Felhősné dr. Csiszár Sarolta

Múzeumigazgató,

Vásárosnamény

Muzeológus-pályafutásom ta­lán legnagyobb eredménye, hogy kiállításainkkal ma már Vásárosnamény legszebb épületében, a Tomcsányi-kastélyban fogadhatjuk a látogatókat. Úgy hiszem, sikerült e történelmi levegőt árasztó környezetben is megőriznünk sajátos „beregi” arculatunkat, s régről ismert vendégbarát hírünket – mondta elöljáróban Felhősné dr. Csiszár Sarolta múzeumigazgató.

– 1975. szeptember 1-jén kerültem a Beregi Múzeumba – már nem is annyira friss középiskolai tanári diplomával  –, a gergelyiugornyai református lelkész, múzeumalapító édesapám, Csiszár Árpád mellé munkatársnak. Nem volt ismeretlen számomra a feladat, hiszen tudatosan készültem rá. Ma már látom, hogy édesapám még gimnazista koromban kiválasztott a feladatra. Hatan voltunk testvérek, és mindőnkben igyekezett elültetni a múzeum iránti érdeklődést. Én nagyon szerettem menni a gyűjtőútjaira. Élvezet volt hallgatni jó kedélyű, nyílt és őszinte beszélgetéseit, és látni az adatközlőkkel való különleges partneri kapcsolatát. Az ekkor szerzett tapasztalatok és élmények egész pályámat meghatározták. Az érettségit követően természetes volt, hogy a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészkarára felvételizek. Akkor nem indítottak néprajz szakot, így magyar–történelem szakra jelentkeztem. Az egyetemen megkerestem Gunda Béla professzor urat, ő javasolta, hogy vegyem fel a néprajzi szemináriumot is. Felüdülésnek számítottak az ott töltött órák. 1972-ben szereztem diplomát. Közben férjhez mentem Felhős Szabolcs középiskolai tanárhoz, és megszületett két nagyobbik gyermekünk: Enikő és Koppány. Dávid majd csak később, 1979-ben. Az egyetem után nehezen tudtam elhelyezkedni, a származásom kerékkötőnek bizonyult. Végül nevelőtanár lettem a Tomcsányi-kastélyban működő középiskolai kollégiumban. Ekkor ismertem meg e csodálatos barokk épületet. Jól éreztem magam a kollégiumban, ám 1975-ben mégis váltottam. Nehéz volt dönteni, de az esetleges „nem” válaszomban megéreztem édesapám csalódását.

Múzeumba kerülésem után nyomban a népi textilmunkák kutatásába ástam bele magam. Ennek eredményeként jelent meg 1980-ban Beregi keresztszemes minták címmel a Minerva kiadásában első átfogó munkám. A kötet a Beregi Múzeum több ezres textilgyűjteményének mintáiból nyújt teljes keresztmetszetet. E feldolgozás, egyáltalán a hímzőalbum megjelenése hatalmas lépést jelentett előre a munkánkban, a ma is központi helyen álló „élő múzeum” megvalósításában. 1983-ban az albumot egy újabb textilkutatást elősegítő munka követte. Az édesapámmal közös szerzőségben megjelent A beregi népi textíliák lexikona című füzet. Ez alapjául szolgál ma is a több mint két évtizede folyamatosan működő szaktanácsadó és tervező szolgáltatásunknak. Ennek nyomán folyamatosan készültek és készülnek lakástextíliák, templomi garnitúrák, ruhadíszítések- és hímzések is. A textildíszítésekkel való foglalkozás, a gyűjtés és feldolgozás eddigi egész pályámat végigkísérte. Mára a 3000 darabos textilgyűjteményünk az interneten is megtekinthető. Nemzetközi kiállításaink is voltak Ausztriában, Németországban, Finnországban és a szomszédos országokban. 1995 óta – egy kutatócsoport tagjaként – a határon túli magyar református egyházak úrasztali terítőinek és egyéb templomi textíliáinak felmérésével és vizsgálatával is foglalkozom. Ez a munka is hozzájárul a beregi díszítőművészet valós titkainak feltárásához. A felmérés eredményeit folyamatosan publikáljuk a Magyar Református Egyházak Javainak Tára sorozatban, amelynek eddig 13 kötete jelent meg. Munkánk számos egyházkerületben visszhangra talált.

Az egyetemi doktori vizsgát 1985-ben tettem le. A dolgozat 1986-ban jelent meg Temetési szokások a Beregi-Tiszaháton címmel a Studia folkloristica et etnographica sorozatban. A témában szakértője voltam egy tévéfilm készítésének. Nagyon örülök, hogy 1998-ban a CEBA Kiadó megbízásából a Magyarország megyei kézikönyvei sorozathoz én készíthettem el a 29 beregi és hozzá kapcsolódó szomszédos település történetét. Kiemelném a 2000-ben megjelent Csaroda kötetet. Külön élvezetet jelentett az iskolatörténeti kutatás. Három nagyszabású kiállítást is rendeztem a témában: 1980-ban, 1996-ban és 2008-ban. A megrendezett kiállításért 1996-ban a Millenniumi Emlékbizottságtól Eötvös-plakettben részesültem.

Az OTKA és a Megyei Önkormányzat támogatásával készül a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népművészetét bemutató reprezentatív kötet. Ebben jelentős helyet kapnak az általam írt fejezetek: A templomok népművészete, Szőttesek és vászonhímzések Sz.-Sz.-B. megyében és Az öntöttvas tüzelőberendezések díszítményei c. részek. Igazi elismerés volt számomra, amikor az eddig, a városért végzett munkámért és a Tomcsányi-kastélyban végzett nyolc színvonalas kiállítás forgatókönyvének megírásáért és a kiállítások megrendezéséért 2007-ben megkaptam a település képviselő-testületétől a Pro Urbe-díjat.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 25. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2008.)

Hasonló

Égi áldás az özvegyasszony házasságára

Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése