Aranyosapáti

Aranyosapáti főleg az utóbbi évtizedben vált híressé szerte a hazában, sőt határainkon túl is. Művészek, diákok, turisták viszik a község jó hírét. Vonzó a falukép, hasznos az alkotó ház, csodálatos a Tisza partja. Egy kicsit romantikázhat, aki kompon kel át a túlsó partra és meglátogatja a beregi falvak értékeit. Ebben a szép és hosszú községben Pálfi András a polgármester. Irányításával a helyi önkormányzat az utóbbi évtizedben jelentősen lendített a fejlődés kerekén. Erre csak 3 példa: új iskola épült, a Kárpáthús Kft. húsfeldolgozó üzemet hozott létre a község szélén, nemrég új utat avattak, amely jól összeköti Aranyosapátit a környező településekkel.

A 2000. év tavaszán újságcikk jelent meg a községről, amelyet talán érdemes e könyvben is idézni, átadni az utókornak. Íme a cikk: „Tanulnak, mezőgazdasági és könnyűipari munkát végeznek a romák Aranyosapátiban, mert a helyi önkormányzat a cigány kisebbségi önkormányzattal közösen, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ támogatásával a múlt év őszén megalakította az Aranyosapátiért Közfeladatot Ellátó, Szolgáltató és Termelő Közhasznú Társaságot.

– A társaságnak máris szemmel látható, kézzel fogható a szociális és a gazdasági haszna – mondta Pálfi András, a település polgármestere. A község szélén a roma brigád kéthektárnyi területen paprikát, két hektáron paradicsomot kapál, gyomlál. A könnyűipari részlegben seprűket készítenek a MÁV Rt. megrendelésére. Építőipari munkálatokat végeznek az alkotóház felújításánál.

Az akció együttműködési megállapodás aláírásával kezdődött. Idézet: „Együttműködési megállapodás, amely létrejött az Aranyosapáti Önkormányzat, valamint a Megyei Munkaügyi Központ között azon célból, hogy a biztosított közhasznú támogatás, képzés támogatása és bértámogatás aktív eszközök kombinációjával 3 éves időtartamra biztosítsuk a hátrányos helyzetű rétegek foglalkoztatását. A program célja, hogy olyan közhasznú szervezetnek nyújtson támogatást, amely maximum három évig a munkaügyi központ támogatásával, azt követően támogatása nélkül foglalkoztatja az érintett réteget.” A megállapodás nem csak 26 embert érint. A polgármester hangsúlyozta: Aranyosapátiban 2175 ember él, közülük több mint nyolcszáz roma származású! Az idénymunkáknál egyszerre akár száz roma és hátrányos helyzetű ember dolgozhat. Az önkormányzatnak majdnem száz hektár földje és tizennyolc hektár erdője van. Még négy hektár erdőt és tíz hektár gyümölcsöst akarnak telepíteni. A feltételek, az igények megvannak. Pályázati pénzeket is felhasznál az önkormányzat, például facsemeték, gépek vásárlásához. A brigád tagjai a közelmúltban elvégezték a mezőgazdasági és fakitermelő tanfolyamot. Ennek máris hasznát veszik a földeken és majd a fakitermelésnél is. A közeli tervek közt szerepel, hogy nemes fűzvesszőt telepítenek ipari célokra. A telepítésnél egy füst alatt elvégzik a Holt-Tisza rehabilitációját is. Mindezt a közhasznú társaság irányítása mellett, a munkaügyi központ támogatásával teszik.

Pálfi András így vetette papírra életrajzát és elképzeléseit: „1956-ban születtem Kisvárdán. Iskoláimat szülővárosomban és Nyíregyházán végeztem. Szakképzettségem elektrotechnikai műszerész. Nős vagyok, feleségem pedagógus. Lányunk a nyíregyházi tanárképző főiskola másodéves hallgatója, fiunk a vásárosnaményi szakközépiskola automatizálási tagozatán elsős. Aranyosapátiban 1983 óta lakunk. Akkor a helyi téesz főraktárosa voltam. 1988-ban tanácselnökké választottak. A rendszerváltás után a lakosság engem bízott meg a polgármesteri teendők ellátásával. Településünk infrastruktúrája elmaradott volt.

Legfőbb feladat a belvízelvezető csatornák és az útalapok építése volt. Az első nagy beruházásnak számított az orvosi rendelő megépítése, amely a környék egyik legpatinásabb épülete lett. Két ravatalozót építettünk. Elsők közt csatlakoztunk a szociális földprogramhoz. Pályázaton erőgépeket, mezőgazdasági eszközöket nyertünk el. 1991-ben készítettünk egy játszóparkot, a játékok faragott fából készültek. Bővítettük az iskolát öt tanteremmel és egy tornateremmel. Gázhálózat épült, korszerűsítettük a közvilágítást. Aranyosapátiban épült meg a megye legmodernebb húsfeldolgozó üzeme. Az önkormányzat közhasznú társaságot hozott létre a munkanélküliség csökkentése érdekében. Kulturális tevékenységemért a Falvak Kultúrája Alapítvány részemre «A magyar kultúra lovagja» címet adományozta.

A 2000. év településünkön is a millennium megünneplésének jegyében zajlott. A 10 éve működő nemzetközi alkotóház egy teljesen felújított épületbe költözhetett. Idén Aranyosapáti rendezte meg az AKIOSZ országos találkozóját, melyen több mint ötven amatőr költő és író vett részt. Az ünnepségsorozat emlékpark és emlékoszlop avatásával folytatódik. A következő évek legfontosabb feladatai: az infrastruktúra továbbfejlesztése, az általános iskola és óvoda bővítése, nagyon fontos a munkanélküliség csökkentése és a település arculatának kialakítása.”

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 10. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)