Asztalos János

Tanár, újságíró, forradalmár,

Nyírmada

Az emberben lévő jobbá, nemesebbé válás vágya természetes, pozitív emberi tulajdonság. A Mátészalkán 1927. január 22-én született Asztalos János példa arra, hogy aki innen indul, annak mindig szenvednie és küzdenie kell életében. Ő a cselédsorból próbált kitörni, és első generációs értelmiségi lévén keményen kellett harcolnia mindenért. Gyermekként már pöröl az élettel, amiért oly szegénységben kell élniük szüleivel, testvéreivel együtt, amely szinte már fáj. Nagyon erősnek, kitartónak és akaratosnak kellett lennie ahhoz, hogy véghezvigye vágyát: mindenáron tanító legyen belőle! Szüleit, Asztalos Istvánt és Tóth Annát is már a szegénységből való menekülés kergette egymás karjaiba, hogy aztán együtt gürcöljenek tovább hét gyermekükkel – akikből középsőnek János született. Bár voltak, akik igen korán kihaltak a bölcsőből. Kicsi koruktól kezdve az önkíméletet nem ismerő munka, a robot parancsolta őket engedelmességre a betevő falat megszerzése, az életben maradás érdekében. A szegényparaszti világ munkáját és kiszolgáltatottságát Asztalos János részletesen taglalja a „Karók közt” című életregényében. Az elemi népiskolát Mátészalkán végezte, ahol tanítói akkoriban a testi fenyítést sem vetették meg a hatékony nevelés érdekében. De voltak példaképek, akikre majd felnőttként hasonlítani akart. A „Magyar Királyi Állami Polgári Fiú- és Leányiskola” négy osztályát szintén Mátészalkán járta. A máramarosi munka után – ahol egy kis pénzt igyekezett összekuporgatni tanulmányaira – Debrecenbe, a Kollégium Tanítóképzőjébe iratkozott. Örömteli, egyben kegyetlen büntetés volt számára ez az időszak, a jó és a rossz együttes jelenléte. Benne mély nyomokat hagyott a suhancként megélt és a fizikai értelemben is elszenvedett II. világháború, Debrecen bombázása. Leventeként őt is összeszedik, nyugat felé viszik, a Felvidékre sodródik, 17 évesen szovjet fogságba kerül, majd Romániába viszik. Kijutott neki a szép, a jó, a hazug, a megalkuvó élet minden konfliktusából. A Horthy-világ szegényparaszti életútját járva, a világháború vége után folytatta a tanítóképzőt. Itt politizált, ami miatt „szakadékba” került. ’47 szeptemberében a Nyíregyházi Állami Tanítóképzőben kezdi az ötödévet, ahol ’48 júniusában népiskolai tanítói oklevelet szerez. Írásai jó ajánlólevelek, Cégénydányádra, a Nagytanyára kerül. A Tatabányai József Attila Megyei Bázisiskola pedagógusa ’49 szeptemberétől. ’51 nyara ismét váltást hozott. Visszautasítva a minisztériumi kinevezést az egri Pedagógiai Főiskolára, úgy döntött, újságíró lesz. Életének sok „hajtűkanyarja” váltásokra és megalkuvásokra kényszerítette, majd a vargabetű végén ismét a tanításba temetkezett. 1956. október 26-án találkozott a forradalommal. Életéből mindörökre kitörölné nem csak a kistarcsai, hanem a börtönben töltött időszakot is.

’59. április 4-én szabadult, amnesztiával. A meghurcoltatás, bíróság, börtön után kétségek közt, kilátástalan jövővel visszakerült a Nyírségbe, Rohodra, felesége, Baráth Ibolya szülőfalujába, akivel már 1952. december 27-én sírig tartó házasságot kötött. A tsz-ben volt munkás, majd brigádvezető. Aktív sport- és kulturális életet alakított ki, létrehozta a színjátszó kört is. ’59-től ’62-ig pedagógusként is dolgozott a rohodi iskolában, ahol felesége is tanított. ’62-ben Pusztadoboson megüresedett két tanári állás szolgálati lakással várta őket, elfogadták. Felkarolta a kultúra, a sport ügyeinek intézését. A gyermekek számtalan iskolai kirándulást, író- olvasó találkozót köszönhettek neki és feleségének. A Tanárképző Főiskolát is elvégezve, magyar szaktanárként is sokat tett azért, hogy a tanulók megyénk és hazánk szép tájait megismerjék. A sors mégis úgy hozta, hogy ’77-től a nyírmadai Állami Gazdaságba került, hamarosan pedig az általános iskola tanára lett. Itt még majdnem tíz évig nevelte, tanította a gyermekeket, míg ’87-ben nyugdíjba vonult. Ezután is aktív közéleti életet élt, dolgozott a vajai múzeumban, Nyírmadán nem csak értelmi szerzője, de fizikailag is részese volt a II. világháborús emlékmű megépítésének a falu lakosságával összefogva.

Életének, munkáinak állomásait, küzdelmeit és igazságtalanságait a „Fellegek alatt” című sorsregényében hagyta hátra az utókornak. Számtalan kitüntetés tulajdonosa lett: a Szocialista Kultúráért, Kiváló Társadalmi Munkás, a Pedagógus Szolgálati Érdemérem, kétszeresen a Hazáért és Szabadságért Érdemérem, 1956-ért Érdemérem, a Magyar Forradalomért és Szabadságharcért 2006 Emlékérem. 55 évi házasság után, 2007. november 20-án, a pedagógusi hivatás „mindenese”, aki fáklyaként világított munkatársai és tanítványai között, végleg elköltözött. Asztalos János becsületére váljon az az emberfeletti munka, amit a 81 életéve alatt, már kisgyermek korától dolgozott. Példaként állhat minden magyar fiatal és felnőtt ember előtt!

„Úgy kell továbblépni, hogy csak a szégyen fájjon egyesekben, ha emlékeznek.”

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 25. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2008.)

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése

Emlék

Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése

Csend a sziklák tövében

Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető  világunk   tele  van  meglepetéssel,  olyannyira,  hogy  belefér  bármilyen  szokatlan  torz,  pszicho,  sci fi,  csak  rettentsen! Nehéz  elhatárolódni,  nehéz kimaradni,  így  azután     egyszer... Tartalom megtekintése