Sánta Miklós

Bessenyei-díjas, a művelődési központ ny. igazgatója

Vásárosnamény

„Népművelőnek születtem, álmom beteljesítettem, életemen a Teremtő áldását érzem” – összegzi nyolc évtized tapasztalatát Sánta Miklós, a vásárosnaményi művelődési központ nyugalmazott igazgatója, akinek a neve a 43 éves szolgálat után összeforrott az intézménnyel. Nem túlzás a szolgálat, mert feleségével, lánynevén Bodnár Erikával – akit bábművészetéről messze földön ismernek, magyar-történelem szakos tanár, nyugdíjasként szerzett drámapedagógiai oklevelet, ma is teljes óraszámban tanít egy alapítványi iskolában – még közös életük fontos eseményeit is a nyári fafaragó táborhoz, az augusztus 20-ai ünnepség rendezéséhez igazították. A keresztszemesekkel, mázas csuprokkal díszített, gyönyörű bútorokkal berendezett ház és a hatalmas kert igazi, szeretetteljes otthon. Itt megállt az idő. Úgy idézi a házaspár az egykori fellépéseket a beregi falvakban, mintha tegnap vitték volna a színházat a nagyvárosok művészeti programjaira soha el nem jutó emberek közé.

Ízig-vérig vásárosnaményinak vallja magát Sánta Miklós (1937. augusztus 9.), Kósa Mária édesanya és Sánta Miklós 7. gyermeke. Testvérei az élők sorában Marika, Erzsébet, Irén, Ilonka, Jolán, majd ő utána született Anna, István és György. A gazdálkodó szülői pár óriási odaadással, hihetetlen beosztással iskoláztatta a nagycsalád pihe-puha fészkének melegében nevelkedő gyermekeket. Otthonról hozott alapértékei hozzásegítették a sikeres párválasztáshoz: Bodnár Erikának 1962. október 12-én fogadott örök hűséget. Tavaly nyáron ünnepelték a családfő 80., Enikő lányuk 50., Ádám unokájuk 30. születésnapját. A nagycsalád ötven tagja örült egymásnak, a megszolgált életnek, a generációk boldogulásának.

A Sánta házaspárnak két lánya született. Erika népművelő, történelem, rajz szakos tanár, férje, Molnár Attila festőművész. Az ő két gyermekük: Ádám ipari formatervező, Réka textiltervező. Enikő testnevelés-földrajz szakos tanár, saját Waldorf óvodáját vezeti, az USÁ-ban él férjével, Robert Reederrel. Sántáné Erika két testvére is pedagógus, Erzsébet a naményi könyvtárat igazgatta, Mariann Debrecenben tanár.

Miklós a sporttal is örök szerelembe esett: focizott, kézi- és röplabdázott. Nem egy vasárnap három különböző meccset játszott… A foci miatt ragaszkodtak hozzá, és 1957. március 1-jén művészeti előadó lett a kultúrházban. 26 különböző szakkör, klub, tanfolyam, a bábosok, táncosok, színjátszók töltötték meg élettel a Művelődési Központtá érett létesítményt. Büszkeséggel tölti el ma is, ha Nyíregyházára jött egy japán kórus, vagy a Moszkvai Nagyszínház zenekara, Miklós egész biztosan kihozta őket Vásárosnaményba is. A Filharmóniával, az Országos Rendező Irodával, a Faluszínházzal igen szoros kapcsolatot ápoltak. Még egy hangversenyzongorát is sikerült szereznie. Színházat csináltak vidéken, a népdalkör, a pedagóguskórus bejárta Ungot-Berket. Isten áldotta tehetségével össze tudta fogni és mozgósítani az embereket. Szabadtéri színpadot állíttatott a városban, ő maga is ácsolta a deszkákat. A jó ügy, a nívós kultúra érdekében megszerezte komoly cégek, intézmények támogatását.

Szerteágazó külföldi kapcsolatokat létesített. Az általa több mint 50 évvel ezelőtt szervezett Liszt Ferenc kórussal háromszor jártak Finnországban, kétszer Dániában, Észtországban, Franciaországban és az egykori Szovjetunióban. Fesztivál díjat hoztak el Tallinból, a pedagóguskórus többször arany minősítést szerzett. A felesége – aki nemcsak öt és fél évtizede társa, hanem szakmai partnere is – teszi hozzá: Miklós mindig kiváló szakembereket hozott Beregbe. Nem ígérhetett magas fizetést, de szeretetteljes légkört, harmóniát, a művészet elfogadását és támogatását igen. Katartikus élménnyel ajándékozta meg a művészeti produkciók  hallgatóságát. Ars poeticája Veres Péter: Én nem mehetek el innen című versének két sora: „Ide kell hozni a nagyvilágot, ide kell hozni mindent, ami szép, ami jó, ami nemes, és amit érdemes.” Lelkemben a Szózat dallamai csendülnek fel, itt élned, s halnod kell…- mondom ki már hangosan. Jelenleg is tevékeny. Két éve megszervezte a férfikart, igazgatja a kertbarát klubot.

Sánta Miklós a világot hozta ide, három cikluson át önkormányzati képviselő. A város elismerte Pro Urbe díjjal, a miniszter Szocialista Kultúráért, Kiváló Népművelő, Munka Érdemrend oklevéllel, az Országos Béketanács a békemozgalomban végzett kimagasló tevékenységéért. Hagyományápolásért, több évtizedes kulturális munkájáért megkapta a Bessenyei György állami díjat. Ő azonban összetartó családját, feleségét, gyermekeit és unokáit tekinti az élet legnagyobb ajándékának. A népművelő beteljesített álma csodálatos műkincs, amely az őt ismerő, vele együtt dolgozó, vagy őt hallgató emberek lelkében örökre megmarad.

Írta:
Tóth Kornélia

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése