Nyírmada

Az utóbbi néhány évtizedben annyi mindent tett Nyírmadáért, hogy akár a nagyközség díszpolgára lehetne. 2002 szeptemberében vonult nyugdíjba, de nem nyugalomba. Még egy évig tanárként dolgozott, a helyi önkormányzat tagjaként továbbra is aktívan tevékenykedik. Szakértőként és minőségbiztosítási tanácsadóként dolgozik a pedagógia, Szatmár-Bereg oktatása érdekében. Ő Ferenczi István, nyírmadai nyugdíjas tanár.

Lokálpatriótának vallja magát, itt született, itt élte le eddigi életét. Szinte mindenkit jól ismer, főleg az egykori tanítványokat és azok még élő szüleit. Az utcákat, a nyírmadai határt úgy ismeri, mint a tenyerét és ennek az ismeretnek a közéleti munkában is hasznát veszi. Egyszerű falusi gyermekként cseperedett fel, emlékei mély kútjában még ott van a rőzsegyűjtés és a tehénlegeltetés is. Csak a sorkatonai szolgálat szólította el Nyírmadától. Leszerelés után, 1965-ben visszatért ide pedagógusnak. Mindössze 25 esztendős volt, amikor az iskola vezetője meghívta helyettesének. A naptár 1975-öt mutatott, amikor kinevezték igazgatónak.

Huszonhat évig igazgatta az egyre nagyobb hírnévnek örvendő iskolát. Közben magyar, történelem és közoktatás-vezető szakos tanári diplomát szerzett. Váci Mihály költőt idézve mindvégig használni akart, nem tündökölni. Használt is, pedagógiai munkájának évről évre beérett a gyümölcse. Bizonyíthatóan sikerült Nyírmadán jó iskolát létrehozni. A hátrányos helyzetű cigány tanulókra különös gondot fordított. Pályája elején sok cigány gyermek megbukott, a 70-es évek elejére eredményként könyvelték el, hogy minden tanköteles cigány gyermek rendszeresen járt iskolába. Vallotta, hogy éhes gyermeket nem lehet tanítani, elérte, hogy minden tanulónak napközis ellátást biztosítottak. A 90-es évek közepén már megyei, sőt országos jó példa volt a nyírmadai cigány gyermekek oktatása, nevelése. Ma már számos roma fiatal középiskolába jár, néhányan főiskolán tanulnak.

Természetesen nem csak a cigány gyermekek oktatásával törődött. A jó tantestület kialakítására, a tárgyi és technikai feltételek megteremtésére is gondolt. Amikor iskolaigazgató-helyettes lett, alig volt iskolai férőhely a településen. Aztán 1989-ben tíztantermes új iskolát avathattak a nyírmadaiak. 2002-ben újabb négytantermes iskolával gyarapodott a nagyközség. Említést, megörökítést érdemel, hogy a hetvenes években épült a napközi otthon és a konyha. A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemmel 1983-ban teremtett kapcsolatot. A híres egyetem a gyakorlati oktatás színterévé tette a nyírmadai általános iskolát. Ettől kezdve a nyírmadai intézmény országos hírnévre tett szert. Az egyetemmel közösen megalakították az Alkotó Pedagógusok Nevelő Intézményének Egyesületét, amely országos szervezet lett. Ő volt az egyesület ügyvezető elnöke.

A szűkebb hazában is letette a névjegyét. Országosan is egyedi volt egy kezdeményezés: 1989-ben megalakították a Beregi Iskolaszövetséget, elnökévé őt választották. A tapasztalatcserék, a tudományos színtű előadásoknak is köszönhetően nőtt az oktatás színvonala Beregben. (Nyírmada jellegzetes nyírségi település, de Vásárosnamény vonzáskörzetébe tartozik, a nyírségi homokdombok ebben a térségben simulnak bele a beregi síkságba.)

Ferenczi István a magyarságtudatra nevelést is kiemelt feladatának tekintette. Helytörténettel is foglalkozott. Mi több: helytörténeti játékokat is bevezetett. Arra is volt szellemi és fizikai ereje, hogy több országos fórumon előadást tartott. Szakmai ismereteit, tapasztalatait közkinccsé tette: nem kevesebb, mint hetven tanulmánya, cikke jelent meg különböző szakmai lapokban, folyóiratokban. Említést érdemel, hogy kárpátaljai iskolákkal jó kapcsolatot alakított ki.

Áldásos tevékenységét több kitüntetéssel ismerték el. Önkormányzati képviselőként az oktatási bizottság elnöke, de tagja a gazdasági bizottságnak is. A nagyközségért végzett közéleti munkájánál megemlíthető, hogy az előző önkormányzat idején a művelődési ház működését megszüntették, ebben a ciklusban átszervezve, megújítva ismét működtetni kezdték a művelődés házát.

Ebben a ciklusban civil szervezet alakult, megalakították a Falunkért Egyesületet. Esti képzés keretében beindult a kihelyezett középiskolai oktatás. Felpezsdült a kulturális élet és a közművelődés. A tervek közt szerepel, hogy pár év múlva saját középiskolát hoznak létre Nyírmadán.

Most, 2004-ben új óvoda épül a nagyközségben. Ferenczi István 1997-től tanügy-igazgatási szakértő és minőségbiztosítási tanácsadó a szatmár-beregi iskolákban.

Hobbija a természetjárás, természetvédelem, a külföldi utazás, s kedvtelésből hazánk 29 borvidékének borait gyűjti. A nagyhutai parasztház a pihenést, a felfrissülést jelenti neki. A felesége köztisztviselőként vonult nyugdíjba, két fia és két unokája van. A jó családi háttérnek is köszönheti, hogy teljes életet élhetett. Ezért is legfontosabbak számára a szerettei.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 18. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)