Barabás

Megyénk egyik legszebb tája található a barabási határban. Ha Vámosatya felől érkezünk, egy kis patak hídján gurul át gépkocsink, a közelben százados tölgyfák integetnek, ontják a tiszta levegőt. A falu tiszta és rendezett, egyre több itt a virágágy, a virágosítással még vonzóbbá akarják tenni a faluképet. A település közepe táján áll a polgármesteri hivatal, amelynek külseje, pontosabban bejárata csodaszép. Barabási kőből készítettek ide burkolatot, virágok díszlenek a nemzeti zászló tartója mellett. A község másik vége után tarka rétre érkezhetünk, ide már jól látszik a barabási hegy, pontosabban a domb. E domb alján, a batkai pincében jóféle bort ihat a meghívott. A pincéhez kőhajításnyi távolságra egy másik ország, Ukrajna kezdődik. Barabás nem sokára uniós határ lesz.

Ebben a nagy múltú községben az uniós csatlakozás feltételeit bizonyára Daróczy Pál polgármester vezérletével teremtik meg. A nagy múltról csak annyit: a honfoglaló magyarok ebben a térségben ereszkedtek az új haza belseje felé. A Rákóczi-féle szabadságharc szele ezt a települést is megérintette. A második világháború után, az ötvenes és hatvanas években jó állami gazdaság működött Barabáson. A kőbánya sokáig segítette az építkezések és az árvízvédelem alapjait. Most készült el a község címere és zászlója, mindkettő szimbolizálja a település múltját és jelenét. Hegy, bárány, szőlő és alma jelenti a szimbólumot. Daróczy Pál elmondta, hogy az egykor messze földön híres kőbányának új tulajdonosa van, s az új tulaj újra akarja indítani a termelést. A kövek mozgatása is munkát ad majd jó néhány embernek. A tehenek ügye lezárult, az állattartó telepet megvásárolta egy nyírkércsi szakmai befektető. Az új gazda beruházott, fejlesztett, korszerű baromfitelepet hozott létre a határ mentén. Itt is dolgozik néhány helybéli.

Más hasznot is hoztak a nyírkércsiek: a barabásiak olcsón vásárolhatnak tojást, néha leselejtezik a tojó tyúkokat, olcsó tyúkhúshoz is hozzá lehet jutni. Beszélgetésünk idején tizenöt közhasznú munkást foglalkoztattak a településen, aztán a megyei munkaügyi központ újabb tíz közhasznú munkás tevékenységét támogatta. A kulturális életre terelődött a szó, s a polgármester elmondta, hogy nem rég Barabás is fogadott határontúli magyarokat, akik magukkal hozták kultúrájukat, táncoltak, énekeltek. A barabásiak is megmutatták, hogy mit tudnak, fellépett a műsorban a Barabási Asszonykórus. Egy régi, elég nagy épületet mutatott a polgármester, s mondta, hogy itt kvázi kollégium van, családias körülmények között huszonegy kárpátaljai gyerek lakik. Ők huszonegyen a barabási általános iskolában rakják le a tudás alapjait. Egy alapítvány támogatja a gyerekek ellátását és tanítását.

Ami pedig a helyi, barabási gyerekeket illeti: a Szerencsejáték Rt. számítógépeket adott a barabási iskolának. A számítógépeket 2002-ben – szintén a Szerencsejáték Rt. segítségével – rákapcsolták az internetre. A számítógépes terem teleházként működik. Ez a határmenti község most kiesik a forgalomból, de a számítógépen keresztül összeköttetése van az országgal, a világgal. S épül majd az autópálya és remélni lehet, hogy itt halad el a közelben. Ami még a tervek közt szerepel az az, hogy az önkormányzat szeretné felépíteni az idősek bentlakásos otthonát.

Viszonylag sok rászoruló idős embernek akarnak otthont teremteni. Barabás térségi szerepet is betölt, egyfajta gazdasági központnak számít. 2000-ben megalakult a Bereghát Kistérségi Fejlesztési Társulás. Tizenkét önkormányzat és néhány vállalkozó volt az alapító, elnöknek Daróczy Pált választották. Megalakult vállalkozók nélkül a Beregi Tiszahát Fejlesztési Önkormányzati Társulás, ennek székhelye Csarodán van, de itt is Daróczy Pál tölti be az elnöki tisztet. Felvették a kapcsolatot Beregszásszal, megalakították a Beregi Együttműködési Szövetséget. A már meglévő kulturális és sport kapcsolatok mellett gazdasági kapcsolatot akarnak a határontúliakkal.

Ez utóbbi kapcsolatnak még csak a csírája van meg. Elképzelhető, hogy a beregiek gyümölcsöt visznek Beregszász környékére, az ottaniak olcsó műtrágyát, építőanyagot hoznak mifelénk.

Daróczy Pál tősgyökeres barabási, 1956-ban itt született. Vásárosnaményban érettségizett. Már ifjonc korában szerette a gépeket, A, B, C és D kategóriájú jogosítványa van. Szervizmesteri, gépjármű elektromos szerelői vizsgát tett, később gépjármű technikus oklevelet szerzett.

Munka, tanulás, közben született a lánya, Zsanett, aki a Debreceni Egyetem végzős hallgatója, Pál Dávid fia Nyíregyházán középiskolás. A derék, jó megjelenésű polgármester vállalkozó, teherfuvarozó lett. A helyi tsz-ben a Rubik-kocka üzemet, a léüzemet vezette. Amióta polgármestert, sokat javult a község infrastruktúrája. Szépen fogalmazott életrajzába ezt írta:

„Az életem motorját magas fordulatszámon járatom, ezt várom el munkatársaimtól is. Szeretem a munkámat, van kivel és van miért dolgozni. A munka ad értelmet és bátorságot az életemnek. Jó érzés szolgálni az embereket, tenni azért, hogy életük jobb, környezetük szebb legyen.”

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 14. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)