Aranyosapáti

A megbeszélt időpontban kerestem Aranyosapáti polgármesterét. A márciusi tiszai áradás azonban kissé elodázta találkozásunkat. Első a falu sorsa.

Az 1950. augusztus 3-án, Panyolán született Varga Péter, gazdálkodó szülők első gyermekeként élte gyermekéveit, a Tisza–Szamosközben. Vásárosnaményban végezte az általános, illetve a középiskolát. Az ELTE jogi karára jelentkezett. Párhuzamosan a Kossuth Lajos Katonai Főiskola határőr szakára is beadta felvételijét, s ott fogadták. Édesapja tanácsára ezt választotta (két évvel fiatalabb öccse akkor még nem volt sorköteles), s az egyetemi felvételire már el sem ment. Azonban az 1968 őszén elkezdett főiskolát nem kívánta folytatni. Ez egyben azt is jelentette, hogy novemberben megkezdte huszonhét hónapos sorkatonai szolgálatát, a jugoszláv határ közelében. Ivándárda őrséről került Nyírbátorba. Az 1970-es árvíz idején Csengerbe vezényelték, ott vett részt az árvízi védekezésben, határőrként.

Akik ismerték az alig huszonéves fiatalt, láthatták-hallhatták zenekari tagként, könnyűzenei rendezvények közreműködőjeként. Tizenhat éves kora óta gitározott, később dobolt, énekelt, szájharmonikázott, sztepptáncolt. A leszerelést követően a Töváll dolgozója lett. Bérszámfejtő, munkaügyes, tb-ügyintéző munkakörben dolgozott. Az ezzel kapcsolatos képzésről sem feledkezett el. Középfokú- és felsőfokú munkaügyi tanfolyamokat végzett munka mellett. Felsőszintű személyzetis képzést is befejezett.

Ezerkilencszázhetvenkettőben kötött házasságot Vezse Irénnel, aki szüleivel Gergelyiugornyán élt. Egy évvel később kezdtek építkezésbe Vásárosnaményban. Fiuk 1974-ben, lányuk 1978-ban született. Felesége a Lónyay Menyhért Szakközép- és Szakképző Iskola gazdasági vezetője.

Ezerkilencszázkilencvenhatban Szegeden befejezte tanulmányait a JATE Állam- és Jogtudományi Kar munkaügyi kapcsolatok főiskolai szakán. Így lett diplomás munkaügyi szervező. Ők voltak e témakörben az országban az első végzett szakemberek. Ezerkilencszázkilencvenkilencben közigazgatási szakvizsgát tett.

Ezt követően a budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Államigazgatási Főiskolai Karán igazgatásszervező diplomát szerzett. 2002-ben egy újabb vizsga után munkaügyi felügyelő lett.

Napjainkban a gyerekek újabb tanulmányai kerültek „előtérbe”. Szilvia a MÁV Rt. Vezérigazgatóságán, a kommunikációs igazgatóság sajtóreferense, a veszprémi egyetemen színháztörténet szakon végzett. Másoddiplomásként jogász lesz Budapesten. Péter a Pénzügyminisztérium tanácsosa. Munkatanácsadóként végzett a gödöllői főiskolán, másoddiplomásként Szegeden vállalkozási szakmát szeretne tanulni. Így most az ő tanulmányaik segítése köti le a szülők erejének nagy részét.

A valamikori Töváll tönkrement, de szerencsére megvette az Erdért. 1985-ig személyzeti és munkaügyi teendőket látott el Varga Péter, majd a forgácslapgyárnál folytatta ugyanezt a feladatot. A nyírmadai hizlaldában hasonló munkakörben tevékenykedett. Innen került a megyei munkaügyi központ vásárosnaményi kirendeltsége élére 1990-ben.

A rendszerváltozást követő közel egy évtizedben jelentős szerepe volt abban, hogy a beregi térség foglalkoztatási problémáit sikerült kezelni. Munkája elismerését jelzi, hogy a fővárosba hívták. A Fővárosi Munkaügyi Központ főtanácsosaként hasznosíthatta korábbi tapasztalatait, azonban Szatmár-Bereghez való félévszázados kötődését nem tudta leküzdeni. Fél év után, amikor Aranyosapátiban jegyzői állást hirdettek: pályázott, s hazajött. Húsz hónapig jegyzősködött a községben. A 2002-es választásokat közvetlenül megelőző hónapokban a Beregi Térségi Fejlesztési Társulatnál tizenhat önkormányzat területfejlesztési pályázatait „gondozta”.

2002 őszén megkeresték Aranyosapátiból azzal a kéréssel: induljon az októberi választásokon polgármester-jelöltként. Több jelöltből őt választották a község első emberévé. Mindenképpen előnyt jelentett a közel kétéves jegyzői tapasztalat, illetve az évek során kialakult kapcsolatrendszer, nem utolsósorban a megszerzett ismeretek halmaza.

Aktív közéleti emberként népi ülnök, kórustag, népi ellenőr, hat évig sportköri elnök. Elnökségének időszaka alatt lakóhelyén, Vásárosnaményban három NB-s szakosztály működött: foci, pingpong, női kézilabda. Mint az egyik aranyosapáti képviselő megfogalmazta: a polgármester széles érdeklődési köre, dinamizmusa érződik a testületi ülések előkészítésétől, a napirendek szervezett tárgyalásán át a tervek megvalósításáig. Több sikeres pályázatot adtak be az utóbbi másfél évben.

A lakosság előtt mindig nyitva a polgármester ajtaja. Bár nem itt lakik, de együtt él a község lakóival. Az önkormányzati intézmények igazi gazdája, aki odafigyel munkatársai gondjára-bajára is. Élvezi a lakosság bizalmát.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 18. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)