Jánd

Zajlott és zajlik az élet az új évezred elején a beregi községben, Jándon. A 2001. év tavaszán árvíz zúdult a településre, ezt követően hónapokon át a magyar sajtóban gyakran szerepelt Jánd. Talán túl gyakran is. A katasztrófáról, bajokról, az ellentmondásokról tudósítottak az újságírók. Mostanában ritkábban járnak erre a tollforgatók, a mikrofonosok, pedig a 2002. év tavaszára, nyarára kialakult egy új és szép faluközpont. A helyi vezetők, a helyi lakosok központi támogatással úrrá lettek a helyzeten, új értékeket teremtettek. S a Tisza partjára, az arany homokra várják a turistákat. A megyénket bemutató könyvsorozat nem lenne teljes, ha Jándot kihagynánk. Ezzel egyetértett Csonka Sándor polgármester is.

A fiatal, dinamikus polgármester abban is egyetértett e sorok írójával, hogy a Tisza hol barát, hol ellenség. Remélni lehet, hogy a következő években barátja, segítője lesz a jándiaknak. Üdülőparadicsomot álmodtak ide pár évvel ezelőtt a szakemberek. Ám az árvíz után a hatóságok úgy döntöttek, hogy a töltésen belül nem építhetők üdülők, éttermek és egyéb létesítmények. A töltésen innen viszont majd lesz rá lehetőség. Csak előbb gyógyuljanak be az árvíz okozta sebek, és az illetékesek pályázatok útján bőkezűen adjanak ide pénzt. Megéri. Mert a Tisza itt még majdnem olyan tiszta, mint az ősidőkben. (Csak pár kilométerrel lejjebb ér a Tiszába a szennycsatornának is nevezett Szamos.) Több száz méteren át arany homok fedi a jándi Tisza-partot. A közeli füzesben a fák és bokrok között őzek, szarvasok, nyulak, madarak tanyáznak. Idilli ez a környezet. Ha Gyarmat, illetve Kölcsey és Móricz hazája felé megyünk, száz éven felüli tölgyfákat látunk, honos itt az égő csipkebokor és a kék kökény. Csak pár kilométerre van ide az országokat összekötő kövesút és Bereg központja, Vásárosnamény. Turistaútvonalnak számít a jándi főutca.

A népek mozgása miatt mindig is útvonalak keresztezték ezt a környéket. Az 1200-as évek elejétől vannak írásos feljegyzések Jándról. Szinte csak kőhajításnyira van ide Tarpa, kell-e mondani, hogy annak idején a jándiak is csatlakoztak a híres kuruc mozgalomhoz? Feljegyezhető még, hogy a második világégés után jól töltötte be szerepét a kis helyi téesz.

Az árvíz után miről is tudósítottak a lapok? Arról, hogy utcarészletek váltak a földdel egyenlővé. A fedél nélkül maradt családokat más településekre menekítették, rokonok, barátok is befogadtak néhány jándi családot. Aztán jöttek a segélyek, adományok Pestről, a Dunántúlról, sok helyről. Az újjáépítés ezernyi gonddal járt. A töltés közelében húzódó cigánysor házaiból alig maradt épen három. Vagy harminc roma család úgy döntött, hogy elköltözik innen, nekik nem kell itt új házat építeni. Néhány magyar család is másutt keresett új otthont. A derék polgármester lehangoltan jegyezte meg: az árvíz előtt ezeregyszáz lakója volt Jándnak, most alig több mint nyolcszáz van.

Szép új iskola épült Jánd központjában nyíregyházi tervezők, szegedi kivitelezők munkája nyomán. Már tető alatt állt az iskola, amikor a helyi önkormányzat a népesség fogyása miatt úgy döntött, hogy átterveztetik az épületet, hiszen a kevesebb gyerek miatt kevesebb tanteremre lesz szükség. A tantermek helyén turisták, vendégek fogadására alkalmas helyeket alakítottak ki. Jó döntés volt, annál is inkább, mivel az iskola földszintjén nagy konyha és étterem épült. Aztán felépült a parókia a templom közelében. Pár éve – az árvíztől függetlenül – épül, épülget az új polgármesteri hivatal a házasságkötő teremmel együtt. Remélni lehet, hogy pályázati pénzek felhasználásával, átcsoportosítással befejezheti az építkezést, avathatják a községházát.

Most a régi, megszűnt moziban működik a tornaterem, ennek az épületnek a felújítására is pályázik az önkormányzat. Rövid távon, egy-két éven belül a strandra levezetik az ivóvizet, pár év múlva a villanyhálózat is leér a Tiszáig. Nemcsak az építkezésekre, a szépítkezésekre is gondolt az önkormányzat. A Széchenyi-terv keretében pályáztak, szeretnének nyerni 2–3 millió forintot. Ennek felhasználásával parkosítanak a polgármesteri hivatal, a templom és az iskola közelében. Fásítanak is a fő út mentén, főleg ott, ahol a turistabuszok is haladnak.

Egy kis mezőgazdasági szövetkezet most is működik Jándon, a foglalkoztatást azonban nem oldja meg. Közcélú munkára, közhasznú munkára idén is gondol a polgármester, illetve az önkormányzat.

Csonka Sándor a Mátészalkai Gépészeti Szakközépiskolában érettségizett 1982-ben. A Bánki Donát Műszaki Főiskolán szerzett diplomát. Ezt követően a Medicor vásárosnaményi üzemében lett gyártástechnológus, majd főmérnök. 1994 óta főállású polgármester. Azóta új óvodával, új orvosi rendelővel, millenniumi emlékművel, ravatalozóval, tornateremmel, mezőgazdasági vontatóval, a közvilágítás korszerűsítésével gyarapodott a község. A felesége az építőipari szakközépiskolában végzett. Két fiúk van, egyik 10, a másik 5 éves. Csonka Sándor szabadidejében horgászik, barátkozik a Tiszával.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 13. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)