Balogh Béla

Őstermelő, családi vállalkozó

Csaroda

szszb_33_tk_balogh_bela.JPGA háromdiplomás, egykori tsz-elnököt megsüvegelték nemcsak Csarodán, Tákoson és Hetefejércsén – ezekben a falvakban adott munkát és megélhetést a közös gazdaság az itt élőknek – hanem még Pesten is: a melléküzemágak keretében 520-an érezhették magukat ipari munkásnak. Ám a fizetésükért ők is Csarodára jöttek, legalább láthatták, milyen a mezőgazdasági alapokon nyugvó termelőszövetkezetből pénzt keresni. Balogh Bélával a szépen dekorált családi ház étkezőjében idézzük vissza a nem is olyan távoli múltat. Egy hűséggel megszolgált életutat maga mögött tudó ember a gazdaság élén, és a családját, gyerekeit, unokáit rajongásig szerető édesapa egy személyben. Egyenes tartása, erős kézfogása, határozott tekintete ellentmond a születési anyakönyvi adatoknak. Eszerint 1947. december 18-án született Fejércsén, néhai Balogh Béla (93) és néhai Kovács Margit (88) fiaként. Gyöngyi testvérével osztoztak a szülők szeretetén. Saját családjában is az otthon látott minta dominált. Ebben csodálatos partnerre talált Máté Gizella óvónő személyében, akit még katonakorában a hajnali buszon ismert meg. A két fiatal szíve egyre hevesebben vert, ha találkoztak, mígnem úgy döntöttek: 1975. július 5-én összeházasodnak. Két lányuk született, Ágota többdiplomás középiskolai tanár, neki is két lánya született, Lili (16) és Luca (8). A kisebbik Balogh lányt Emesének keresztelték, és ő is kislánnyal, a három éves Saroltával, valamint jogász diplomával örvendeztette meg a nagyszülőket. A szobában, az étkezőben rengeteg fénykép őrzi a szép pillanatokat, a jeles eseményeket.

Olajos Ferencné, Karola tanár néni – túl a 90. évén – annak idején biztatta a jóeszű fiút, tanulni kell, mert csak akkor boldogul. Édesapjától azt az intelmet kapta: nehéz igazán élni, de jó. Mindez a fülében csengett, amikor a rendszerváltás idején jegyezhetett volna erdőt, de a nyugodt alvást választotta. Később, saját pénzéből már vett. A kis kitérő említésével egy pillanatra felrémlett a múlt, amely annyi, de annyi emlékkel gazdagította, hogy alig tudunk válogatni. Keressük azt a Balogh Bélát, aki a szülői háztól a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyik legjelentősebb termelőszövetkezetében járta végig a ranglétra fokait. A Debreceni Agrártudományi Egyetemen 1972. július 3-án vette át a diplomáját, később közgazdász, majd vállalatgazdasági szakmérnökit végzett, és augusztus elsején már állattenyésztési telepvezetőként kezdett. Volt főállattenyésztő, főagronómus, elnökhelyettes, majd 1983-tól az 1994-ben történt felszámolásig termelőszövetkezeti elnökként irányította a gazdaságot. Fénykorában a tsz árbevétele 60 millió forintot tett ki, ez mai áron számolva közelíti az 1 milliárdot. A 4600 hektáron gazdálkodó szövetkezetben meghatározó volt az állattenyésztés. 400 tehén és szaporulata, valamint 1800 juh hozta a pénzt. A növénytermesztésben őszi búzát, kukoricát, cukorrépát, napraforgót termesztettek. A gyepterületen szénát kaszáltak az állatállománynak. A melléküzemek közt említi a lakatosüzemet, amiből fűrészüzem lett, a seprűkötőt, amely varrodává lényegült át, a tetőfedő részleget. Adott munkát a Fradi focistáknak, köztük Zsiborás Gábor kapusnak. A 384 tagú termelőszövetkezet és a 400 fővárosi alkalmazott nyugodtan alhatott, megélhetésüket nem fenyegette veszély.

A labdarúgás fontos szerepet játszott Balogh Béla mindennapjaiban. A szebb napokat látott hazai bajnokságban, a debreceni DASE és a DEAC csapataiban rúgta a gólokat középcsatárként, majd 1972 őszétől járási szinten. A közösségekben érezte elemében magát, élvezte a „bandázást”. Szerette az embereket, a szakmát, ez éltette. Így érthetően nehéz szívvel vezényelte le annak a tsz-nek a felszámolását, amelynek fejlesztéséért éjt nappallá téve dolgozott. Az eredményességet és a kollegialitást tartotta vezérlő elvnek. Noha 10 év alatt 6 párttitkár fordult meg nála, a nagypolitikával nem kellett sokat csatároznia. A térség legkiemelkedőbb munkáltatójaként volt mire büszkének lennie. Önelszámoló egységeket alakítottak, hogy fehéren-feketén kiderüljön, ki akar mások vállán felkapaszkodni. Tudomása szerint egy haragosa sincs, pedig még a nagy befolyással bíró Ellenőrző Bizottság elnökét is pénzbüntetéssel sújtotta, de másoknak is tudni kellett, mit jelent az egyenlőség.

Ahogy új szelek fújtak, Balogh Béla szíve, agya, lelke alig bírta elviselni az indokolatlan pusztítást. Elhagyott telepek ajtaját csak a szél forgatta, rozsdásodtak a gépek a tsz udvarán. Ha nem állt volna mellette mindig is a szerető családja, ki tudja, hogy vészelte volna át a történelem viharát. Szálfa egyenes tartását megőrizte, elvein mit sem változtatott, ám a megélhetéshez terményfelvásárlással foglalkozó vállalkozást indított. Szakmai tapasztalata közkincs, ezért kérték fel a vásárosnaményi falugazdász iroda vezetésére 1999-2014 között. Bár először elhárította a beszélgetést – ki lehet kíváncsi rá – aztán mégis megnyílt: életútja, embersége, szakmai tudása, vezetői magatartása követendő példa mindenki számára.

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Lisztománia

Tüttő József alkotása 50x30cm, olaj/MDF. “Lisztománia, üzenet a Liszt érzékenyeknek!!” Rossz vicc, kicsit megengedtem magamnak az áthallás mókáját. Tüttő József jó humorral sajátos komponálással terítette elénk nagy zeneköltőnk jellemzőit: az... Tartalom megtekintése

Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése

Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése