Fehérgyarmat, Tarpa

A szatmár-beregi táj szépségében a jövőben több hazai és külföldi turista gyönyörködhet. Azért is, mert a Bajcsy-Zsilinszky Endre Népfőiskola közreműködésével a kurucok földjén, Tarpán június elején idegenforgalmi-turisztikai tanfolyamot indítottak. A szatmár-beregi térségből beiskolázott hallgatók azt tanulják meg, hogyan kell csalogatni a turistákat a csodaszép, természetvédelmi területre. Gasztronómiai, szállodai, pénzügyi ismereteket is tanítanak majd a tanfolyamon, természetesen néhány idegen nyelv alapismerete is napirendre kerül. Esze Tamás kuruc vezér utódai ettől a nyártól kezdve ki akarják használni a természet adta lehetőségeket: a turizmust a megélhetésük, a boldogulásuk szolgálatába állítják. Az idegenforgalom egyik aktív résztvevője lehet Huszti Anita fehérgyarmati, illetve tarpai vállalkozó.

Tarpa polgármestere örömmel újságolta: az önkormányzat a közelmúltban úgy döntött, hogy felelevenítik a kuruc hagyományokat. Vagyis korhű ruhákat készíttetnek, lovasbemutatókat rendeznek, felcsendülhetnek a kuruc nóták, a tárogatók hangja messzire szállhat. A megyei népzenei fesztiválokat évről évre továbbra is Tarpán rendezik meg, a következő fesztivál résztvevői az édesapa, Huszti Sándor biofarmján felállított szabadtéri színpadon is fellépnek. Már néhány évtizeddel ezelőtt is rendeztek Tarpán országos állat-és kirakodó vásárt. A 2000. év vége felé ismét nagy vásár lesz itt, hozhatják ide portékáikat a kézművesek, a vásárosok. Történelmi hely ez azért is, mert az egykor híres politikus, Bajcsy-Zsilinszky Endre, végakaratának megfelelően, tarpai földben nyugszik – mondta a polgármester.

Állunk a tarpai legelő szélén, kelet felé nézünk, tekintetünknek útját állják az országhatár másik oldalán lévő, kékellő beregszászi hegyek. A legelő másik szélén vadban gazdag, védett tölgyerdő húzódik a Tisza töltéséig. (Hagyománya van itt a vadászturizmusnak, német és olasz vadászok gyakran járnak ide.) A hátunk mögött is hegy van, amin jó szőlő és bor terem. Jobbról, a kertek alján szilvafák sorakoznak. Immár külföldön is ismert a sűrűre főzött tarpai fekete lekvár. A lekvárfőzés szép hagyományát sokan ápolják a községben. Szintén híres a tarpai szilva folyékony változata, az eperfa hordóban érlelt, étvágygerjesztő szatmári szilvapálinka.

A honfoglaló magyarok ezen a vidéken jöttek be. Valószínű, hogy a tarpai legelőn is megpihent valamelyik segédcsapatuk. A legelő közepén most magyar szürke marhák harapják a kövér füvet, pulikutya terelgeti őket. Itt, pár száz méteres körzetben, az egykori tsz telepén mindazon állatfajok megtalálhatók, amelyet Árpád vezérék magukkal hoztak. Huszti Sándor helyi vállalkozó ugyanis a fejébe vette, hogy többes haszon reményében ide telepíti a honfoglalás kori állatokat. A derék vállalkozó magyarázza, hogy a szürke marha húsa biohúsnak számít, jó pénzt adnak érte a franciák. Egy oklevelet mutat a vállalkozó, amely bizonyítja: „A Biokultúra Egyesület szervezésében Huszti Sándor az ökológiai gazdálkodás alapjait elsajátította.” A göndör szőrű mangalica sertések levágása után szatmári disznótorost lehet rendezni a turistáknak – magyarázza a vállalkozó. Náddal szegélyezett halastó is van a közelben, kattintgathatják majd fényképezőgépeiket, sok látnivaló kerülhet videofilmre. Azt is megtudjuk Huszti Sándortól, hogy sok régi ház üresen áll a településen, az innen elszármazottak olcsón megkaphatják, hétvégekre visszatelepülhetnek, nosztalgiázhatnak.

Lovas hintóra szállhat majd az ide látogató idegen. Huszti Anitát magyar ruhába öltöztették a tarpai idős asszonyok. Jól mutat rajta a népviselet. Mosolyogva mondja: már gyakorol a hintón, mert ő kalauzolja majd a turisták egy részét. A sétakocsikázás után a búbos kemencéhez vezeti őket, és felkínálja a tengerikásával töltött káposztát. Mint mondja, a szilvalekváros fánk és a kapros-túrós rétes is a helyi speciális ételek közé tartozik majd. Tapasztaljuk, hogy a község belsejében is van látnivaló, például a kétszer leégett műemlék templom. Élvezhetik itt a turisták a szatmári emberek, a kuruc utódok vendégszeretetét.

Huszti Anita Fehérgyarmaton született, de Tarpán nőtt fel és tarpainak érzi magát. A mátészalkai Esze Tamás Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskolában érettségizett, majd a vendéglátó szakmát választotta.

Fehérgyarmat központjában népszerű étterme van, a város értelmiségi dolgozói is gyakran megfordulnak nála. Az apjával együtt ő is megtanulta az ökológiai gazdálkodás alapjait, ért a bioételekhez is. Éttermében ezek honosítására készül. A Független Nőszövetség aktivistája. Közreműködésével a szövetség nemrég jótékonysági bált szervezett, a bevételt egy agydaganatos lány megmentésére fordították. Anita aktívan bekapcsolódik apja vállalkozásába. Remélni lehet, hogy vonzó külsejével, szorgalmával, szaktudásával hozzájárul a turizmus fellendüléséhez.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 10. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)