Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése
Guti Elek
Nyugdíjas gazdálkodó
Tarpa
Felültetett édesapám a bicikli vázára, és elmentünk megnézni, hogyan cserélik a torony gombját. Nagy esemény ez egy község, egy közösség életében, évszázadban egyszer kétszer kerül rá sor. 1942-ben még csak három éves volt a gyermek, mégis emlékszik és csak erre emlékezhet, mert az apát ás annak apját elvitték málenkij robotra. Ők ketten és Tarpáról még nagyon sokan soha nem látták meg sem a tornyot, se a gombját, se a családjukat többé. Odamaradtak…
– Árván maradtam. Balogh nagyapám, édesanyám apja mellett tanultam a gazdálkodást – néz maga elé aztán élete párjára pillant. Ragyogó kék szempár mosolyog rá vissza. Egymás szavát kiegészítve mesélnek a régi időkről. – Jómódú parasztemberek voltak a szüleim 26 katasztrális hold földünk volt a Szegben. A szántó mellett almásunk is volt. Ma már nincsenek olyan fajták, mint akkor.
A biztos egzisztenciát és a békét előbb a háború törte meg, utána pedig az azt követő történelem vargabetűi. Tizenkét éves korában már gazda volt Guti Elek. Amint az eddigiekből kitűnik egyáltalán nem jószántából. A nagyapja keze alatt elsajátította az alapokat. Az édesapja zöldre festett szekeret csináltatott a fiának, mintha csak érezte volna: nem lesz mellette, ha befogja azt a két szép csikót, amit ugyancsak volt miből megvenni, amikor szükség lett rá. Kalandos sorsa volt annak a fogatnak, de a gazdájának is.
– 27 hónapra vittek el katonának 1959-ben, ráadásul Sopronba – lép egyet életének történetében. – Ott kaptam a hírt, hogy bevitték a téeszbe az én fogatomat. Rendes ember volt az alakulatom politikai helyettese, mert amikor elpanaszoltam neki, megígérte és meg is tartotta a szavát, hogy visszaadatja az én fogatomat. Három nap múlva már a portánkon volt a szekér.
A téesz idők – igaz szelídebb formában – mégiscsak magukba szippantották a Guti családot. Egészen a felbomlásáig benne dolgoztak. Férj, feleség egyaránt.
– Én a kertészetben, az uram a gépészek között – ismerteti a munkamegosztást Ilonka, akit lány korában még Madainak hívtak. – Kóstolja meg ezt a pozsonyi kiflit – tesz az asztalra egy illatozó süteményekkel megrakott tálcát. – A mi berbencei szilvánkból főtt lekvárral töltöttem.
– Ilyen lekvárt csak Tarpán lehet enni – mondom, és nem udvariasságból. Megkóstolhatnám a gazda borát is, hiszen van szőleje a hegyen, de az most elmaradt.Visszatérünk a korai téesz időkre. Esze József, akit testvérként tart számon Guti Elek, szólt egy napon, most lépjél be Elek, nem kell a fogatot behozni. A rokon a téesz egyik szakmai vezetőjeként dolgozott ugyancsak évtizedekig a közös gazdaságban. Akkorára Guti Elek Tiszaszalkán már elvégezte a gépészeti iskolát, szükség volt a képzett munkaerőre. Az első vezetőfülkés MTZ 45-ösön kezdett, utána pedig valamennyi – tegyük hozzá egyre korszerűbb erőgépet vezette. Ha valaki meg akarná írni egy traktoros szempontjából a nagyüzemi gazdaságok történetét, elég volna Guti Eleket meghallgatnia.
– MTZ 82-es, John Deere. Rába Steiger… Mindet vezettem. A Rábának 840 literes tankja volt. Ráakasztottam a vonóhorgára a tíz méter széles tárcsát, és reggel fél öttől másnap estig végeztem a fél határral. Csak azért álltam le, mert kiszáradt az üzemanyagtartály.
A zöld parasztszekér, és a két csikó gazdája nem jött zavarba a sok száz lóerőtől.
Mindeközben persze épített egy házat, és Madai Ilonka szült neki két fiúgyermeket. A háziasszony egy menyecskés mozdulattal felugrik és megmutatja azt a terebélyes és nagyon lassan növő virágot, ami akkor még csak három levél volt, ma pedig az előszoba fél sarkát beborítja. Egyikükön se nagyon látszik a kor. Mint ahogy azon a cseresznyefa asztalon sem, amelyet “nem is olyan rég”, 1936-ban csináltatott a gazdasszony édesanyja. De a gyerekek, az öt unoka, mégiscsak utal rá, hogy régen volt az, amikor tizenkét évesen gazda lett a gazda.
– ‘68-ban született a nagyobbik fiam, Elek – kezdi sorolni az apa, ki viszi tovább a nevét. – Dr. Guti Elek – pontosítja az édesanyja. Ő Nyíregyházán, a a kórház sürgősségi betegellátó osztályán dolgozik. – János rá két esztendőre. Villanyszerelő és vízműgépész szakképesítéssel rendelkezik, így kapott a szakmájában munkát itt Tarpán, de ő viszi tovább a családi gazdaságot.
– Dolgozunk ma is, hiába mentem nyugdíjba 57 évesen – mondja Guti Elek. – Az akkori elnök, Nagy Zsiga szólt, hogy most el lehet menni fiatalabb korban. Áldom a nevét érte. De hát kicsi a nyugdíj. Most éppen az almát szedjük, termett hál istennek elég szépen az idén. De amikor a traktort hajtottam, akkor is hizlaltam bikát, tartottam tehenet. Így tudtunk házat venni a gyerekeknek.
A ház asszonya szíves szóval kínálja a pozsonyi kiflit, és még kiegészíti a történetet azzal, hogy a férjét kétszer is presbiternek választották a faluban és ma is gondnoka egyházának.
Orromban a berbencei szilvalekvár illatával hajtok át Tarpán. A templomnál lassítok, és felpillantok a torony gombjára…
Hasonló
Égi áldás az özvegyasszony házasságára
Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren
Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése
Varázslat
Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta áll ez a nagyon régi épület, kicsit elvarázsolt szépségével kastély, kicsit bástya szerű repkénnyel befutott oldalával. Az idő ... Tartalom megtekintése
Az út
Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése