Ősz Zoltán alkotása Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése
Tóth József
Az Egyetértés Vadásztársaság elnöke
Nyírmada
Ha a múltját nem ismeri valaki, hogy tervezze meg a jövőjét? E gondolat jegyében határozta el az Egyetértés Vadásztársaság: megörökítik a közösség emlékezetes pillanatait, írásokat, fotókat gyűjtenek, visszaemlékezések kapnak helyet egy albumban. Tóth József, a vadásztársaság elnöke elbeszéléséből egy generációkon át e szenvedélynek hódoló emberek megőrzésre méltó emlékei rajzolódnak ki. A hagyományőrzés parancsa minden szavát átitatja. Szeretettel gondol családtagjaira is. Édesanyja, Tóth Erzsébet és édesapja, Tóth Lajos – névrokonság és házasság kötötte össze őket – Tiszakerecsenyben nevelték Józsefet és húgát, Margitot. Az 1953. március 16-án született fiú az akkori legnevesebb munkáltatók egyikében, a Csepeli Szerszámgépgyárban tanulta ki a géplakatos szakmát. Margit tanárnő lett.
Miután felszabadult, és átvette a sikeres vizsga utáni oklevelét, még két évig kereste a helyét a fővárosban, de nem találta. Hazahúzta a szíve Bereg csücskébe. A Tiszaszalkai ÁFÉSZ-nél talált munkát, előbb a pékségben, ezt a két év katonaság váltotta, majd a leszerelését ő vezette az elnök gépkocsiját. Sok lyukas órán át várakozott főnökére, akinek az éjszakába is nyúlt időnként az elfoglaltsága. A fuvarozást megszerette, a ZÖLDÉRT Vállalatnál 4 évig szállította az almát a konzervgyárakba.
Időközben megtalálta a párját Cselle Aranka személyében, akivel néhány év után hivatalosan is egy párt alkottak. Házasságukból két fiú született: László (1981), ő azt a presszót viszi tovább, amit Tóth József elsőként nyitott Vásárosnamény piacán. Besegít a mezőgazdaságba is, él-hal a természetért, akárcsak öccse, Zoltán (1985). Az édesanya is ott hagyta az áfészt, és saját ruhaboltját vezeti Vásárosnamény belvárosában. László már családos, a neje, Tóthné Újvári Ágnes szociális területen dolgozik, jelenleg másfél éves kislányukat, Annát neveli otthon. Tanulmányait Budapesten folytatta, közgazdász diplomát vett át. Zoltán – aki a Nyíregyházi Főiskolán szintén a közgazdász szakot választotta – komoly kapcsolatot ápol Török Boglárkával, aki a családi ruházati szaküzletben szolgálja ki a vevőket. Ritka az ilyen összetartó család. Talán csak én látom, hogy az édesapa szeme elfelhősödik, amikor arról beszél: fiai, minden külön ráhatás nélkül, ösztönösen követték őt a mezőgazdasági vállalkozásokban és közös a hobbijuk, a vadászat is.
Visszapörgetjük a családi történelemkönyvet a rendszerváltozásig. Tóth József hamar észrevette, hogy akkor juthatnak ötről a hatra, ha vállalkozásba kezdenek. 1991-ben elsőként nyitott egy presszót. Akkor jöttek Ukrajnából, Romániából autóbuszokkal a bevásárlók. Génjeiben a föld szeretetét, a mezőgazdasági termelés, mint megélhetési forrást hozta magával. Almát termesztettek, mindig a minőségre törekedtek. Az aszály, a 2-3 éve rendszeres fagykár, a jég annyi bizonytalanságot hordoz, mégis csinálják. A fiai a metszéstől az almaszedésig mindenben segítenek. Megbecsülik a munkásaikat, mert nem mindegy, kivel dolgoznak. Az Idared, a Mucsu, a Golden és a többi almafajta ma már a saját hűtőházban várja a tél végét, hogy akkor is friss gyümölcsöt kínáljanak. Emellett az erdőgazdálkodás jelenti az őstermelői vállalkozás alapját.
Egyszer meghívták egy vadászatra, és Tóth József, a hűséget nemcsak szavakban ismerő ember, ott ragadt. 2000-ben belépett a vadásztársaságba, 2009-ben megválasztották az Egyetértés elnökének. A 7630 hektárnyi terület Vásárosnamény, Ilk, Gemzse, Nyírmada, Pusztadobos, Nyírkarász térségét öleli fel, és 23 vadásznak biztosítja az apróvadas területen a hobbi gyakorlását. Nemrég vettek fel 5 új tagot, mindannyian az apjuk, bátyjuk után kérték a felvételüket. Őz, vaddisznó, szarvas is megtalálható. A bevételt a tagdíj mellett az őz eladása jelenti. Szívesen jönnek vissza a külföldi vadászok Belgiumból, Spanyolországból, Németországból. A társaság vett egy vadászházat Pusztadoboson, rendbe tették, és ott gyülekeznek a vadászatok előtt, majd közösen főznek, szórakoznak. Tóth József csak unszolásra árulja el: mire a legbüszkébb. Kaposvár környékén lőtt egy gím szarvasbikát.
A vadászati törvény és annak módosítása sokféle változást hozott az ő életükbe is. Beszélünk még a terület nélküli vadásztársaságokról is, mert a földtulajdon adásvétele jelentős mértékben érintette őket is. Naprakészek mindenben. Nem a rekordokat hajszolják, hanem azt a jó érzést szeretnék átadni az új generációk tagjainak, amit ők is megéltek már számtalanszor: érezni a felelősséget, ami a természet rendjébe történő beavatkozással jár. Tudniuk kell, mikor és miért selejtes egy vad, miért fontos a dúvadirtás, és a vadetetést, itatást, a Csokaly-tó rendben tartását, a vaditatáshoz nélkülözhetetlen dagonyák mélyítését nyáron is rendszeresen elvégezzék.
Múltjuk kötelez, jövőjük felelősséget ró rájuk.
Hasonló
Téli alkony
Buckavidék Fülöpszállás
Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta vidéken, ahol mindig változik a terep, ahol a cipő, és zokni kérgessé válnak az éles homoktól, nem egy sétatér. Magasan a bucka tetején kapaszkodnak... Tartalom megtekintése
Charles Bukowski
Biszák László alkotása Ne szépítsünk, nem kívánja meg tőlünk senki sem, ha valami, valaki nyers, nem bűn!!! Legyen egyenes, őszinte, és férfias! Saját maga is kegyetlen őszinteséggel írta meg saját ... Tartalom megtekintése
Sceptrum
Tüttő József alkotása A fordítás szerint: Ősi hatalmi jelvény, ami alá tartozik az ítélkezés, igazságosság a jogszolgáltatás!! Jogar!! Életünket mindig beszorítani látszik rendszabályok közé, mivel bőven akadnak, akik ... Tartalom megtekintése
Santa Maria della Salute
Huszár Boglárka alkotása Mit kívánunk egy festménytől? Mi keltette fel a figyelmünket? Ki festette? Ki Ő? ….és még lehetne tovább is faggatnunk magunkat, de nem... Tartalom megtekintése
Büszke lázadók
Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése
Amikor még megénekeltük Romániát
„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A több szakaszból... Tartalom megtekintése
Az ínyencek piaca Tiranában
Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég
Szent István Bazilika, Budapest
Huszár Boglárka alkotása Kis túlzással: világjáró Boglárkám mindig boldogan fogadja be egy egy idegen ország szépségeit, áradozik a helyszínen, és a hazamentett látnivalók fotón rögzített emlékek, még nagyobb ... Tartalom megtekintése