Tarpa

Lehet, hogy egy-két év múlva Tarpán állatpark és turistaparadicsom lesz. Az ide látogató turista megtalálhat majd halat, vadat, mi jó falat, mi szem-szájnak ingere. Ebben a csodálatos természeti környezetben ki lehet majd kapcsolódni. A nagy tervek megvalósítója Huszti Sándor vállalkozó. Tarpán neki adták ki az 1. sz. vállalkozói engedélyt 1990-ben. Vagyis elsők közt váltott, lépést tartott a rendszerváltással. Tevékeny, újat kereső ember, ezer szállal kötődik Tarpához és a természethez.

Azt is tudja, hogy őseink ezen vidéken vonultak be, hogy hont foglaljanak. Az ősmagyarok bő ezer évvel ezelőtt szürke marhát is hoztak magukkal a Kárpát-medencébe. Ezzel kapcsolatban érdekes hírt hallottunk a vállalkozótól. A terv szerint jövőre, vagyis 2000-ben Tarpán dr. Bodó Imre professzor, a Magyar szürke szarvasmarhát Tenyésztők Országos Egyesületének elnöke fel akarja avatni Legény bika szobrát, emlékművét. Legény az ötvenes években egy tarpai istállóban élt, és nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ez a faj fennmaradjon. Az emlékmű azért is aktuális, mert a tarpai legelő ismét benépesült szürke marhával.

A benépesítés Huszti Sándornak köszönhető, aki tagja lett az említett országos egyesületnek. Két évvel ezelőtt hat szürke növendéket hozott a Bugaci pusztáról, most a szaporulattal együtt 59 szürke marhája van. Külön is büszke lehet a nagy testű, szép szarvú bikájára. A bikának Cenk a neve. Magyar név. Csak az lehet a szövetség szabályai szerint. A következő év nyaráig százra akarja növelni az állományt. Többek közt azért is, mert az állatok jól érzik itt magukat, kifogástalan az életterük. Az igénytelen, rideg tartással nevelt állatok húsa biohúsnak minősül, és a franciák jó pénzt adnak érte. A vállalkozó azonban elsősorban a turizmus szolgálatába akarja állítani a nagy szarvú, szép állatokat. Egy szakkönyvet láttunk, amely fényképekkel mutatja be a magyar szürke tehenek és bikák szarvállását. A tarpai gulya állományában minden szarvállás megtalálható.

A szövetség információkkal, szakmai tanácsokkal látja el tagjait. Körleveleket is kiad. Évente 3–4 tanácskozásra is összejönnek a tagok, és minden évben egyszer bikavásárt is rendez a szövetség. Huszti Sándor is megkapta a szövetségtől azt a katalógust, melynek ez a címe: Tenyésztésre fölnevelt növendék bikák katalógusa. A vállalkozó érdekességként azt is elmondta, hogy a magyar szürke tehenek emberi segítség nélkül megellenek, vagyis a világra hozzák borjaikat. Szakember segítségével némelyik szürke tehenét keresztezni fogja egy nagy testű, Franciaországban kedvelt bikával. A keresztezett utódnak már segíteni kell a világrajövetelét. A keresztezett állatok majd több takarmányt igényelnek.

A tarpai vállalkozó – állatbarát is – nem csak a szürke gulyára, több mindenre gondolt. A védett tölgyerdővel, a tarpai heggyel és a Tisza egyik kanyarulatával övezett legelőn és a legelő szélén egy természetvédelmi majort alakít ki. A legelő szélén található az egykor jó hírű, de a rendszerváltás után felszámolt tarpai Esze Tamás Tsz egykori telepe. A telepen lévő épületek lepusztultak ezerkilencszázkilencvenötre, amikor Huszti Sándor ezt a telepet megvette. Azóta az épületek hatvan százalékát felújította. A további felújítások során egy juhhodályt akar létrehozni.

Lovai, mangalicasertései, kecskéi és pulikutyái már vannak. Hoz még ide bivalyt, kopasz nyakú tyúkot, megtalálható lesz itt minden állat, ami az ősmagyarok táborában megtalálható volt. A búbos kemence már felépült a majorban. Az egyik épület falára egy járom van kiakasztva, ez is a régi kort idézi és turistalátványosságnak számít. Az ezredfordulón még számos látványosság lesz itt, ami bizonyára vonzza majd a hazai és a külföldi turistákat. Az ide látogatónak máris szembetűnő lehet egy hatalmas gödör. 2000-ben halastó lesz itt, a partján nád és sás burjánzik majd, úgy mint a természetes tavak peremén. Az eperfahordóban érlelt tarpai szilvapálinka és a kemény szilvalekvár már megjelent a német boltok polcain. Remélni lehet, hogy német és más turisták is jönnek majd ide, hogy ismerkedjenek a szatmári ízekkel és a szépséges szatmári tájjal. Lesz itt mit fényképezni, forgathatják a videokamerát.

Huszti Sándor gazdag élettapasztalattal és vállalkozói tapasztalatokkal rendelkezik. Korábban fuvarozással és benzinkúttal is foglalkozott. Nagy szerepe volt, amikor Tarpán kiépítették a gázhálózatot. Szabad idejében vadászik, ő is örül annak, hogy ez a határ menti szép vidék vadban gazdag. Megörökíthetjük még, hogy a felesége szintén a vállalkozásban dolgozik. A lányuknak boltja, üzlete van Fehérgyarmaton. Ő ott az üzletvezető, tájjellegű ételeket, kötött levest, szilvalekváros csörögét is készít. A Huszti család máris beírta nevét a szatmári emberek történetébe. Ha pedig tervük megvalósul, igen csak használnak majd – a közösségnek is.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 8. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1999.)