Folytovics Sándor

Mezőgazdasági vállalkozó

Nyírmada

Tavaszi verőfényes délután találkoztunk a fóliasátrak körül serénykedő vállalkozóval és feleségével. Éppen az úsztatott palántanevelés (hidrokulturás dohánytermesztés) soron következő fázisával foglalkoztak. Egy rövid beszélgetés erejéig félbehagyták a munkát. Legalább addig is szusszanhattak egy kicsit. Egymás mondatait kiegészítve beszélték el életük eddigi történéseit. Közös, egymásért végzett munkálkodásuk az 1973. január tizenharmadikán tartott esküvőjükkel kezdődött el. Mint akkor nagyon sokan, szerte az országban, ők is lent kezdtek mindent. Sándor kitűnőre végzett a szakmunkásképzőben, ahol tetőfedő szakmát tanult. Műemléképületek felújításával foglalkozott az Országos Szakipari Vállalatnál. Néhány év múltán, a tiszai árvizet követően került vissza szülőföldjére, Nyírmadára. Az akkor még a faluban működő Állami Gazdaság ácsbrigádjában kapott állást. A napi munkája mellett szakított időt a tanulásra is: előbb hivatásos gépjárművezetői jogosítványt, majd középfokú raktárgazdálkodási, illetve a gépjármű ügyintézői tanfolyamot végzett. Tanulási kedve ezek után sem lankadt, így lett belőle dohánykertész, majd ezüst-, később aranykalászos mezőgazdasági vállalkozó.

Az önálló vállalkozói életbe 1990-ben kóstolt bele egy vegyesbolt és egy kocsma beindításával. Megszerezte ehhez a kereskedelmi boltvezetői, majd a vendéglátó, üzletvezetői képesítést. Eközben élt a törvény adta lehetőséggel és földeket vásárolt, amiken almát – „Szabolcs aranyát” – majd dohányt kezdtek el termeszteni. Ma már a vállalkozás 160 hektáron üzemel. A városban élő roma kisebbség tagjai közül kerül ki a náluk dolgozók 70-80 százaléka. Idénymunkásként, általában 30-40 embert alkalmaznak. A napi munkaidő- beosztásuk – a teendők függvényében – eképpen alakul: Éva asszony kezdi a napot, úgy háromnegyed négykor, a jelenléti lapok rendezésével. A családi vállalkozásban az adminisztrációs feladatokat is zömmel ő végzi el. Sándor felügyeli és irányítja a termelőmunkát. Különös gonddal ellenőrzi az általuk termelt „Virginia” fajtájú dohány palántázását, a szükséges és folyamatos vízellátást, valamint az egyéb munkafolyamatok zökkenőmentes végrehajtását. A munka dandárjakor szinte alig alszik valamit, ugyanis a szárítás – huszonnégy órás feladat – az eredmény szempontjából döntő jelentőségű mozzanata a termelésnek. Azon múlik a termék minősége – zamata – amit szigorú előírások és normák határoznak meg. A folyamatos szakmai fejlődés végett aktív tagja a Magyar Dohánytermesztők Országos Szövetségének.(MADOSZ)

A szervezet koordinálta azokat a tanulmányutakat, amelyeken ő is részt vett. Így juthatott el Belgiumba, Németországba és Görögországba. Az ott látottakat pedig alkalmazta a saját vállalkozása termelékenységének és hatékonyságának javítása érdekében.

Mindazok ellenére, hogy szinte percre beosztott ritmusban dolgozik, a tőle telhetően kiveszi a részét Nyírmada város közösségi életéből. Egy cikluson át volt önkormányzati képviselő is. A „Mi kis falunk” nevű egyesület kirándulásainak, utazásainak szervezésében feleségével együtt aktívak. Korábban már eljutottak Románia több részébe is. Idén, április közepén, háromnapos utazáson vesznek részt Moldvában. Magánszemélyként, az elesettekért, a betegekért érzett felelősségétől és segítőkészségétől vezérelt emberként felajánlotta a tulajdonát képező komplett háziorvosi rendelőt egy arra rászoruló, erdélyi gyermekeket segítő alapítvány számára.

Három lányuk közül a legidősebb Éva, óvodapedagógus, három gyerek – Ádám (23), Dániel (21), Balázs (12) – édesanyja. A legidősebb a Mezőgazdasági Főiskolán tanul. Marianna, a középső lányuk, jogot tanul. Férje, Krivánik László a családi vállalkozásban hasznosítja magát. Elsőszülött fiúk, Péter, 15 éves. Három éves kora óta megszállottja a traktoros munkáknak. Alig várja, hogy megkaphassa vezetői engedélyét. Húga, Eszter, 8 éves. A család harmadik lánya, Viktória, vállalkozó. A nyírmadai Zamat Kávéház és Ételbár vezetője. Két kisfia: Tibor (11), Eliot másfél éves. A szülői házban található festmények Viktória képzőművészeti adottságának „eredményei.” A festészet mellett a táncművészethez is ért, hisz’ az általa felkészített amatőr tánccsoport Európa Bajnokságot nyert. Nem mellesleg édesapja, a családfő támogatta anyagilag a külföldi megmérettetés lehetőségét.

A gazdasági és a családi életben egyaránt sikeres és kiegyensúlyozott házaspár arra a kérdésünkre, hogy „hová mennének el, ha lehetne?” egyszerre ezt válaszolta: „sehová! Itt éltek a szüleink, mi is itt születtünk. Itt tanultunk, itt élnek a gyerekeink, a rokonaink, a barátaink. Miért mennénk el innen?” Értelmezésünkben, ezek a gondolatok az egyszerű, kétkezi munkából élő emberek szívből jövő, gyakorlati hazaszeretetét kifejező mondatok…

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése