Kállósemjén

Mindig is az emberek problémáinak megoldása foglalkoztatta Pisákné Páll Ilonát, Kállósemjén jegyzőjét. Még középiskolás volt, amikor szívesen részt vett a közösségi tennivalók végrehajtásában. Négygyermekes családban ismerte meg az egymásért vállalt felelősség súlyát, később ennek a tulajdonságnak a saját családjában és az önkormányzat jegyzőjeként is igen nagy hasznát veszi.

Nyíregyházán született 1959. január 2-án. Édesanyja Kóth Ilona, jelenleg 68 éves, háztartásbeliként gondoskodott övéiről. Édesapja Páll Péter, nyugdíjas, az egykori termelőszövetkezetben traktorosként kereste meg a mindennapi kenyeret. Ilona a legidősebb gyermekük, Péter agrármérnök, Erzsébet könyvtáros, Mónika pedagógus, angoltanár. Férje, Pisák János, a MÁV-nál dolgozik 30 éve. Házasságukból két gyermek született, Péter harmadéves a Debreceni Egyetem Közgazdaság-tudományi Karán, Ágnes végzős a nyíregyházi Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskolában. Pályaválasztás előtt áll, valószínűleg a közgazdaságot jelöli meg.

A nagykállói Korányi Frigyes Gimnáziumban, 1977-ben tett érettségi után az Államigazgatási Főiskola nappali tagozatán szerzett oklevelet 1981-ben Pisákné Páll Ilona. Akkorra már férjhez ment és a diplomaátvétel, valamint a családalapítás egy időre esett. Első munkahelyén szolgálja a közügyeket, hiszen 1981. augusztus 15-től igazgatási csoportvezető az akkori nagyközségi tanácson. Amikor megalakultak a rendszerváltozást követően az önkormányzatok, Pisákné megpályázta és elnyerte a jegyzői beosztást. 13 éve dolgoznak együtt az akkor és azóta is folyamatosan megválasztott polgármesterrel. A jegyzőnő kiemeli, hogy igen sokat profitál egy település abból, ha kollegiális jó viszonyban dolgozik együtt a választott polgármester és a kinevezett jegyző.

Ma már 4100-nál stabilizálódott a lélekszám. Számláltak itt hatezer főt is, de a 60-as, 70-es évek iparosítási hulláma elérte Kállósemjént is, és egyre többen ingáztak a nagy építkezésekre. Sokan nem jöttek haza közülük. Még szembe kell nézniük azzal a szomorú ténnyel, hogy az évi átlagos 60 szülés mellett általában 100-szor kondul meg a lélekharang. A település arculata viszont egyre városiasabb. A jegyző asszony örömmel állapíthatja meg, hogy csinosodnak a házak, minden lakodalom egy-egy beköltözéssel ér véget, pontosabban új fedél alatt kezdik el önálló életüket a házaspárok. Az a gyakorlat, hogy megvesznek egy régebbi házat, és szépen felújítják, a kor divatja szerint kívül-belül modernizálják. A települési önkormányzat a 35 éven aluliaknak egyszeri, 150 ezer forintnyi támogatást ad, s ez a helyi árakat nézve, szép összeg. Telket ugyanis már 5–600 ezer forintért lehet venni, ha pedig kész házat akar valaki, 3–15 millió forint között kell gondolkodnia.

A polgármesteri hivatal irányítása, az intézmények dolgozóinak munkáltatói és más jogköre a jegyzőnőre hárul. Ilike elmondja, hogy megszokta a felelősséget, s úgy tudja a legeredményesebben megoldani ezeket a kérdéseket, hogy az ügyek, az akták mögött az embert látja. Eredményesebben dolgozhat együtt a hivatal és a lakosság, ha a békesség, a jó szándék, a megértés, a mások tisztelete munkál mindkét félben. Ezzel a hozzáállással érik el, hogy az évi ötezer ügyirat, és bennük a képviselt ügyek többsége helyben dőlnek el.

Az évi 500 millió forintos költségvetésből a legjelentősebb tétel, mintegy 70 százaléknyi a bérekre és bér jellegű juttatásokra megy el. Fejlesztésre akkor gondolhatnak, ha a bekerülési költség 30 százalékát, mint önerőt le tudják tenni. Például így oldhatták meg az útépítést 9 millió forint pályázatra 5,5 milliót kaptak. Most a legnagyobb horderejű beruházás egy 54 személyes idősek otthona lenne, amelyre 370 millió forint kellene. Még a központilag (várhatóan) kapható pénzt a megyei alapból kiegészítve is, a településnek legalább a 10 százalékot, azaz 37 millió forintot le kell tennie az asztalra. Viszont nagy az érdeklődés az intézmény iránt, sok az egyedülálló, özvegy, akiknek végső megoldás lenne egy apartmannak minősülő otthonban a bentlakás.

Egyelőre szerény az ipari jelleg Kállósemjénben, de akik a bútorüzemben vagy a varrodában, esetleg a pszichiátriai szakkórház helyi részlegében kaptak munkát, örülnek a biztos állásnak. Sokan eljárnak Nagykállóba, Nyíregyházára, Nyírbátorba dolgozni. A mezőgazdaság nemcsak a helyben maradóknak, hanem szinte minden családnak a jövedelem kiegészítését jelenti. Bár a mostani aszály nehezítette a termelést és az értékesítést.

Felnőttek gondjainak megoldásával foglalkozott Pisákné már igazgatási csoportvezetőként is. Most mint jegyző még elmélyültebben láthat hozzá eme teendőkhöz. Szakmai tudását, emberségét nemcsak a közvetlen munkatársai, vezetői ismerik el, hanem 1998-ban Kuncze Gábor, az akkori belügyminiszter, aláírta neki a Közigazgatásért miniszteri díjat.

Szabad idejében kertészkedik, olvas, vezeti a háztartást. Elégedett, boldog ember.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 17. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)