Beregdaróc

Egyedinek, különlegesnek mondható szép kis település Beregdaróc. Ősidők óta lakják e helyet, hajdan vadfogók éltek itt. Beregdaróc úgynevezett zsákközség a Kárpátok és a Tisza közelében. Az itteniek ápolják a szép hagyományokat, felidézik a régi fonók hangulatát, a múltat átmentik a jövőnek.

A település az utóbbi pár évben keveset hallatott magáról, ám a következő években, talán évtizedekben nagyobb hírverésre számíthat Beregdaróc. A községet 2002 őszétől egy jó beszélő készséggel megáldott, talpraesett, szimpatikus asszony irányítja: dr. Révész Ferencné. A krónikás 2003 márciusában a következőket jegyezhette fel:

– Beregdarócon az új összetételű képviselő-testület a következő hónapokban több hasznos eseményre számít. Munkahelyteremtés és közösségi ház létrehozása is az elképzelések közt szerepel. Ősz óta új polgármestere van Beregdarócnak dr. Révész Ferencné személyében. A polgármester asszony elmondta, hogy debreceni vállalkozók megvásárolták az egykori tsz megszűnt sajtüzemét, itt csomagolóüzemet akarnak létrehozni.

Egy vállalkozó önkormányzati területet szeretne vásárolni, ide gyümölcsválogató- és csomagolóüzemet építene, hűtőházzal. Az új polgármesteri hivatal építészetileg már kész van, bútorokra, berendezésekre egyelőre nincs elég pénz. Ám néhány hónapon belül új helyre költözik a hivatal. Költözés után a mostani épületben közösségi házat hoznak létre, itt kap helyet a falugazdász, a községi könyvtár, az idősek klubja és az ifjúsági egyesület. Egy-két éven belül egészségügyi komplexumot szeretnének építeni orvosi lakással. Megoldják majd a kommunális szennyvíz tisztítását, elhelyezését is.

Mindehhez az anyagi feltételeket meg kell teremteni, az idei évet hitelfelvétellel tervezte az önkormányzat – mondta a polgármester asszony. Czapp József református lelkész a polgármester asszony jelenlétében arról tájékoztatott, hogy a Millenniumi Vallási Alapból 290 millió forintot kaptak egy református üdülő és konferenciaterem építésére.

Úszómedence, teniszpálya, autóparkoló és büfé is épül a komplexumba. Műszaki átadás várhatóan április végén, az avatás, felszentelés július végén lesz. A létesítmény működtetésére a helyi, a beregsurányi, a tákosi, a tivadari, a vámosatyai és a tiszaszalkai gyülekezet közhasznú társaságot hoz létre.

A fenti információk kiegészíthetők azzal, hogy a jövő embereit oktatják, tanítják a helyi általános iskolában, ahol Harsányi Jenő az igazgató. Ő elmondta: százegy gyerek jár az iskolába, a tanári ellátás a kedvezőtlen földrajzi fekvés ellenére jó. Az informatikát is oktatják, 2001 decemberétől számítástechnikai tanár is dolgozik a tantestületben. A világhálóra, az internetre is rá van kapcsolva az iskola számítógép rendszere. Felnőtteknek is szeretnének számítógépes tanfolyamot indítani. A gyerekeknek máris bevezették a művészeti oktatást. E szép, csendes tájvédelmi körzet szélén a gyerekeknek megszervezik a lovasoktatást.

Az iskolaigazgató végül szó szerint ezt mondta: „Az új önkormányzat oktatásbarát.” Kanyarodjunk vissza a múltba. A községet bemutató prospektusban ez olvasható: „A település neve a »daróc« (vadfogó) szóból származik. Minden bizonnyal a XII. században királyi vadfogók lakták a falut, innen ered a név. A területi királyi adományként 1284 körül a Gutkeled nemzetség Sárvármonostori ágához tartozó Daróczi család kezén látjuk. Beregdaróc 1332–35 között, mint egyházas hely szerepel a pápai tizedjegyzékben. 1436-ban konkrét említés arról, hogy torony nélküli kőtemplom épült. A ma is álló kőtemplom elődje Árpád-kori templom volt.

A református templomot 1991 és ’94 közt állítják vissza eredeti állapotába. A görög katolikus templomot 1867-ben kezdte el építeni az itt lakó 40–45 görög katolikus család. A kendermagtól a vászonig című prospektus a vetéstől, a betakarításon és az áztatáson keresztül bemutatja a kender történetét. A szöszcsinálás, a fonás, a motollálás és a szövés is megismerhető a kiadványból. Dr. Révész Ferencné Nyíregyházán született, a híres Kölcseyben érettségizett. Édesanyja ma is Nyíregyházán él. Öccse jó építőipari cég tulajdonosa.

Állatorvos férjével 1975-ben jött Beregdarócra. Elhagyta a gyógyszertári asszisztens pályát, mert a környéken akkor nem volt gyógyszertár. A férjének segített, nevelte a két lányukat. Közben prémes állattenyésztő, majd vámügyintézői szakképesítést szerzett. 2002-ben a debreceni agráregyetemen szakigazgatási szervező mérnöki diplomát vehetett át.

Révészné régen a nyírtassi tanácson dolgozott, majd a beregsurányi tanács előadójaként tevékenykedett. 1994-ben lett a helyi képviselő-testület tagja, 1998-tól 2002 őszéig alpolgármesterként dolgozott a község felemelkedéséért.

A házaspárnak két lánya van: Bernadett és Mercedes. Mindkettő orvosi diplomát szerzett. Révészné elégedett lehet, főleg akkor, ha támogatást kap és mecénásokra talál 947 ember boldogulásához, a falu további fejlődéséhez.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 15. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)