Vásárosnamény–Gyüre

A lovaglás gyógyít. A lovas turizmus Beregben kapcsolható a horgászturizmushoz, a víziturizmushoz, a turisták lovon vagy buszon megismerhetik a híres beregi templomokat, Szatmárban az irodalmi emlékeket. A lovasturizmus egyik kezdeményezője, mozgatója Balázs Mihály vásárosnaményi, pontosabban vitkai mezőgazdasági vállalkozó. Sokoldalú ember ő, több vasas szakmája, felsőfokú végzettsége van, az állatok szeretetét a szüleitől örökölte. Karizmatikus ember, hatalmasra növesztett, magyaros bajusza teszi jellegzetessé.

Ennyit elöljáróban és most nézzük, hogy 2003 nyarának elején mit írt a sajtó a témával kapcsolatban. Íme: „A megszűnt gyürei tsz-telep helyén lovakat és turisztikai látványosságnak számító állatokat tart Balázs Mihály vitkai mezőgazdasági vállalkozó. A telepet, vagy ahogy már nevezik a Balázs-tanyát hamarosan bekapcsolhatják a beregi turizmusba.

A közelmúltban a vásárosnaményi iskolák igazgatói látogattak a gyürei telepre és tanulmányozták a mozgás, az egészséges életmód lehetőségeit. Megállapodtak abban, hogy a tanév végén a gyerekek kerékpárral jönnek ki a gyürei tanyára. Június 1-jén Balázs Mihály és öt lovaglást, turisztikát kedvelő társa tanácskozást tartott, abban állapodtak meg, hogy hamarosan megalapítják a Lovas Baráti Kört. (Azóta megalapították.) A majd bővülő kör tagjai a környéken ünnepeken, rendezvényeken fellépnek, bemutatókat tartanak.

A megyei múzeum két kuruc egyenruhát kölcsönzött a baráti körnek. Ezeket felhasználva, illetve bemutatva hat, méretre szabott egyenruhát készíttetnek az alapítóknak. A gyürei lovastanya bekapcsolódik majd a turizmusba. Gyüre szélén, a Tisza holt ágában gyönyörű környezetben horgászni lehet, így a lovasturizmust össze lehet kötni a horgászturizmussal. A lovastanyán van csüngős hasú vietnámi disznó, szürke mangalica, magyartarka tehén, kecske, liba, megannyi látnivaló és fotótéma a turistáknak. Balázs Mihály tagja az Országos Lovas Turisztikai Szövetségnek, azt szeretné, ha megyénk lovasai összefognának és néha megyei körutat, túrát szerveznének.”

Balázs Mihály elképzelése szerint a megyei túra állomásait ki lehetne jelölni Napkoron, Gyürében, Tarpán, Kisvárdán, Tiszabercelen. Gyürében lehetne lószállás, pihenőhely, a résztvevők is lemehetnének horgászni. A komfortosabb kényelemre vágyók bemehetnének a közeli Vásárosnaményba, ahol kényelmes szálloda várná őket. Nos, az elképzelést többen jónak találták, a híres napkori huszárok támogatásukról biztosították Balázs Mihályt.

Ide kapcsolódik egy másik hír, amely szerint a vásárosnaményi Tisza-parton megrendezésre kerülő országos Garabonciás tábor lakói 2003 nyarától ingyen lovagolhatnak. A tábort a vásárosnaményi Lónyay Menyhért Szakközép- és Szakképző Iskola működteti, a szakács- és pincértanulóinak közreműködésével. Természetesen a szakoktatók is részt vesznek a táborlakók ellátásában. Ebben a híres táborban ezentúl talán minden nyáron ott lesz majd Balázs Mihály egyik lova és a fiatalok lóra pattanhatnak, ha kedvük tartja.

A sokoldalú vállalkozónak Gyürében már megvan a tenyészállománya, jó színtere van itt a lótenyésztésnek. Jó néhány fiatal máris rendszeresen jár ide lovagolni tanulni, illetve lovagolni. A vállalkozó hangsúlyozta, hogy orvosok, szakemberek szerint a lovaglás gyógyító, testet, lelket gyógyít, főleg a gerincbetegségekre jelent gyógyszert.

Balázs Mihály tősgyökeres vitkai. A szülei földet művelő tsz-tagok voltak, de a háztáji gazdaságukban állatokat tartottak. Eladásra is. Kiegészítették a tsz-ben szerzett jövedelmüket. Innen van az állatszeretet. Ennek ellenére a nyolc osztály elvégzése után nem mezőgazdasági iskolákban tanult tovább. Debrecenben a gépipari szakközépiskolában érettségizett, majd a technikusi oklevelet is megszerezte. Három vasas szakmája is van: géplakatos, forgácsoló és hegesztő. (Gépjárműoktató is.) Miskolcon műszaki szakoktatónak tanult, felsőfokú végzettséget szerzett. Az említett naményi iskolában szakoktató volt, ezért is kötődik az iskola mostani igazgatójához, ezért is biztosít egy lovat a Garabonciás tábor működtetéséhez. Nem csak szakoktatóként szerzett szakmai és emberi tapasztalatokat. Egy újsághirdetésre művezetőnek jelentkezett a jó hírű Magyar Acélárugyár Tiszaszalkai Gyáregységébe. Főleg a fiatal kora miatt az idősebb szakik kétkedve fogadták, aztán befogadták.

Balázs Mihály 1993-ban apja halála után kárpótlási jegyre és egyéb módon földet vásárolt, vállalkozásba kezdett. (A vitkai ősi portán lakik.) Immár komplex módon gazdálkodik. Van kaszálója, szántója, erdője és gyümölcsöse is. Sokat dolgozik. Tapasztalja a mezőgazdaság, az értékesítés gondjait. A mezőgazdasági árunak nincs igazi értéke, az önköltség egyre nagyobb. Tíz évet szán arra, hogy a gyürei telepet felvirágoztassa. Stílusosan szólva nem vágtában, hanem ügetve akar fejleszteni. Támogatásokra, támogatókra számít.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 16. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)