Debrecen

Kisgyermekként tanítónőnek készült, később a gyógyító munkáról szerzett közvetlen tapasztalatai és a biológia tantárgy szeretete az orvosi pályára módosították ezt a szándékot. Humán területre szánta a sátoraljaújhelyi gimnáziumban Kemecsei Miklós tanár úr is, aki színes egyéniségével, széles körű műveltségével mintát, iránymutatásaival elegendő muníciót adott további pályájához. Ebben az időszakban a torna és a már szülei által is művelt népi tánc jelentettek plusz élményeket, majd egy riporter kerestetik vetélkedőn is megmérette magát.

A Debreceni Orvostudományi Egyetemen sikerült hamar felvennie a tempót: sikerrel szerepel tanulmányi versenyeken, az anatómiai intézetben végzi TDK-s tevékenységét, a tanulmányok derekától demonstrátorként, illetve diáktanárként is működik. Máig szívesen emlékezik nagy egyéniségekre, kitűnő előadókra, köztük is Kovács László akadémikusra, illetve Szegedi professzor úrra, aki később famulusává fogadta, majd klinikájára hívta dolgozni.

Természetesen örült a megtisztelő meghívásnak, hiszen hallgatói érdeklődése és a szakterület iránt – a klinikai immunológiához és allergológiához –mutatott affinitása megerősítésének tekintette.

Az V. évfolyamot befejezve férjhez megy dr. Bacskó Györgyhöz, aki a szülészeti klinikán dolgozik, summa cum laude diplomája átvétele után pedig a III. számú belklinikára megy dolgozni, amely azóta is egyetlen munkahelye.

Amellett, hogy gyakorló orvosként a kezdetektől részt vesz az egyetemi oktatásban, mindennapos tevékenysége a klinikai gyógyító és kutatómunka szisztematikus végzésével telik. Belgyógyászatból szakvizsgázik, majd osztályvezetővé nevezik ki, de érdeklődése egyre mélyebben a poliszisztémás autoimmun betegségek kutatása és gyógyítása felé fordul. 1984 óta tanulmányozza a Sjögren-szindróma pathogenesisét és pathomechanizmusát – erről írja és védi meg 1990-ben kandidátusi értekezését is. Főként e téma köré csoportosulnak előadásai és tudományos publikációi is, miközben a klinikai immunológia önálló tantárggyá válása kapcsán előbb egy egyetemi jegyzet szerkesztésével, majd a Klinikai immunológia című tankönyv társszerkesztőjeként és szerzőjeként vesz részt a szükséges tananyag biztosításában.

Miután allergológiából és klinikai immunológiából maga is szakvizsgát tesz, részt vállal a szakvizsgára történő felkészítésben, mellette TDK-s (köztük több díjazott) és diplomamunkák témavezetése, a PhD-képzés, illetve a klinikai immunológia határterületébe eső infektológia és antimikrobiális terápia témakörében kredit kurzust tart magyar és angol nyelven, és természetesen a posztgraduális képzésben is tevékeny részt vállal.

Tudományos előmenetelét jelzi, hogy 1997-ben veheti át PhD Doktori Oklevelét, 1998-ban egyetemi oktatóvá habilitálják, 2001-ben pedig az MTA doktora lesz, a DEOEC Klinikai Immunológia Tanszék vezetőjévé nevezik ki 2001-ben, ahol a rákövetkező évtől egyetemi tanár.

Kongresszusokon eddig 56 előadást tartott, köztük 19 angol nyelven hangzott el, a már említett tankönyvön kívül 20 könyvrészlet, 86 tudományos közlemény fűződik nevéhez. Jelenleg 5 nemzetközi kutatási együttműködésben vesz részt, ugyancsak öt kutatási támogatási projekt megvalósulásában működött közre témavezetőként. Több tudományos társaság, számos bíráló- és vizsgabizottság, szakmai folyóirat szerkesztő bizottsági tagja, társadalmi funkciói a DAB-nál és a Debreceni Egyetemen sokrétűek. A Kiváló Fiatal Kutató címet érdemelte ki 1992-ben, 1999-ben pedig Az év legjobb tudományos közleménye díjat ítélte meg számára a DOTE Tudományos Bizottsága.

A III. számú belklinika a poliszisztémás autoimmun betegségcsoport gyógyításában elismertséget vívott ki magának az országban – noha vidéken jobban meg kell dolgozni az eredményekért –, és mint a konferenciákon elhangzott, nemzetközi viszonylatban is. A Petrányi professzor által megkezdett, Szegedi, majd Zeher Margit professzorok által folytatott immunológiai iskolán szakemberek százai lettek jártasak a szakterületen, miközben példaértékű a betegek gondozása. A betegekkel több formában tartják a kapcsolatot – többek között betegklub segíti információtöbbletük megszerzését, kirándulásokat szerveznek.

Dr. Zeher Margit szerint minden nap kell tanulni, olvasni valót találni, csak úgy lehet lépést tartani a választott tudományág fejlődésével – otthon esténként még előkerül a táskából a bentről hozott penzum. Biztos benne, hogy a budapesti közgazdasági egyetemen tanuló húszéves fiuk, Péter is példát vesz a szülők folytonos önműveléséből. Dr. Zeher Margit szabad idejében a színház- és a mozilátogatásnak, a zenehallgatásnak hódol szívesen, szereti a vidámságot, és a család, a barátok örömére finomakat főz.

 (Hajdú-Bihari Almanach 3. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)