Felhősné dr. Csiszár Sarolta

Múzeumigazgató,

Vásárosnamény

Muzeológus-pályafutásom ta­lán legnagyobb eredménye, hogy kiállításainkkal ma már Vásárosnamény legszebb épületében, a Tomcsányi-kastélyban fogadhatjuk a látogatókat. Úgy hiszem, sikerült e történelmi levegőt árasztó környezetben is megőriznünk sajátos „beregi” arculatunkat, s régről ismert vendégbarát hírünket – mondta elöljáróban Felhősné dr. Csiszár Sarolta múzeumigazgató.

– 1975. szeptember 1-jén kerültem a Beregi Múzeumba – már nem is annyira friss középiskolai tanári diplomával  –, a gergelyiugornyai református lelkész, múzeumalapító édesapám, Csiszár Árpád mellé munkatársnak. Nem volt ismeretlen számomra a feladat, hiszen tudatosan készültem rá. Ma már látom, hogy édesapám még gimnazista koromban kiválasztott a feladatra. Hatan voltunk testvérek, és mindőnkben igyekezett elültetni a múzeum iránti érdeklődést. Én nagyon szerettem menni a gyűjtőútjaira. Élvezet volt hallgatni jó kedélyű, nyílt és őszinte beszélgetéseit, és látni az adatközlőkkel való különleges partneri kapcsolatát. Az ekkor szerzett tapasztalatok és élmények egész pályámat meghatározták. Az érettségit követően természetes volt, hogy a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészkarára felvételizek. Akkor nem indítottak néprajz szakot, így magyar–történelem szakra jelentkeztem. Az egyetemen megkerestem Gunda Béla professzor urat, ő javasolta, hogy vegyem fel a néprajzi szemináriumot is. Felüdülésnek számítottak az ott töltött órák. 1972-ben szereztem diplomát. Közben férjhez mentem Felhős Szabolcs középiskolai tanárhoz, és megszületett két nagyobbik gyermekünk: Enikő és Koppány. Dávid majd csak később, 1979-ben. Az egyetem után nehezen tudtam elhelyezkedni, a származásom kerékkötőnek bizonyult. Végül nevelőtanár lettem a Tomcsányi-kastélyban működő középiskolai kollégiumban. Ekkor ismertem meg e csodálatos barokk épületet. Jól éreztem magam a kollégiumban, ám 1975-ben mégis váltottam. Nehéz volt dönteni, de az esetleges „nem” válaszomban megéreztem édesapám csalódását.

Múzeumba kerülésem után nyomban a népi textilmunkák kutatásába ástam bele magam. Ennek eredményeként jelent meg 1980-ban Beregi keresztszemes minták címmel a Minerva kiadásában első átfogó munkám. A kötet a Beregi Múzeum több ezres textilgyűjteményének mintáiból nyújt teljes keresztmetszetet. E feldolgozás, egyáltalán a hímzőalbum megjelenése hatalmas lépést jelentett előre a munkánkban, a ma is központi helyen álló „élő múzeum” megvalósításában. 1983-ban az albumot egy újabb textilkutatást elősegítő munka követte. Az édesapámmal közös szerzőségben megjelent A beregi népi textíliák lexikona című füzet. Ez alapjául szolgál ma is a több mint két évtizede folyamatosan működő szaktanácsadó és tervező szolgáltatásunknak. Ennek nyomán folyamatosan készültek és készülnek lakástextíliák, templomi garnitúrák, ruhadíszítések- és hímzések is. A textildíszítésekkel való foglalkozás, a gyűjtés és feldolgozás eddigi egész pályámat végigkísérte. Mára a 3000 darabos textilgyűjteményünk az interneten is megtekinthető. Nemzetközi kiállításaink is voltak Ausztriában, Németországban, Finnországban és a szomszédos országokban. 1995 óta – egy kutatócsoport tagjaként – a határon túli magyar református egyházak úrasztali terítőinek és egyéb templomi textíliáinak felmérésével és vizsgálatával is foglalkozom. Ez a munka is hozzájárul a beregi díszítőművészet valós titkainak feltárásához. A felmérés eredményeit folyamatosan publikáljuk a Magyar Református Egyházak Javainak Tára sorozatban, amelynek eddig 13 kötete jelent meg. Munkánk számos egyházkerületben visszhangra talált.

Az egyetemi doktori vizsgát 1985-ben tettem le. A dolgozat 1986-ban jelent meg Temetési szokások a Beregi-Tiszaháton címmel a Studia folkloristica et etnographica sorozatban. A témában szakértője voltam egy tévéfilm készítésének. Nagyon örülök, hogy 1998-ban a CEBA Kiadó megbízásából a Magyarország megyei kézikönyvei sorozathoz én készíthettem el a 29 beregi és hozzá kapcsolódó szomszédos település történetét. Kiemelném a 2000-ben megjelent Csaroda kötetet. Külön élvezetet jelentett az iskolatörténeti kutatás. Három nagyszabású kiállítást is rendeztem a témában: 1980-ban, 1996-ban és 2008-ban. A megrendezett kiállításért 1996-ban a Millenniumi Emlékbizottságtól Eötvös-plakettben részesültem.

Az OTKA és a Megyei Önkormányzat támogatásával készül a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népművészetét bemutató reprezentatív kötet. Ebben jelentős helyet kapnak az általam írt fejezetek: A templomok népművészete, Szőttesek és vászonhímzések Sz.-Sz.-B. megyében és Az öntöttvas tüzelőberendezések díszítményei c. részek. Igazi elismerés volt számomra, amikor az eddig, a városért végzett munkámért és a Tomcsányi-kastélyban végzett nyolc színvonalas kiállítás forgatókönyvének megírásáért és a kiállítások megrendezéséért 2007-ben megkaptam a település képviselő-testületétől a Pro Urbe-díjat.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 25. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2008.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése