Gelénes

Az Amerikai Kereskedelmi Kamara is támogatta a beregi kis községet, Gelénest. A támogatásból olyan épületet emeltek, amelyben a fiatalokat nevelik a gyakorlati életre. Az idősebbek a földből akarnak megélni. Az önkormányzat a falusi turizmust akarja fellendíteni. Van remény a turisták idecsalogatásához, hiszen az itteni táj csodaszép. A természeti értékekből is pénzt lehet csinálni.

A gelénesiek 2002 őszén új polgármestert választottak maguknak Fülöp Károly személyében. Az új évtized első éveiben – és később is – az ő irányításával szeretnék ezt a beregi falut fejlődési pályára állítani. A krónikás 2003 nyarán feljegyezhette, hogy a polgármester mellett jól képzett és jó nevű jegyző, dr. Deák Ferenc dolgozik. Az önkormányzati képviselők névsora pedig ez volt: Baksa Sándor, Beregi Béla, Kósa Ferencné, Kósa Gyula, Szegedi Jánosné, Varga Dezsőné és Vargáné Laczkó Zsuzsanna.

A polgármesterrel a mutatós, 2002-ben átadott, még újnak mondható faluházban beszélgettünk. Ebben az épületben kapott helyet a polgármesteri hivatal és az orvosi rendelő is. Mindjárt a beszélgetésünk elején kiderült, hogy a faluban a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat és a határőrség. Közhasznú munkások, közmunkások foglalkoztatására nyílik lehetőség, a magyar–ukrán határ közelsége miatt a Nyírbátori Határőr Igazgatóság számos gelénesi férfinak ad munkát. Két gelénesi család nagyobb mennyiségű juhot tenyészt, két család kevesebb juhot tart. Mindnyájan támogatást kaphatnak.

Most indult be egy családi vállalkozás, amelynek keretében egy támogatással megépült nagy nyúlólban debreceni fehér nyulakat hizlalnak, főleg exportra. A nyulászat azonban csak önfoglalkoztatást jelent.

Név szerint is megemlíthető, illetve megörökíthető, hogy Kósa Bálintné pályázati pénzt nyert falusi turizmus beindítására. Egy régi házat alakíttat át turisztikai célra. Szálláshelyeket hoznak létre e házban, és természetesen étkeztetésre is lehetőség nyílik. A beregi konyhának jó híre van szerte a hazában. Említést érdemel, hogy egy autószerelő is dolgozik a faluban. Ipar gyakorlatilag nincs, az ipari befektetők érkezésére nem is nagyon lehet számítani. A legtöbb ember a mezőgazdaságból él. Sokan almát termesztenek, nem nagy jövedelemmel, hiszen az alma többségét léalmának veszik át a közeli Vásárosnaményban. A foglalkoztatásnál, a megélhetésnél említette a polgármester, hogy éves átlagban 90–95 gelénesi részesül szociális segélyben.

A jövőben, főleg az uniós csatlakozás után a kistérségek, az összefogó települések számíthatnak anyagi támogatásra. Friss hír, hogy Gelénes, Barabás, Beregdaróc és Vámosatya közösen pályázott szennyvízszippantó gépkocsi vásárlásra. A szennyvízhálózat kiépítésére is közösen pályáznak majd. A gelénesi önkormányzat önállóan most adott be pályázatot az általános rendezési terv elkészíttetéséhez. A terv felvázolja majd a fejlesztést, a falu jövőjét. Annyi máris bizonyos, hogy már elkezdődött az egykori vályogvető felújítása, rehabilitációja. Park és vizes élőhely lesz itt. A futballpályán most épül az új öltöző. Az általános iskolásoknak nagyon kellene már egy tornaterem, nos az önkormányzat már pályázati pénzt nyert tornaterem tervezésére. A tervek közt szerepel a napközis konyha felújítása is.

Ahogy mondani szokták, az ipar nemcsak áldás, átok is a környezetszennyezés miatt. Gelénes körül szinte érintetlen az őstermészet. Átnyúlik a gelénesi határba a híres Bockereki erdő, a gazdag vadállományával, s védett növényzetével. A közelben van a Báb tava, amely fokozottan védett, az elevenszülő gyík miatt is. A Zsid patak partján ritka szép növények, virágok vannak, a vándormadarak is szívesen tanyáznak e vidéken. A patak mellé a Hortobágyi Nemzeti Park mély fúrású kutat épített, a patak vízét gyakran felfrissítik, ezt a patakot nem fenyegeti a kiszáradás veszélye, itt nem pusztul el az élővilág. A hatalmas gelénesi legelőt védetté nyilvánították. Egy elképzelés szerint a Hortobágyi Nemzeti Park rendezi, felújítja majd a legelőt és rideg tartású szürke marhát lehet ide telepíteni, turisztikai látványosságnak is. Itt említjük, hogy a szép református templom külső felújítására 5 millió forint támogatást kapott a község, a belső felújítást helyi erőből, a gyülekezet támogatásával oldották meg. Nagyon szép, egyedi orgona van a templomban, felújítására egyelőre nincs pénz. Az amerikaiak támogatásával szaktantermet építettek az iskola mellé. Itt technikát és életvitelt tanítanak a gyerekeknek. A fiúkat vasipari munkára, az asztalos mesterség lényegére tanítják, a lányoknak varrógépük van, háztartási ismereteket tanulnak, természetes, hogy a gelénesi lányok is tanulják a híres beregi keresztszemes készítését.

Fülöp Károly tősgyökeres gelénesi. Nyíregyházán a Bánki Donát Szakközépiskolában érettségizett, autószerelő szakon. Sokáig dolgozott a Volán Vállalatnál, a választások előtt földműveléssel foglalkozott. Tavasz végén fejezte be az ezüstkalászos gazdatanfolyamot. Nem sokára tíz gelénesi társával az arany kalászos tanfolyamot kezdi el, mert itt e tanfolyam által nyújtott tudás valóban aranyat ér.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 16. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)