Debrecen

Az orvosi hivatás az egyik legnehezebb és a legszebb pálya. Vállalása nagyon emberpróbáló kihívás. Megismerni az embert, kideríteni, mi történt vele, mi baja lehet – ezek olyan kérdések, amelyeket csak a hivatás iránt érzett mély alázattal válaszolhatunk meg. Mi itt a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumában azon vagyunk, hogy minél gyorsabban feltárjuk a betegek problémáit, s az adott lehetőségek között azonnal hozzálássunk azok megoldásához. Meggyőződésem, hogy csak azok képesek ehhez a feladathoz felnőni, akikben az alázat, az önfegyelem és az intelligencia mellett elegendő fizikai és lelki tartalék is rendelkezésre áll a nagy terhelések elviselésére. Hogy én lényegében rendben érzem magam a világban, döntő mértékben a jó munkahelyen, a Debreceni Egyetemen és a családomon múlt eddig. A szüleim nagyszerű emberek voltak, de nagy hála illeti meg feleségemet is az inspiráló családi háttér biztosításáért. Sok örömünk van a két gyermekünkben – mondja dr. Sipka Sándor egyetemi tanár, a III. Számú Belgyógyászati Klinika Regionális Immunológiai Laboratóriumának vezetője.

Életének első tizennyolc évét, benne mozgalmas és boldog gyerekkorát, Hódmezővásárhelyen töltötte, ahol nyelvész és irodalmár szülei – akik példaképei is lettek – őt és húgát okos szeretetben nevelték. A kitűnő Bethlen Gábor Gimnáziumban a magával hozott bölcsész gének és környezet ellenére érdeklődése fokozatosan nyílott a természettudományok felé is. A Hajnal Imre tanár úr által adott szorgalmi matematikai példák elvezették a természet törvényeinek csodálatához. Ezért történt, hogy tanulmányiverseny-sikerek, továbbá vívásban és teniszben elnyert érmek birtokában 1963-tól a Debreceni Orvostudományi Egyetem Orvosi Karán folytatta tanulmányait. Az, hogy a gyógyítás helyett a kutatást választotta hivatásul, már a hallgatói évei alatt eldőlt. A Kórélettani Intézetben érezte meg, hogy kutatómunka a legfőbb munkaszenvedélye. Ebben az intézetben kezdett el dolgozni 1970-ben. Az itteni nagy hagyományú immunológiai kutatásokba kapcsolódott be Kesztyüs Loránd és Szilágyi Tibor professzorok munkatársaként. Ezek az évek alapozták meg a későbbi kutatási szemléletét, módszertani ismereteit és publikálási stílusát. Munkái alapján 1981-ben kandidátusi fokozatot szerzett. Az itteni évek alatt lehetősége nyílott több rövidebb és egy hosszabb (egyéves USA-beli) tanulmányútra, továbbá a laboratóriumi szakvizsga letételére. Itt vált szívesen művelt oktatói tevékenységévé a fiatalok tudományos diákköri témavezetése, amiért miniszteri dicséretben is részesült. Az egykori tanítványokból már többen lettek professzorok és egyetemi vezetők.

1985-ben Szegedi Gyula professzor áthívta a III. Számú Belgyógyászati Klinikára, ahol azóta is a Regionális Immunológiai Laboratóriumot vezeti. Ez a klinika és a laboratórium jelenleg az autoimmun betegségek gyógyításának és kutatásának az egyik vezető hazai centruma, ahol nagyon jó szakmai közösség jött létre. A laboratórium a diagnosztikus munkát és a kutatást egyaránt segíti. A módszertani repertoár átfogja a klasszikus immunológia és molekuláris genetika eszköztárát.

– Örülök, hogy ennek az egyetemnek és klinikának vagyok a dolgozója – mondja a 2001-től az MTA-doktor címet is magáénak tudó, 2002-ben pedig a hematológia-immunológia laboratóriumi szakorvosi vizsgát is letett Sipka Sándor, aki még a jövő években is szeretne eredményes és hasznos szakmai munkát végezni. Jelenleg szakmája minden tudományos testületének vezetőségi tagja. Évente rendszeresen vesz részt hazai és külföldi tudományos kongresszusokon. Szívesen dolgozik közös kutatásokban. Több fiatal munkatársa szerzett PhD-fokozatot mellette az utóbbi időben. A „bölcsész gének” működése az oktatás (előadás és gyakorlattartás), a publikálás, általában az „írás, a fogalmazás” örömében mutatkozik meg a mindennapjaiban. Számos tudományos cikket jelentetett meg hazai és külföldi folyóiratokban vagy könyv és jegyzet fejezeteként. Emellett több hazai és külföldi szabadalom részese. De a „tiszta” szépirodalom művelését is végzi alkalomadtán. Több írása jelent meg irodalmi folyóiratokban is, főként Németh László műveivel kapcsolatban. Nagy öröme annak a könyvnek az elkészítése, amit egykori érettségiző osztálytársaival közösen valósított meg „Publikálnak a vásárhelyi bethlenesek” címmel. Ebben 18 társ 20 írását gyűjtötték össze. Feleségével, dr. Kovács Judit belgyógyász családorvossal két gyermekük pályáját kísérik figyelemmel: Sándor most kezdi szakorvosi, Péter pedig szakjogászi pályáját. Az olvasás, a zenehallgatás és a sport jelentik a kikapcsolódást számukra. Baráti körük széles. Dr. Sipka Sándor érdeklődésében nyitott a történelem, a politika, a művészettörténet, a pszichológia és a vallásfilozófia iránt is. Lehetősége szerint próbálja segíteni – eredményes együttműködések formájában – a határon túli magyar szellemi erők tudományos fejlődését.

 (Hajdú-Bihari Almanach 6. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2007.)