Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése
Varga Zoltán
Mezőgazdasági vállalkozó
Tarpa
Az első őszi nap, amikor kora délután hazamentek az almaszedők. A telephelyen csak a családtagokat találom. Csendesen esik az eső. A gazda nem bánatos, mert mint mondja 90 hektár repcevetésének az utolsó pillanatban érkezett az égi áldás. Így viszont egyenletes csírázásra, jó kelésre számít. Szorozza a hektárokat, a tonnákat, az árakat…
Sportos alkatú, őszbe fordult hajú legszebb korában lévő férfi. Az irodájába invitál, ahol ragyogó padlólapok, modern bútorok, számítógépmonitorok között ülünk le. Odakinn, a majorságban olyan traktorok és munkagépek közül került elő, amelyek a világszínvonalat képviselik. Kezeslábasa mellrészén szökkenő szarvas, a John Deere amerikai cég emblémája. Ha csak a külsőségeket vesszük alapul, ülhetnénk akár az USA valamelyik mezőgazdasági profilú államában egy farmernél is, de nem. Ez itt Bereg, Magyarország.
Itt hamarabb fehérednek a hajszálak.
− Bekerült vagyok, ide nősültem − mondja, amikor azt firtatom, hogy melyik általam ismert nagyobb tarpai dinasztiával rokon. − Szamossályiban születtem 1960-ban. Nagyszüleimnek anyai ágon már a harmincas években telepített, korszerűen művelt almásaik voltak.
Egymásra licitálva idézünk neveket, akik a kis faluból indulva váltak nagy emberekké. Varga Zoltán a debreceni Mechwart András Gépipari Technikumot célozta meg, amikor a továbbtanulás napirendre került. Ma már csak a kortársai emlékeznek, oda nehezebb volt bekerülni, mint most egy divatos egyetemre. Az ott szerzett tudásra életpályát lehetett alapozni.
− A feleségem, Varga Gyöngyi, tarpai lány, ‘82-ben házasodtunk össze. Természetesen csak névrokonom. Mivel akkor Gyarmaton a Műszergyárban dolgoztam, itt éltünk ugyan, de ott építkeztünk. Később a sors úgy hozta, hogy megfordult a helyzet és úgy is maradt. Gyarmaton lakunk és ide ingázom. Krisztina lányom 82-ben született, ma a fővárosban dolgozik egy nemzetközi olajcégnél. Zoltán fiam pedig ‘’85-ben látta meg a napvilágot. Ő velem dolgozik. Amikor 2008-ban kedvező lehetőség nyílt számára a Fiatal Gazda pályázat révén, azt sikeresen kihasználta.
A családi képlet immár előttem, annyi kiegészítéssel, hogy Gyöngyi asszony Gyarmaton a Földhivatalban főelőadó. Így már csak az nem világos, miként lehet minden családtag a “fedélzeten”, azaz itt, az almaszedésen.
− Még a hetven éves anyósom se hiányzik − mosolyodik el Varga Zoltán. − Fiatalnak is becsületére válna az az energia, ahogy egy brigádot vezet. Igen, itt van mindenki, mert hatvan munkás szedi az almát, és húsz-húsz ember élén egy egy családtag. Ki van ez találva, mert a lányom és a feleségem munkahelyén nagyon is jól jön, hogy valaki nyáron, a nagy szabadságszezonban dolgozni akar. Persze, hogy eljöhetnek ősszel a szüretre.
Ilyen az őszi nagyüzem Vargáéknál. A szó gazdasági értelmében is nagyüzemről van szó, legalábbis tájegységünk arányaival mérve. A betakarítási idilltől visszaugrunk a kezdetekhez, pontosabban a rendszerváltás időszakára, amikor a házigazdám szavait idézve “egyszer csak lett néhány hektár gyümölcsösöm és nem sokkal több szántóföldem.”
− ‘89 -’90-ben a sors úgy hozta, hogy egyéni vállalkozóvá váltam − idézi fel azokat a fordulatos éveket. A kollégáim, a főnökeim nehezen viselték el, ha valaki mindig több akar lenni mint tegnap volt. ‘93-ban bekövetkezett a fordulat, amikor jött a földek visszaadása. Nekem, és a feleségemnek is visszaadták a jussunkat. A ‘95-ös MDF-es gépvásárlási programban kedvünkben járt a szerencse. A téesz akkoriban bomlott fel, rövidesen 200 hektár szántót és 20 hektár gyümölcsöst műveltünk. 2002 ugyancsak jeles dátum, ekkor nyertünk pályázatot egy 1200 tonnás hűtőtárolóhoz, és az ahhoz kapcsolódó manipulálóhoz.
− Többször használta a “sors úgy hozta” kifejezést − vetem közbe a felsorolásnál.
− Hiszek valami eleve elrendelésben, és ennek biztosan köze van életünk alakulásához − gondolkozik el. − De kétségtelen, hogy magunk is igyekeztünk és igyekszünk mindent megtenni, hogy kézen fogjon bennünket a jósorsunk.
Az pedig nem hordja sem Vargáékat, sem másokat mindig a tenyerén. A másfél évtizede változatlan almaárak, a gazdaság anomáliai, a társadalmon belüli feszültségek megkeserítik azok életét is, akik eddig talpon maradtak a válságban. De mindig feltűnik egy eredménnyel kecsegtető “helyzet”, mint a fociban. Azért használom ezt a kifejezést, Mert Varga Zoltán évtizedekig játszott a megyei első osztályban. Hisz a jó sorsban, és még valamiben. A háta mögött a falon a jelmondata: “a világot a valóra vált álmok mozdítják előre.” Azt már magamban teszem hozzá, bár bizonyára ő is tisztában van vele: álmodni lehet nagyot, de a jó sors kevés a valóra váltáshoz. Kell az ember, aki bízik magában, a környezete elfogadja, és megbízik benne.
(Északkeleti Almanach 28. kötet In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2012.)
Hasonló
Égi áldás az özvegyasszony házasságára
Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren
Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése
Varázslat
Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta áll ez a nagyon régi épület, kicsit elvarázsolt szépségével kastély, kicsit bástya szerű repkénnyel befutott oldalával. Az idő ... Tartalom megtekintése
Az út
Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése