Geszteréd

Látható, mérhető fejlesztést akar megvalósítani Geszteréd életében Vitkovics Béla polgármester, akinek a 2002-es önkormányzati választáson szavaztak bizalmat a helybeliek. Szent meggyőződése, hogy sokkal többet lehet kihozni a településből, mint amennyit jelenleg érzékelnek a polgárok. Nemcsak szellemi pezsgést szorgalmaz a polgármester, hanem nyugati mintára, kertvárosi jellegű, a szabadidő hasznos eltöltésére is alkalmas falu megteremtésén fáradozik.

Újfehértón született 1967. június 30-án. Édesanyja Urbin Ilona a mezőgazdaságban tevékenykedett. Édesapja Vitkovics Mihály az ország különböző építkezéseire járt el dolgozni. Testvére, Ilona, eladó. Felesége, Radóczy Ágnes, informatikai mérnök, jelenleg gyermekgondozási szabadságát tölti. Kislányuk, Réka hároméves.

Esztergomban a ferencesek gimnáziumában érettségizett Vitkovics Béla. A politika és a közélet iránt hamar kialakult az érdeklődése. Még Geszteréden megszervezte a helyi naiv festőről, Gajdos Jánosról elnevezett egyesületet. Az alapítók, zömében fiatalok azt a célt tűzték maguk elé, hogy a kulturális, a sport és a politikai közéletben számos újdonságot honosítanak meg, izgalmas programokat szerveznek, és fórumot teremtenek a helybelieknek. Volt olyan alkalom, hogy huszonöt embert vitt színházba Vitkovics Béla a faluból.

Az utóbbi időben nem a legjobb állapotban volt Geszteréd, a fiatalok másutt raktak fészket, lehetőségek híján az maradt itthon, aki már feladta reményei jó részét. A község annyira elöregedett, hogy a 2000-es lélekszámú település 30 százalékát a hatvan év felettiek alkotják. Az új polgármester természetesen az idősek megbecsülését szorgalmazza, ezzel együtt minőségi előrelépésen munkálkodik a községben. Az óvoda és az iskola támogatását azért tartja a legfontosabbnak, mert nemcsak a jövő, hanem a jelen gazdasági, kulturális fejlődésének záloga a gyermekintézmények helyzetének javítása.

Vitkovics Béla polgármester azt szeretné elérni, hogy ne szociális okok késztessék a betelepülőket geszterédi lakás megszerzésére. A minőségi élet, a városi szintű szolgáltatások és a település szórakoztató és pihenő jellege kell, hogy idevonzza az újabb lakosokat.

A nem termelő jellegű településnek az Európai Unióban már komoly hagyománya van. Igaz, hogy évszázadok óta zöldséget, gyümölcsöt termesztenek, dohányt törnek a geszterédi földeken a gazdák. Nem is lehet egyik napról a másikra megváltoztatni ezt a dominanciát. Ennek ellenére keresni kell az új módszereket. Az átmenetet képviseli például a biogazdálkodás megteremtése. Egyre nagyobb igény mutatkozik a piacokon, a vásárcsarnokokban, a boltokban a vegyszermentes termények iránt. Arról nem beszélve, hogy sokféle betegség visszavezethető a táplálkozás hiányosságaira, például a mértéktelenül permetezett, gyomirtózott élelmiszer alapanyagok felhasználására. Ezen szeretne változtatni a polgármester, mindenekelőtt azzal, hogy megteremtenék az igényt a faluban a biotermékek kínálatára. Ehhez azonban új ötleteket kell adni a gazdáknak, hisz a földművelés és árutermelés évszázados hagyományaival szakítani nem egyszerű dolog.

Egyebek közt ezt a célt szolgálja majd a teleház, amely az egész közösségnek hozzáférési lehetőséget nyújt majd a modern technika vívmányain keresztül a világban fellelhető újdonságokhoz. Az informatika megjelenik majd az intézményekben, a gazdasági életben és a szolgáltatásban egyaránt. Ehhez és más fontos célok megvalósításához az alakuló ülés óta eltelt egy hónap alatt már két pályázatot is beadtak: csak regionális források elnyerésével és a vállalkozói tőke bevonásával számíthatnak a helyi célok megvalósítására.

Az infrastrukturális fejlesztések közül már csak a szennyvízberuházás hiányzik. Bökönnyel közösen tervezik a legnagyobb anyagi áldozatot kívánó közmű telepítését. A polgármester szerint egy gyümölcsfeldolgozó létesítése elengedhetetlen. A geszterédi földeken és kertekben megtermelt gyümölcsöt dolgoznák föl az itt élők. Legalább 100–200 ember vállalhatna munkát azonnal. A térségben azonban a foglalkoztatás, kis túlzással akár megoldottnak is tekinthető, hiszen például a Hajdúsági Iparművekbe a román határ mellől buszoztatják a munkásokat. Most indul Nyírgelsén a víziszárnyas feldolgozás és mindkét üzemben talál munkát, aki igazán keres.

A közösségi összetartozást erősíti majd minden bizonnyal a 2002-ben induló havi lap, a Geszterédi Forrás. A szemléletváltást mutatja az a tény, hogy az első önkormányzati ülés után a testület tagjai megkoszorúzták az emlékművet. Arra pedig még nem volt példa Geszteréd életében, hogy az önkormányzati képviselők együtt járják be az intézményeket. A látottak alapján bizonyára könnyebben döntenek majd a fejlesztésre szánt forintok odaítéléséről.

A minőségi letelepedést szorgalmazó polgármester a négyéves ciklus végén egy gazdaságilag fejlettebb, gondolkodásában előrelátóbb, szolgáltatásaiban szélesebb körű településről szeretne számot adni a lakosságnak és a testület tagjainak.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 15. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)