Kálmán Béla

Polgármester,

Nyírmada

Nyolc éve az Almanach hasábjain egy kedves fiatalember az álmairól beszélt. A családi fotón sugárzó mosolyú felesége és pici lánya mellett állva valami különös eltökéltség áradt a tekintetéből. Kálmán Béla akkor egy nagyközség frissen megválasztott első embere volt, most a városi rangra emelt Nyírmada harmadik ciklusát kezdő polgármestere. Lánya, Zsófi azóta egyetemista, Ilda, a felesége 30. tanévét kezdte a helyi iskolában.

Mielőtt a megvalósult álmokról beszélnénk, álljon itt néhány életrajzi adat: 1958. október 11-én született, három gyerek közül a legidősebbként. Szülei fizikai munkát végeztek a téeszben. Érettségi után 10 éven át a madai állami gazdaságban dolgozott, munkaüggyel, bérgazdálkodással foglalkozott. Tanulni kezdett, a közép- és felsőfokú munkaügyi szakvizsga után a ranglétrát bejárva a vásárosnaményi munkaügyi központ vezetőhelyettese lett. Elvégezte a pécsi tudományegyetem személyügyi szervező szakát, majd ugyanitt szerzett humánvezetői egyetemi diplomát. Sokaknak ennyi is elég lenne, de Béla nem elégedett meg a papírral, a gyakorlatban is hasznosítani kívánta a megtanultakat. Barátok, ismerősök álltak mellé, magától értetődő céllal: „Nyírmada mindannyiunké. Tegyünk is érte!”

– Volt elképzelés a fejlesztésekben: tárgyiakban és emberi kapcsolatokban is. Élhető legyen és a mienk. Meg kellett teremteni a közösségi létezés alapfeltételeit, hiszen hiányoztak a közösségi terek: a parkok, a játszóterek, a sétálóutca. Kellett egy jól működő művelődési ház, egy gyülekezőhely a szabadban, csapatjátékosként gondolkodó intézményvezetők, s persze a civil szervezetek, egyházak együtt gondolkodása  – sorolja.

Belevágtak. Mindig egy fonal mentén, módszeresen igyekeztek haladni. 2004-ben kibővítették az óvodát, mostanra végeztek az iskola felújításával. Hogy megteremtsék a szocializálódás alapfeltételeit, létrehozták a „Mocorgó Gyerekházat”, ahová ötéves korig várják a nehéz sorsú piciket a szülőkkel együtt, hogy itt pótolják a számukra hiányzó mintákat. A gyerekházból az oviba beiratkozott gyerekek hamarabb beilleszkedtek a közösségbe. „Az óvoda-iskola közötti átmenet zökkenőmentességére a két vezető személye a garancia, mögöttük a két tantestülettel. Mikrotérségi szinten működik a család- és gyermekjóléti szolgálat, 19 települést gesztorál a támogató szolgálat” – mondja. A szociális és ápolási központban megduplázták a korábbi 23 férőhelyet, s van 100 házi gondozottjuk is. Már csak egy aláírás hiányzik, s lesz fogyatékosokkal foglalkozó nappali otthon. Egy kétszázmilliós TÁMOP-os pályázatnak köszönhetően szociális brikettet állítanak elő temetői koszorúból. Bélának ez az ötlete némi magyarázatra szorul, de jól példázza a gondolkodásmódját. Egy ismerős arra panaszkodott, milyen sokba kerül a hulladék megsemmisítése. Mire ő: „Nem lehetne brikettet préselni belőle?” Lehet! Az alapanyag szelektálása új munkahelyeket teremt, a virágból komposzt lesz, a hulladékot bedarálják, szárítják, préselik, a tüzelőt bezacskózva adják a rászorulóknak a mindenkori ár kétharmadáért. Egy kétfordulós pályázatot nyertek ezzel az innovatív ötlettel, a hozzá tartozó képzéssel, foglalkoztatással együtt.

Kiszélesítették az utakat, átalakították a főutcát, van végre szemet gyönyörködtető park, ahol most gyúltak ki a kandeláberek, és az emlékmű világítása, térkő, muskátli, két játszótér, tájház, átalakult piac. Elkészült a 11 hektáros szabadidő-terület első üteme, a jóléti tó. Itt valósul meg az erdei iskola, a tornapálya, egy újabb játszótérrel, és válhat szabadidős és kulturális centrummá. A forgalmat kerékpárútra terelik majd át, most nyert a harmincmilliót érő romafelzárkóztató és helyzetbe hozó, a huszonnyolc milliós iskolai integrációs, és a legfrissebb az óvodai-iskolai képesség-kibontakoztató pályázatuk. Számos civil szervezet alakult: „A mi kis falunk” egyesület, a kertbarátok, a nyugdíjasklub. Van roma nagycsaládos- és két sportegyesületük. A sportegyesület nyert harmincmilliót, teniszpálya, konditerem, kerítés, parkoló lesz belőle. Még nem szóltunk az integrált városfejlesztési stratégiáról. Kisvárosias jelleget ad majd a központnak az új hivatal a sétálóutcával, szemben a teljesen felújított művelődési házzal, a fából készült piaccsarnok a térburkolattal, lámpákkal. A 200 milliós beruházásból a polgármester úr már minden téglának látja a pontos helyét.

Vannak emberek, akiknek nagysága nem fizikai valójukban mutatkozik meg. Kálmán Béla is vékony, szikár, de a szél nem tudná felkapni, mert keményen kapaszkodik Nyírmada homokjába. Itt született, itt vert gyökeret. Még a számítógépén is a nagy szerelem, vagyis az alma, a tavalyi idaredtermés a háttérkép. Nem dicsekszik, amikor felsorolja az elért eredményeket, ezeket csak alapoknak tartja a továbblépéshez. Mert Széchenyivel vallja: „Az ékesszólásnál többet ér a tett”.

(Északkeleti Almanach 26. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2010.)

Írta:
M. Szlávik Tünde

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése