Jelenleg a nyíregyházi 107-es szakközépiskolába technikusminősítőre jár. Mészáros János az érettségi vizsga kötelezettségének 1966-ban Jászapátiban, a Mészáros Lőrinc Gimnáziumban tett eleget. Agrármérnöki diplomáját Debrecenben szerezte meg 1970-ben.

Első munkahelye a nagykállói tsz-ben volt. Fiatal pályakezdőként egyből a mélyvízbe került, hisz központi agronómusként neki kellett irányítani a nálánál tapasztaltabb, de beosztott mérnökök munkáját. Hat kemény munkával eltöltött év után került át szülőfalujába, Kállósemjénbe, ahol már főagronómusként kezdett dolgozni. Minden valószínűség szerint vezetői elégedettek lehettek a munkájával, mert 1979-ben már ő az Új Élet Tsz első embere.

Méltó büszkeséggel, s hangjában érezhető meghatottsággal mondja el, hogy az azt követő tíz év volt számukra az „aranykor”. Nem telt esztendő újabb és újabb komoly létesítmény átadása nélkül. A történeti hűség kedvéért álljon itt néhány adat: 424 férőhelyes tejelő tehenészet, 600-as növendékmarha-telep, 3000 darabos juhászati üzemág, 200 vagonos tároló-, cipő-, műanyag-, és varróüzem, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Ezekben az üzemekben, termelőhelyeken 450 ember dolgozott naponta. Nemzetközi kapcsolataik közül a szlovák és az orosz volt a legjelentősebb. A tsz közel hatszáz nyugdíjasa méltó keretek között köszönhetett el egykori munkatársaitól, a vezetőségtől, a munkapadtól…

A szociális intézkedések közül Mészáros úr megemlíti a bevonulási és a szülési segélyt, amit az akkor szokásos járandóságok felett a tsz még külön is adott az érintetteknek. Az anyagiak mellett lehetővé tették a tagság kulturálódását, művelődését. A kirándulóbuszaik bejárták az akkor lehetséges országokat, tájakat és városokat. Milliós nagyságrendű pénzösszegekkel támogatták rendszeresen a gyermek- és az ifjúsági mozgalmat, a futballistákat.

Kérdésünkre az elnök úr szól arról is, hogy akkoriban, talán ha napi hat órát aludhatott. Nem kötelezte a túlmunkára senki, csak a saját lelkiismerete hajtotta tovább, tovább. Alelnöke volt a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, emellett számos, jelentős megyei szintű társadalmi funkciót is ellátott. Tette mindezt önzetlenül, a közösségért…

A kállósemjéni „Jennifer Lady” varroda ma megpróbál talpon maradni az egyre nehezebbé váló gazdasági és piaci viszonyok között. A korábban jól jövedelmező bérmunka már a múlté. Piacot nyerni csak a saját, gazdaságosan előállítható termékekkel lehet. Ma már csak egy műszakban dolgozik a negyvenfős létszám, s volt olyan időszak a varroda életében, amikor két rendes és egy kismamaműszakban is tudtak munkát adni az embereknek. Mészáros úr elsődleges törekvése, hogy kilábaljanak a hullámvölgyből és újfent nyereséget hozzanak a vállalkozásaik. Ehhez jó esélyt ad belépésünk az Európai Unióba.

Közéleti tevékenységére visszatérően említi meg, hogy két választási cikluson át helyi, még egyben megyei önkormányzati képviselő volt. Őt ismerve nem kell sokáig nógatni arra, ha valamilyen neki tetsző dolgot kínálnának fel számára a jövőben.

Több évtizedes munkáját 1996-ban a Munka Érdemrend ezüst fokozatával ismerte el az ország vezetése.

Tervei szerint legfontosabb számára a két családi vállalkozást anyagilag rendbe hozni, a majdan megszülető unokák nevelése. S nem utolsósorban, amíg érez hozzá elég erőt és kitartást, megírni a szövetkezeti mozgalom helyi történetét. Szavaival élve: boldog lehettem, hogy tehettem, de boldogtalanná tesz az, ami lett belőle.

Mészáros János imádja a jó zenét, ezért szenvedélyesen gyűjti a hanglemezeket, a CD-ket. Szeret együtt lenni a családtagjaival, hisz azok eddig gyakran nélkülözték őt. Mint mondja, van mit törlesztenie nekik.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 17. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)