Tóth József

Az Egyetértés Vadásztársaság elnöke

Nyírmada

Ha a múltját nem ismeri valaki, hogy tervezze meg a jövőjét? E gondolat jegyében határozta el az Egyetértés Vadásztársaság: megörökítik a közösség emlékezetes pillanatait, írásokat, fotókat gyűjtenek, visszaemlékezések kapnak helyet egy albumban. Tóth József, a vadásztársaság elnöke elbeszéléséből egy generációkon át e szenvedélynek hódoló emberek megőrzésre méltó emlékei rajzolódnak ki. A hagyományőrzés parancsa minden szavát átitatja. Szeretettel gondol családtagjaira is. Édesanyja, Tóth Erzsébet és édesapja, Tóth Lajos – névrokonság és házasság kötötte össze őket – Tiszakerecsenyben nevelték Józsefet és húgát, Margitot. Az 1953. március 16-án született fiú az akkori legnevesebb munkáltatók egyikében, a Csepeli Szerszámgépgyárban tanulta ki a géplakatos szakmát. Margit tanárnő lett.

Miután felszabadult, és átvette a sikeres vizsga utáni oklevelét, még két évig kereste a helyét a fővárosban, de nem találta. Hazahúzta a szíve Bereg csücskébe. A Tiszaszalkai ÁFÉSZ-nél talált munkát, előbb a pékségben, ezt a két év katonaság váltotta, majd a leszerelését ő vezette az elnök gépkocsiját. Sok lyukas órán át várakozott főnökére, akinek az éjszakába is nyúlt időnként az elfoglaltsága. A fuvarozást megszerette, a ZÖLDÉRT Vállalatnál 4 évig szállította az almát a konzervgyárakba.

Időközben megtalálta a párját Cselle Aranka személyében, akivel néhány év után hivatalosan is egy párt alkottak. Házasságukból két fiú született: László (1981), ő azt a presszót viszi tovább, amit Tóth József elsőként nyitott Vásárosnamény piacán. Besegít a mezőgazdaságba is, él-hal a természetért, akárcsak öccse, Zoltán (1985). Az édesanya is ott hagyta az áfészt, és saját ruhaboltját vezeti Vásárosnamény belvárosában. László már családos, a neje, Tóthné Újvári Ágnes szociális területen dolgozik, jelenleg másfél éves kislányukat, Annát neveli otthon. Tanulmányait Budapesten folytatta, közgazdász diplomát vett át.  Zoltán – aki a Nyíregyházi Főiskolán szintén a közgazdász szakot választotta – komoly kapcsolatot ápol Török Boglárkával, aki a családi ruházati szaküzletben szolgálja ki a vevőket. Ritka az ilyen összetartó család. Talán csak én látom, hogy az édesapa szeme elfelhősödik, amikor arról beszél: fiai, minden külön ráhatás nélkül, ösztönösen követték őt a mezőgazdasági vállalkozásokban és közös a hobbijuk, a vadászat is.

Visszapörgetjük a családi történelemkönyvet a rendszerváltozásig. Tóth József hamar észrevette, hogy akkor juthatnak ötről a hatra, ha vállalkozásba kezdenek. 1991-ben elsőként nyitott egy presszót. Akkor jöttek Ukrajnából, Romániából autóbuszokkal a bevásárlók.  Génjeiben a föld szeretetét, a mezőgazdasági termelés, mint megélhetési forrást hozta magával. Almát termesztettek, mindig a minőségre törekedtek. Az aszály, a 2-3 éve rendszeres fagykár, a jég annyi bizonytalanságot hordoz, mégis csinálják. A fiai a metszéstől az almaszedésig mindenben segítenek. Megbecsülik a munkásaikat, mert nem mindegy, kivel dolgoznak. Az Idared, a Mucsu, a Golden és a többi almafajta ma már a saját hűtőházban várja a tél végét, hogy akkor is friss gyümölcsöt kínáljanak. Emellett az erdőgazdálkodás jelenti az őstermelői vállalkozás alapját.

Egyszer meghívták egy vadászatra, és Tóth József, a hűséget nemcsak szavakban ismerő ember, ott ragadt. 2000-ben belépett a vadásztársaságba, 2009-ben megválasztották az Egyetértés elnökének. A 7630 hektárnyi terület Vásárosnamény, Ilk, Gemzse, Nyírmada, Pusztadobos, Nyírkarász térségét öleli fel, és 23 vadásznak biztosítja az apróvadas területen a hobbi gyakorlását. Nemrég vettek fel 5 új tagot, mindannyian az apjuk, bátyjuk után kérték a felvételüket. Őz, vaddisznó, szarvas is megtalálható. A bevételt a tagdíj mellett az őz eladása jelenti. Szívesen jönnek vissza a külföldi vadászok Belgiumból, Spanyolországból, Németországból. A társaság vett egy vadászházat Pusztadoboson, rendbe tették, és ott gyülekeznek a vadászatok előtt, majd közösen főznek, szórakoznak. Tóth József csak unszolásra árulja el: mire a legbüszkébb. Kaposvár környékén lőtt egy gím szarvasbikát.

A vadászati törvény és annak módosítása sokféle változást hozott az ő életükbe is. Beszélünk még a terület nélküli vadásztársaságokról is, mert a földtulajdon adásvétele jelentős mértékben érintette őket is. Naprakészek mindenben. Nem a rekordokat hajszolják, hanem azt a jó érzést szeretnék átadni az új generációk tagjainak, amit ők is megéltek már számtalanszor: érezni a felelősséget, ami a természet rendjébe történő beavatkozással jár. Tudniuk kell, mikor és miért selejtes egy vad, miért fontos a dúvadirtás, és a vadetetést, itatást, a Csokaly-tó rendben tartását, a vaditatáshoz nélkülözhetetlen dagonyák mélyítését nyáron is rendszeresen elvégezzék.

Múltjuk kötelez, jövőjük felelősséget ró rájuk.

Írta:
Tóth Kornélia
Written by
Szerző: 2018. 03. 12.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése