Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Zsoldos Ferenc
100 éves asztalos,
Gyüre
A gyürei Református Egyház bejegyzése szerint is, és az első 1939-ben kiadott születési anya-könyvi kivonat szerint is 1911. október 14-én született hetedikként a nyolc fiút és egy lányt nevelő Zsoldos Bertalan és Balogh Erzsébet családjában. Édesapjának az volt a filozófiája – noha volt ötven hold föld –, minden fiúnak szakmát kell tanulnia. Ferenc asztalos lett Kisvárdán, a jó nevű Bínó asztalos mesternél tanult, és a tanonciskolában szerzett bizonyítványt. A szakma szeretete és az igényesség okán Budapesten műbútorasztalos-segédként is dolgozott, de a fővárost ért II. világháborús bombatámadás egy életre elriasztotta a nagyvárosi élettől. Ezt a világégést szerencsés körülmények között élte túl, pedig megjelent a második hadsereget toborzó bizottság előtt. A Don-kanyar kimaradt az életéből, 1946-ban a Tiszaviden élő Csiszár Gizellával kötött házasságot, ott is éltek, sőt Barnabás nevű gyermekük – 1947-ben – is ott született. Édesapjának több háza és építésre alkalmas telke volt, így az ötvenes évek elején Gyürében házépítésbe kezdtek. Második gyermekük Valéria – 1951-ben – már itt látta meg a napvilágot. Az építkezést 1953-ban úgy fejezték be, hogy beköltözhető volt a 10×10-es lakás.
A szorgalmas házaspár – Gizella asszony a környék jó nevű varrónője volt – a megkeresett pénzt és minden erejét a házépítésre fordította. Ma is büszkén mutatja – teljesen jogosan – a verandát, amelynek üvegezett falát ő készítette a ház összes asztalos munkájával együtt. Az 1956-os eseményekről külön meg kell emlékezni, hiszen az ő házában volt úgynevezett világvevő rádió – még ma is megvan –, amelyet kitett az ablakba, és úgy hallgatták a híreket az emberek. Ő begipszelt lábbal ágyhoz kötötten tépelődött, vágjon-e neki a nagyvilágnak, vagy sem. Maradtak. Úgy gondolta, szakmájukból és a közben vásárolt földekből jól eltarthatja családját, sőt még a taníttatás sem lesz gond. A termelőszövetkezetek megalakítása áthúzta számítását, ezért az állami építőiparban helyezkedett el. Egy évtizeden át Debrecenben dolgozott, a cívisvárosban mint épületasztalos.
A megváltozott körülmények ellenére a családi élet stabil volt, a gyermekek jól tanultak, mind a ketten Kisvárdán szereztek érettségi bizonyítványt. Barnabás etnográfus, rádiós újságíró lett, Valéria középiskolai tanár. Mindketten Mátészalkán élnek. Az akkori jogszabályok szerint a hetvenes évek elején lett nyugdíjképes a már több mint 100 éves Zsoldos Ferenc, aki ettől kezdve újra a műhelyében, a kertben – közel száz különböző gyümölcsfa volt a portáján – és a szőlőben szorgoskodott. A munka adott értelmet életének. Minden napnak meg volt a feladata, és ez még ma is így van százévesen is.
A politikától távol tartotta magát, soha sem szimpatizált a szocializmus gondolatával, ezért közéleti szereplést sem vállalt. Fórumokon a falu érdekében határozottan szólt, és nem mindig a hivatalos verdikt szerint. A családcentrikus, szorgalmas Zsoldos házaspár idősebb korban boldog volt, ha tavasszal a virágba borult almafák között sétálhattak. Ezt akár naponta többször is megtették. Gyönyörködtek az alma pirulásában, és boldogok voltak, ha bemutató áruként portájáról szállították el az almát az akkori Szovjetunióba. Az őszi almaszedéseknek a hangulatát vissza sem lehet adni. A szüret külön szertartás szerint zajlott, mert erre meghívta a tiszavidi rokonokat is. Hiába volt ott is lugas a ház körül, azt ő nem tartotta szüretnek. A gyürei „homokhegyi” főszüretre már kiforrt az előszüret bora, lehetett koccintani, volt eredménye és értelme az egész évi fáradozásnak. Boldog volt, ha dolgozhatott. Ez az éltető ereje még ma is.
Ünnep volt számukra, ha a gyermekek családjukkal hazamentek, vagy ott nyaraltak. Első fiúunokáját már tízévesen kaszálni tanította. Teljesen új élet kezdődött életében, amikor feleségét 1995-ben elveszítette. Megmaradt öreg kori magányában, és boldog, ha gyermekei hetente többször is meglátogatják. A gyalupadhoz sem lett hűtlen, naponta gyalul, fúr, farag. Sokan, sokszor megkérdezték már tőle, mi a hosszú élet titka. Fiatalabb korában pajzán választ is adott. Ami igaz, reggelenként megivott 2 cl pálinkát, majd utána egy pohár paradicsomlevet. Elvégezte a ház körüli teendőket, megreggelizett és kávézott. Ma már ez sincs így teljesen, mert elmaradt a pálinka. Ettől függetlenül jól érzi magát, noha sokszor mondja, nincs jól, mert időnként – 100 évesen – meg-megszédül.
(Északkeleti Almanach 27. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2011.)
Hasonló
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése