Nyírmada

Iskolabarát önkormányzat segíti a nagyközség legnagyobb intézményének mindennapjait Nyírmadán. Szegediné Tisza Judit 2001 óta látja el az igazgatói feladatokat. Mint mondja: a felzárkóztatástól a tehetséggondozásig igen szerteágazó tevékenységi körrel büszkélkedhet az iskola.

Az igazgatónő 1958. december 19-én Vaján született. Édesanyja lánykori nevén Kun Judit, aki háztartásbeliként, családanyaként gondoskodott szeretteiről. Édesapja, Tisza Béla, traktorosként kereste a három gyerekes család kenyerét. Judit a legidősebb, Adél húga és Béla öccse mindketten mezőgazdasági vállalkozók. Férje, Szegedi László, matematika–fizika szakos tanár, szintén a nyírmadai iskolában tanít. Sokat segít feleségének a pályázatok megfogalmazásában, és azok informatikai megjelenítésében. Házasságukból három gyermek született: Judit Debrecenben a közgazdasági szakon ötödéves, Andrea elsőéves orvostanhallgató, és László a nyíregyházi Széchényi István Közgazdasági Szakközépiskolában informatika tagozatra jár.

A vásárosnaményi gimnáziumban 1977-ben tett érettségi után a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola matematika–fizika szakán szerzett oklevelet Szegediné. Első munkahelye a nyírmadai iskola volt, ahol előbb napközis nevelőként tevékenykedett, majd matematikát és fizikát tanított a felső tagozatban. 1995 és 2000 között igazgatóhelyettesként, 2001-től pedig kinevezett igazgatóként vezeti az intézményt.

Külsőre is megújul a nyírmadai iskola, hisz a szennyvízvezeték lefektetése után parkosítják a saroképület környékét. Nemrégiben adták át az öt tantermes új iskolai szárnyat, amely eredetileg középiskolának készült, ám a különböző átszervezések következtében mégis általános iskolai célokat szolgál. A pedagógiai programban a gyermekek esélyegyenlőségére szavaznak a pedagógusok.

Különösen nagy hangsúlyt fektetnek a tanulói létszám 39 százalékát kitevő cigánygyerekek helyzetének javítására. Nagyobb részük különböző okok miatt hátrányos helyzetű, ezért az etnikai csoportoknak szervezhető felzárkóztató programban tíz éve foglalkoznak a cigány kisebbségiekkel, még az elődje, Ferenczi István igazgató kezdeményezésére. Minden évfolyamon szerveztek programot számukra. Ennek már mérhető az eredménye, hisz a roma származású gyerekek beiskolázása egyre eredményesebb. Lemorzsolódásuk minimális, a bukás 1–2 százalékos. Jó néhányan közülük a tehetséggondozó programokban vesznek részt.

Elsősorban az informatikai oktatást és fejlesztést, valamint a nyelvoktatást tartják fontosnak. Informatikát ötödiktől a felső tagozaton, csoportbontásban oktatnak, az idegen nyelvek közül angolt és németet tanulhatnak a gyerekek harmadik osztálytól heti három órában.

A nyírmadai iskolában 505 gyerek tanul jelenleg, a tantestületet 48 pedagógus alkotja. A szemre is tetszetős saroképületben huszonhárom tanteremben ismerkednek a tudományok és művészetek alapjaival a tanulócsoportok. Számítástechnikai szaktantermet szerelnek fel. Egy pályázaton 5,7 millió forintot nyertek komputerek vásárlására. A gyerekek már naponta internetezhetnek az iskolában.

Az Andrássy Katinka Alapfokú Művészetoktatási Intézmény lehetővé teszi, hogy száztizenhat gyerek kerüljön közelebbi kapcsolatba az egyes művészeti ágakkal. Népszerű a majorett-csoport – korábban ez társastánc volt – járnak még népi táncra, gitároznak, zongoráznak, furulyáznak az érdeklődők. A színjátszás és a képzőművészet a drámapedagógiával és az alkotóművészettel hozza közelebbi kapcsolatba az érdeklődőket. Mint az igazgatónő elmondja: a legtöbb gyermeknek esélye sem lett volna művészeti képzésre járni, ha csupán a szüleikre számíthattak volna.

A művészeti képzés teszi lehetővé, hogy a többi, érdeklődésre igényt tartó ismeretszerzési anyagot szakköri formában oktassák. A nyírmadai iskolában húsz, ingyenes szakkörre járhatnak a gyerekek. Népszerű a matematikai ismereteket bővítő tehetséggondozó szakkör. Szerveznek nagylányok klubját a cigányoknak, és elsősorban ők járnak a kézműves szakkörbe. Az egyműszakos oktatást tanulószoba egészíti ki. Az önkormányzat segítsége révén ingyen kap tankönyvet mindenki. Délutánonként sokan olvasgatnak, búvárkodnak a könyvtárban, vagy interneteznek. Az iskola az országban elsőként kapcsolódott be a minőségbiztosítási programba.

Szegediné Tisza Judit arról beszél, hogy kiváló segítőkre talált a három igazgatóhelyettes személyében. Az talán már a véletlen számlájára írható, hogy valamennyien nők, és nem egyszer fordult elő, hogy vasárnap délutánonként az igazgatónő és helyettesei pályázaton dolgoztak. Szabadidejében Szegediné süt-főz a családnak, vagy a sportolást választja, régebben intenzívebben kosárlabdázott. Elvégezte a BME közoktatás-vezetői kurzusát, szakdolgozatában a nyírmadai iskola történetét dolgozta fel, és az autonómia kiteljesedéséről összegezte tapasztalatait.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 15. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)