Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Dr. Kelemen Miklós
Ügyvezető igazgató,
Vásárosnamény
A fa meleg, életre kel, míg a hideg vas vagy a műanyag, mert nem él, nem áll közel az emberhez. Dr. Kelemen Miklós életének meghatározó eleme a fa, a faforgács, illetve az abból készült világszínvonalú termékskála, amely az Interspan svájci-magyar vegyes vállalat vásárosnaményi gyárában születik.
Makacs embernek tartják az igazgatót. Persze, ha ez a makacsság abban nyilvánul meg, hogy évtizedeken keresztül a hazai, majd az európai színvonalnak megfelelő forgácslapot gyárt vezetésével az üzem, akkor ez bocsánatos bűn. Hiába ajánlottak neki vezérigazgatói állást másik cégnél, maradt. Kelemen Miklós „összenőtt a gyárral”, annak születésénél bábáskodott és most, amikor a kontinensen is jegyzik az innen kikerülő termékeket, elégedetten dőlhetne hátra a fotelben az igazgató. Hogy mégsem teszi, ennek az az oka, hogy mindig többet, jobbat akar, állandóan töpreng, töri a fejét az új műszaki, technológiai megoldásokon. Hány és hány éjszaka látta maga előtt a gyárat és vette sorba a fejlődést szolgáló ötleteket.
Nagy családban született, 1939. szeptember 14-én Szabolcsveresmarton. Édesapja néhai Kelemen Sándor cipészmester. Édesanyja, Csonka Erzsébet a hat gyermek felnevelése mellett a háztartást vezette, most is Mándokon él. A testvérei közül Sándor nyugdíjas eladó, Mándokon lakik, István nyugdíjas gépészmérnök Nyíregyházán, Erzsébet szintén nyugdíjas, óvónő a fővárosban, Imre nyugdíjas vájár Sajószentpéteren, Miklós az ötödik és az öccse, László kőműves, vállalkozó Budapesten. Széthúzás nem forgácsolta szét a család erejét, a szülők igazából sohasem nevelték, pusztán szorgalommal, becsülettel tették, ami a dolguk volt, helyettük a példa nevelt.
Miklós Mándokon járt általánosba, majd a kisvárdai gépipari technikumban folytatta tanulmányait és Szolnokon érettségizett le 1958-ban. Utána a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát, majd 1969-ben gépipari gazdasági mérnök lett, míg végül 1983-ban a műszaki tudományokból doktorált, a faforgácslapgyártásból készítette értekezését.
A fehérgyarmati és a tyukodi gépállomásokon rövid ideig dolgozott mérnökként, amikor elhívták a megyei tanács ipari osztályára. Onnan a Tiszalöki Faipari Vállalathoz vezetett az útja, ahonnan már a vásárosnaményi gyár várta a nagyívű terveket megfogalmazó fiatal szakembert. Noha félig megtelt a munkakönyve, valójában egyetlen helyen töltötte a legtöbb időt, csupán a cég neve változott sokszor. 1968-ban kezdődött itt egy faipari üzem építése. Az első évben 13 ezer köbméter forgácslapot állítottak elő, 1987-ben 104 ezret, tavaly 178 ezer köbmétert. A fejlődés lehetősége természetesen most is adott, a méretre szabás, a bútorlap alkatrésszel történő kiszolgálása, a laminálás, a burkolólapok gyártása jelentheti az előrelépést. Míg tavaly 4,5 milliárd forintos árbevételt könyvelhettek el, az idén ez a szám eléri az 5 milliárdot. S az innen kikerülő korszerű termékeket keresik a vevők a hazai és a külhoni piacon egyaránt.
Amikor az átszervezés történt, az Interspannak is meg kellett válni jó néhány dolgozótól. Jelenleg 210-en dolgoznak náluk.
− A jövőt csak abban az esetben tervezhetjük nyugodtan, ha a szintentartás érdekében beruházunk és folyamatosan fejlesztünk − vélekedik az igazgató. − Az utóbbi öt évben több mint egymilliárd forint értékű beruházást hajtottunk végre. Én azt hiszem, engem az alkotás, az önmegvalósítás lehetősége tartott itt ebben a gyárban. Évről évre láttam, hogy a vezető munkatársaim, a műszakiak és a munkások közös akarata révén milyen szépen gyarapodhat a gyár. A munka és a még több munka sohasem zavart, tudásban is fejlődhettünk a kollégákkal. Ez a gyár már tíz évvel ezelőtt is európai szintű termékeket állított elő. Hallgattunk az idők szavára, és létrehoztuk a vegyes vállalatot, az országban is az elsők között.
Kelemen Miklós meggyőződéssel vallja, az országnak most van igazán nagy szüksége a cselekvő emberekre. Noha a kényelmesek, tehetségtelenek gyakran hátráltatják a többre, jobbra törekvőket, azért a köz ügyeiért felelősséget érzők és vállalók nem tudják tétlenül szemlélni a dolgok alakulását. Nem véletlenül elnökségi tagja az MTESZ Faipari Tudományos Egyesületének, hisz ott a hasonló gondolkodású emberekkel előmozdíthatja a faipar, a fafeldolgozó-ipar és nem utolsósorban a beregi térség ügyét.
Családja olyan hátországot jelentett a számára, hogy nyugodtan szentelhette szabad ideje jó részét is a forgácslapgyárnak. Neje Rózsa Katalin adminisztrátor, lányai közül Erika rendőr hadnagy, Anikó Nyíregyházán tanít, és van egy három és fél éves unokája, Danika. Még a pihenés is a fához, az erdőhöz köti, imád a családjával barangolni a tölgyes, bükkös, akácos erdőkben. Gombát szednek, újabb hobbija a vadászat. Régebben sportolt, focizott, pingpongozott. Elégedett ember, mert a munkája egyben a hobbija.
(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 2. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1995.)
Hasonló
Sánta Miklós
Juhász István
Gergely Imre
Dr. Czomba Sándor
Felhősné dr. Csiszár Sarolt...
Dr. Bakai Zoltán
Dr. Legény Zsolt
Tóth Sándor
Bíró Éva
Tóth Lajos
Szombati Béla
Dr. Bráth Endre
Dr. Győrfi András Ernő
Balázs Mihály
Szalainé Bíró Katalin
Szabó László
Filep Sándor
Faragó Jánosné
Bódi István
Bittner József
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése