Nyírmada

A magyar mezőgazdaság fejlődése érdekében végzet munkájáért Állami Díjat kapott. Az örök érvényű, magas kitüntetéssel nem dicsekszik, a szerénysége tiltja. Több évtizedes munkája után nyugalomba vonult, aztán ismét aktivizálta magát. Indult az 1998. évi helyhatósági választáson, és falujában polgármesterré választották. Szűk egy év telt el a választás óta, de már érezhető, hogy megtörtént a lépésváltás, irányításával a település a fejlődés útjára lépett. Iklódi Lászlóról, Nyírmada polgármesteréről van szó. Őt kértük meg, hogy a megyei almanachban mutassa be ezt a nagy múltú, fontos települést, aztán dióhéjban mondja el gazdag és változatos életútját. (A jegyzői teendőket Némethné dr. Horváth Andrea látja el.)

Írásos dokumentumok bizonyítják, hogy már az 1300-as években is zajlott itt az élet. A földrajzi és talajadottsági okok miatt az itt élő emberek mindig is a földből akartak és tudtak megélni. A mai emberek közül már kevesen tudják, hogy valaha ezen a helyen két település létezett, Nagymada és Kismada. Az egyesülés után lett Nyírmada. A második világháború előtt a Bay-birtok adott sok-sok embernek munkát.

A második világháború után egy kicsit megpezsdült itt az élet. A negyvenes évek végén megalakult, aztán országos hírűvé vált a Nyírmadai Állami Gazdaság. Főleg a gyümölcstermesztő ágazat lendült fel. Történelmi érdekességként jegyezheti fel a krónikás, hogy hosszú ideig a barabási és a tiszaszalkai üzemegység is a Nyírmadai Állami Gazdasághoz tartozott. A gazdaság hat-hétszáz embernek adott állandó munkát és kenyeret. Biztos volt itt a megélhetés. Főleg az ötvenes és a hatvanas években országos hírű volt a nyírmadai sertéshizlalda. Mi több, külföldön is ismerték ezt a húsgyárat. A hizlaldában száz-százötven ember dolgozott. Évente húszezer sertés került a hizlaldából a hazai és a külföldi fogyasztókhoz. A nyírmadai téesz pár évtizeden át közepes szinten működött. Annak idején kis híján kétezer embernek volt munkája Nyírmadán. Napjainkban hatszáz embernek van állandó munkája. Mostanában is sok-sok ember a földből akar – vagy tud – megélni. Ám elég jelentős azoknak a száma, akik korábban mással foglalkoztak, és hiányzik a gyakorlatuk, a szakértelmük. Ezért az önkormányzat – nagyon helyesen – úgy döntött, hogy 1999. április 1-jével önálló mezőgazdászt alkalmaz egy agrármérnök személyében. A mezőgazdász kint van a termelők, a földművelők között. Alapvető feladata, hogy mezőgazdasági tanácsokat adjon az embereknek. Marketingmunkát is végez, hozzájárul a mezőgazdasági termékek piacra jutásához. Távlati vagy középtávú feladata, hogy megszervezze a feldolgozó kisüzemek létrehozását. Jó tudni, hogy már van feldolgozóüzem Nyírmadán. A nyíregyházi konzervgyár működteti a helyi léüzemet. Figyelmet érdemel, hogy az önkormányzat közreműködésével hamarosan bekötőutat építenek a 41-es főút és a feldolgozóüzem között. Az önkormányzat több belső utcát is szilárd burkolattal lát el. Önerőből és pályázati pénzek felhasználásával képzelik el a fejlesztést. Eredmény például, hogy korszerűsítették az iskolát és az óvodát. Az önkormányzat legfőbb célkitűzései közé tartozik a vállalkozások élénkítése, újabb munkahelyek teremtése, a szegények, a hátrányos helyzetű romák segítése. Az infrastruktúra fejlesztése is a tervek közt szerepel. A szennyvízhálózat kiépítésére is bent van már a pályázat. A terv szerint 2000-ben a Matáv a legkorszerűbb telefonhálózatot építi ki Nyírmadán, mégpedig a saját költségén!

Százkilencven működő vállalkozás van Nyírmadán, közülük tizenkilenc kis kft., három kis szövetkezet. A négyezer-hétszáz lelkes településen hétszáz idős ember hatvan éven felüli. Többségük magányosan, szegényes körülmények közt él. Ezért az önkormányzat a régi kastély átalakításával és bővítésével, valamint a volt tsz-iroda visszavásárlásával kialakítja az öregek otthonát. A tsz-irodát már visszavásárolták, az építési, átalakítási terv elkészült. 2000-től harminc-negyven állandó lakója lesz az otthonnak, s ugyancsak harminc-negyven idős ember napközi otthonként veheti igénybe az intézményt.

Iklódi László tősgyökeres nyírmadai, Gödöllőn végezte el a főiskolát. Bő két évtizedig volt tsz-elnök Vaján. Évente ezer vagon alma és sok barack hagyta el Vaját. Zöldmezős beruházásként megépült itt a hűtőház és a feldolgozóüzem. A kelet-európaiak mellett amerikai, osztrák szakemberek is megtekintették és megcsodálták a jól működő vajai téeszt.

Most is gyakorló mezőgazdász Iklódi László. Műveli a saját földjét, kertjét. A nyugdíjas felesége, valamint a két gyermeke és a négy szép unokája él a közvetlen környezetében. A legidősebb unoka orvosnak készül, a legfiatalabb talán mezőgazdász lesz. A polgármester azonban nem is annyira az unokák jövőjét, inkább a község fejlődését szeretné befolyásolni. A választási ciklus végére még vonzóbbá akarja tenni Nyírmadát, hogy a dolgozni akaró emberek munkát találjanak, és a megélhetésük biztosabb legyen.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 8. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1999.)