Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Szabó László
Gimnáziumi igazgató,
Vásárosnamény
Szép családi ház hűvös szobájában lapozunk fel egy képzeletbeli történelemkönyvet. Szabó László özvegyével, Jutka asszonnyal idézzük a múltat, amelynek egyes elemei emlékek áradatát indítják el. Ebben a házban – amelyet két keze munkájával épített fel a házaspár – egy világra nyitott család kezdte el életét, és már folytatják a következő generáció tagjai.
Szabó Lászlót kivétel nélkül mindenki ismerte a Tisza-parti városban. Nemcsak ismerték, hanem szerették és nagyra becsülték a kollégái, a tanítványai, a szülők és a városlakók. 28 esztendőn keresztül igazgatta a beregi város gimnáziumát. Egyike volt azoknak a nagy tanáregyéniségeknek, akiket megsüvegelt nemcsak a szakma, hanem a közéleti értelmiségiek is. Talán megkésett számára a közösség legmagasabb szintű elismerése, a Pro Urbe kitüntetés, amelyet már az özvegye vett át a városi önkormányzat vezetőitől.
Szabó László 1933. február 9-én született. Szülei, Kovács Berta és Szabó Béla, gazdálkodással teremtették elő a család kenyerét, Rétközberencsen éltek. Felesége, Szabó Lászlóné, Jutka asszony, akivel 1958-ban kötött házasságot. Pedagógus szolgálati lakásban kezdték közös életüket Rétközberencsen. Házasságukból egy gyermek született: Lóránd villamosmérnök, neje, Fehér Gabriella külkereskedő, két kisgyermekük Blanka és Vince. A pedagógus házaspár vagyont nem tudott gyűjteni a felnövekvő fiúnak, de két nyelv ismeretét, diplomát szerezhetett a szülői gondoskodás révén. Villamosmérnöki oklevelet szerzett Drezdában. Szabóné Jutka Budapesten született 1937. december 16-án, és Zuglóban nőtt fel. Most a fia néhány méterre él az édesanyja gyermekkorának meghatározó helyszíneitől, ott építette föl családja számára a házat.
Debrecenben a Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett diplomát Szabó László 1956-ban. Tanított Rétközberencsen, majd a kisvárdai Császy László Gimnáziumban, majd 1965-től a vásárosnaményi gimnázium igazgatója. Felesége tanítónőként a ma Eötvös József nevét viselő általános iskolában dolgozott.
Ideális házaspárként ismerte őket a baráti kör. Igyekeztek a legteljesebb mértékben különválasztani a szakmát és a magánéletet. Igazgatófeleségként Jutka asszonyra hárultak a családi kötelezettségek, a gyermeknevelés és a házimunka. Ideális hátteret teremtett férjének a feladatai ellátásához. Így amikor megözvegyült – néhány hónap alatt vitte el a tüdőrák az egyébként soha nem betegeskedő társát – nem volt fennakadás a hivatalos teendők és a háztartás, a mindennapok megszervezésében sem. Újabb megpróbáltatással kellett szembenéznie az asszonynak: az édesanyja is lebetegedett, halála előtt két évvel pedig ágyban fekvőként szorult lánya segítségére. Most, amikor már férjét és édesanyját is kikísérte a temetőbe, még több önállóságot kellett, hogy vigyen a hétköznapokba. 42 évesen szerzett például jogosítványt. A 38 éve épített házat egyedül újította fel. Megtartotta a két gyümölcsöst, az egyiket a férje telepítette nem sokkal a halála előtt, a másikban a meggyes egészíti ki a rendkívül alacsony pedagógusnyugdíjat.
Beszélgetünk arról, hogy költözhettek volna Szabóék a megye vagy az ország más vidékére is. A nyírjákói feleség és a rétközberencsi férj már megszokta a városszintű szolgáltatásokat Naményban, a fiuk pedig beleszerelmesedett a Tiszába, még most felnőttkorában is nyaranta egy hetet tölt a Tisza-parton.
A pedagógusok a megmondhatói, hogy az eltelt évtizedek alatt csak a változás állandósult a nevelő-oktató munkában. Amikor Szabó Lászlóék először álltak a katedrára, természetes volt a szombati tanítás és a gazdag hétvégi program. Az igazgató úr ugyanúgy tanította a történelmet, mint a beosztott kartársai. A családias iskolaközösség nemcsak fészekmeleget jelentett a pedagógusoknak és a tanítványoknak, hanem összetartásra, az egymásért vállalt felelősségre inspirálta az alma materben dolgozókat. Az eltelt évtizedekben a gimnázium megbecsült nevet szerzett nemcsak a megyében, hanem a régióban is. A városból és a beregi települések iskoláiból örömmel jelentkeztek ide a nyolcadikosok. Azzal a jóleső érzéssel léphették át az intézmény falait, hogy innen szinte biztos a továbbjutás a nyíregyházi tanárképző és a mezőgazdasági főiskolákra, de még a Debreceni Egyetemre is. Igyekeztek általános műveltséggel, lexikális tudással felvértezni a diákokat. Emellett pedig olyan érdeklődést kelteni bennük, hogy a tanulást egy életen át tartsák fontosnak. Nagyon sok egykori tanítványnak ez az intézmény jelentette a befejezett oktatást, hisz az itt szerzett tudás birtokában és érettségi bizonyítvánnyal a zsebben az intézményekben, a gazdasági élet különböző posztjain, ÁFÉSZ-ek, termelőszövetkezetek irodáin találtak biztos állást.
Jutka asszony egy tevékeny, boldog élet, gazdag szakmai múlt és szép család élményével és emlékeivel él együtt a meghitt otthon falai között.
(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 16. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)
Hasonló
Sánta Miklós
Juhász István
Gergely Imre
Dr. Czomba Sándor
Felhősné dr. Csiszár Sarolt...
Dr. Bakai Zoltán
Dr. Legény Zsolt
Tóth Sándor
Bíró Éva
Tóth Lajos
Szombati Béla
Dr. Bráth Endre
Dr. Győrfi András Ernő
Balázs Mihály
Szalainé Bíró Katalin
Filep Sándor
Faragó Jánosné
Bódi István
Bittner József
Tóth Lajos
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése