Olcsva

Még több mint tizenegy év távlatából is igen érdekes alakult a rendszerváltás utáni első polgármester-választás a Vásárosnaményhoz közeli Olcsván. Bár a szavazatokat már régen leadták, eredményt mégis csak közel éjfélkor hirdettek. Tóth Istvánt hozta ki győztesen a szavazatszámláló bizottság, viszont a megválasztott önkormányzati képviselők nem szavazták meg az új polgármesternek azt, hogy főállásban töltse be tisztségét, így Tóth lemondott. Még 1990 decemberében új szavazást tartottak, ahol ketten indultak, s közülük nagy fölénnyel Huszti József lett Olcsva polgármestere. Huszti az első választáskor nem indult polgármester-jelöltként, csak képviselőként a faluban.

– Nem volt más lehetőségem, indulni kellett a polgármesteri tisztségért, amit utólag nem is bántam meg – mondja mosolyogva a falu első embere.

Ezen történet még egy érdekessége: Huszti és Tóth telekszomszédok, és ahogy a polgármester mondja, nincs harag közöttük. Az első ciklus zárása után 1994-ben már négyen versengtek a polgármesteri címért, akkor Huszti Józsefet 79 százalékos szavazataránnyal erősítették meg a falu lakosai tisztségében. Az 1998-as választásokon viszont nem volt ellenfél, egyedül indult a polgármesteri címért, s a falu lakosai harmadszor is bizalmat szavaztak Huszti Józsefnek.

– Hogy mi lesz 2002-ben az újabb választásokon? – kérdez vissza a polgármester. – Addig még sok idő, több mint másfél év van. Ha egészségi állapotom úgy engedi, akkor várhatóan ismét indulok a választásokon.

Huszti József, csakúgy mint valamennyi képviselő függetlenként indult a választásokon, s ezt a függetlenséget azóta is megtartották. Az első ciklusban tiszteletdíjas, majd a másodikban főállású, a harmadikban, már nyugdíjasként ismét tiszteletdíjas polgármestere van Olcsvának.

Huszti a rendszerváltáskor már egyik szószólója volt a változásnak, ahogy mondja, a nyolcvanas évek végén a helyi tanácsvezetés nem olyan célra költötte el a pénzeket, ami a falu előbbre jutását segítette volna. Akkoriban számos falugyűlést tartottak, minderről s majd a furának nevezhető ismételt polgármester-választásról film is készült Gombár Csaba vezetésével, amit a Hazanéző című műsorsorozatban mutattak be. Nem csoda, ha a polgármester-választás után a tanácsházán dolgozó valamennyi tisztségviselőnek és alkalmazottnak felmondtak, és az új polgármester 1990 karácsonyától teljesen új stábbal kezdte el a munkát. Jegyzőnek Lipták Józsefet nevezték ki, aki előtte a vásárosnaményi tanácsnál dolgozott, jelenleg visszakerült a naményi önkormányzathoz jegyzőnek. Olcsván nemrég neveztek ki új jegyzőt Varga Zoltán személyében.

– Soha nem voltak a falunak anyagi problémái – vallja a polgármester. – Az elmúlt több mint tíz évben felépítettük az új ravatalozót, amihez nagy tereprendezés is társult. Vásárosnaménnyal közösen megvalósítottuk a gáz- és a szennyvízprogramot, ami igazán nagy munka volt. Új polgármesteri hivatalt építettünk, új papi lak építésébe kezdtünk, valamennyi önkormányzati utat leaszfaltoztunk, parkosítottunk, megépítettük a halastavat. Megpezsdült a sportéletünk, két sportpályát, labdarúgó- és kézilabdapályát építettünk, az egész faluban megvalósítottuk a közvilágítást, a temető és a ravatalozó közötti 800 méteres utat leaszfaltoztuk, a templom felújítására 1 millió forintot költöttünk. 1999-ben szobrot avattunk, a 330 éve született gróf Károlyi Sándor szobrát Torgyán József akkori agrárminiszter avatta fel. Az eseményre meghívtuk az Olcsváról elszármazottakat, akik közül több mint kétszázan elfogadták a meghívást. A faluban jelenleg is tizenöt közmunkás dolgozik, harmincan a csapadékvíz elvezetésen munkálkodnak, úgyhogy próbáljuk a munkanélkülieket is foglalkoztatni. A lakosság közel huszonöt százaléka cigány származású, akik úgy érzem, elfogadták a jelenlegi helyi önkormányzatot. Sokat segítünk nekik, próbáljuk gondjaikat orvosolni. Óvodát működtetünk, a nagyobb gyerekek Vitkára és Vásárosnaményba járnak iskolába.

A hatvannégy éves polgármester eredeti szakmája szerint esztergályos, de sokkal inkább festőként ismerik a faluban és az ország keleti részén. Tősgyökeres olcsvai, nagyapja harminckét, édesapja tizenhat holdon gazdálkodott, jelenleg kisebbik fia irányítja a családi birtokot. Két fia van, az egyik vámosként dolgozott, a másik mezőgazdasági végzettségű, felesége nyugdíjas. A festő szakmát úgy ismerte meg, hogy a katonai ideje alatt két festő munkáját irányította, a szakma, ahogy mondja, ráragadt. Később saját erejéből tanulta tovább a szakmát, amelynek eredményeként nyugdíjba vonulása előtt már festőbrigádot irányított, akik nagyfeszültségű tartóoszlopokat festettek.

A polgármester hajnal ötkor kel, saját maga eteti meg a háziállatokat, ezt nem bízza másra. Nagyon büszke a család gyümölcsültetvényeire, mint mondja, négy éve ezer mázsa almát termeltek, s nagy részét a FÁK-országokba adták el.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 12. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)