Varga Zoltán

Mezőgazdasági vállalkozó

Tarpa

Az első őszi nap, amikor kora délután hazamentek az almaszedők. A telephelyen csak a családtagokat találom. Csendesen esik az eső. A gazda nem bánatos, mert mint mondja 90 hektár repcevetésének az utolsó pillanatban érkezett az égi áldás. Így viszont egyenletes csírázásra, jó kelésre számít. Szorozza a hektárokat, a tonnákat, az árakat…
Sportos alkatú, őszbe fordult hajú legszebb korában lévő férfi. Az irodájába invitál, ahol ragyogó padlólapok, modern bútorok, számítógépmonitorok között ülünk le. Odakinn, a majorságban olyan traktorok és munkagépek közül került elő, amelyek a világszínvonalat képviselik. Kezeslábasa mellrészén szökkenő szarvas, a John Deere amerikai cég emblémája. Ha csak a külsőségeket vesszük alapul, ülhetnénk akár az USA valamelyik mezőgazdasági profilú államában egy farmernél is, de nem. Ez itt Bereg, Magyarország.
Itt hamarabb fehérednek a hajszálak.
− Bekerült vagyok, ide nősültem − mondja, amikor azt firtatom, hogy melyik általam ismert nagyobb tarpai dinasztiával rokon. − Szamossályiban születtem 1960-ban. Nagyszüleimnek anyai ágon már a harmincas években telepített, korszerűen művelt almásaik voltak.
Egymásra licitálva idézünk neveket, akik a kis faluból indulva váltak nagy emberekké. Varga Zoltán a debreceni Mechwart András Gépipari Technikumot célozta meg, amikor a továbbtanulás napirendre került. Ma már csak a kortársai emlékeznek, oda nehezebb volt bekerülni, mint most egy divatos egyetemre. Az ott szerzett tudásra életpályát lehetett alapozni.

− A feleségem, Varga Gyöngyi, tarpai lány, ‘82-ben házasodtunk össze. Természetesen csak névrokonom. Mivel akkor Gyarmaton a Műszergyárban dolgoztam, itt éltünk ugyan, de ott építkeztünk. Később a sors úgy hozta, hogy megfordult a helyzet és úgy is maradt. Gyarmaton lakunk és ide ingázom. Krisztina lányom 82-ben született, ma a fővárosban dolgozik egy nemzetközi olajcégnél. Zoltán fiam pedig ‘’85-ben látta meg a napvilágot. Ő velem dolgozik. Amikor 2008-ban kedvező lehetőség nyílt számára a Fiatal Gazda pályázat révén, azt sikeresen kihasználta.
A családi képlet immár előttem, annyi kiegészítéssel, hogy Gyöngyi asszony Gyarmaton a Földhivatalban főelőadó. Így már csak az nem világos, miként lehet minden családtag a “fedélzeten”, azaz itt, az almaszedésen.
− Még a hetven éves anyósom se hiányzik − mosolyodik el Varga Zoltán. − Fiatalnak is becsületére válna az az energia, ahogy egy brigádot vezet. Igen, itt van mindenki, mert hatvan munkás szedi az almát, és húsz-húsz ember élén egy egy családtag. Ki van ez találva, mert a lányom és a feleségem munkahelyén nagyon is jól jön, hogy valaki nyáron, a nagy szabadságszezonban dolgozni akar. Persze, hogy eljöhetnek ősszel a szüretre.
Ilyen az őszi nagyüzem Vargáéknál. A szó gazdasági értelmében is nagyüzemről van szó, legalábbis tájegységünk arányaival mérve. A betakarítási idilltől visszaugrunk a kezdetekhez, pontosabban a rendszerváltás időszakára, amikor a házigazdám szavait idézve “egyszer csak lett néhány hektár gyümölcsösöm és nem sokkal több szántóföldem.”
− ‘89 -’90-ben a sors úgy hozta, hogy egyéni vállalkozóvá váltam − idézi fel azokat a fordulatos éveket. A kollégáim, a főnökeim nehezen viselték el, ha valaki mindig több akar lenni mint tegnap volt. ‘93-ban bekövetkezett a fordulat, amikor jött a földek visszaadása. Nekem, és a feleségemnek is visszaadták a jussunkat. A ‘95-ös MDF-es gépvásárlási programban kedvünkben járt a szerencse. A téesz akkoriban bomlott fel, rövidesen 200 hektár szántót és 20 hektár gyümölcsöst műveltünk. 2002 ugyancsak jeles dátum, ekkor nyertünk pályázatot egy 1200 tonnás hűtőtárolóhoz, és az ahhoz kapcsolódó manipulálóhoz.
− Többször használta a “sors úgy hozta” kifejezést − vetem közbe a felsorolásnál.
− Hiszek valami eleve elrendelésben, és ennek biztosan köze van életünk alakulásához − gondolkozik el. − De kétségtelen, hogy magunk is igyekeztünk és igyekszünk mindent megtenni, hogy kézen fogjon bennünket a jósorsunk.
Az pedig nem hordja sem Vargáékat, sem másokat mindig a tenyerén. A másfél évtizede változatlan almaárak, a gazdaság anomáliai, a társadalmon belüli feszültségek megkeserítik azok életét is, akik eddig talpon maradtak a válságban. De mindig feltűnik egy eredménnyel kecsegtető “helyzet”, mint a fociban. Azért használom ezt a kifejezést, Mert Varga Zoltán évtizedekig játszott a megyei első osztályban. Hisz a jó sorsban, és még valamiben. A háta mögött a falon a jelmondata: “a világot a valóra vált álmok mozdítják előre.” Azt már magamban teszem hozzá, bár bizonyára ő is tisztában van vele: álmodni lehet nagyot, de a jó sors kevés a valóra váltáshoz. Kell az ember, aki bízik magában, a környezete elfogadja, és megbízik benne.

(Északkeleti Almanach 28. kötet In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2012.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése