Ilk

A homokdombokkal, akácerdőkkel, szőlőkkel övezett Ilk Vásárosnaményhoz, illetve a Tiszához szinte kőhajításnyira van. Az egyedinek mondható települést Nyírmadával 5 km-es út köti össze, az itteniek többnyire Nyírmadán át autóznak a megyeszékhelyre, Nyíregyházára. Említést érdemel a földrajzi helyzet: valaha három megye határa találkozott Ilken, vagyis itt volt a hármashatár. Azt is érdemes közzé tenni, hogy Ilk és Vásárosnamény közt 27 méter a szintkülönbség. A Nyírség ezen a környéken simul bele a szatmár-beregi síkságba. Elöljáróban elmondható Ilkről, hogy szinte teljes itt az infrastruktúra, biztosított az alapellátás.

A községet már hosszú idő óta Baráth Gusztáv polgármester irányítja. (A rendszerváltás előtt tanácselnök volt.) Munkasikerekre tekinthet vissza, kollektív sikerekre is. Az utcákat például 1986-tól kezdték portalanítani. Szennyvízhálózat, telefon, minden alapvető szolgáltatás megvan. Már 1976-ban felszámolták a cigánytelepet, szántóföld lett a telep helyén. Épültek emberi léptékű C-lakások. A megyei átlagtól eltérően a lakosság létszáma nem csökken, sőt kissé emelkedik. Immár 1400 lakosa van Ilknek. Természetesen itt sem fenékig tejfel. Vannak gondok, megoldásra váró feladatok.

A lakosok számának gyarapodása miatt az önkormányzati képviselő-testület létszámát a törvényben elírtaknak megfelelően növelni kellett. Az előző ciklusban hét tagja volt a testületnek, 2002 őszétől kilenc van. Íme a helyi képviselők névsora: Bori Károly, Csegei István, Diákné Ács-Szabó Katalin, Kovács Attila, Nagy István, Nagyné Baráth Enikő, dr. Pénzes Miklós, Seres Sándor és Zsindelyesné Papp Tünde. A jegyzői teendőket Nagy Zoltán látja el.

A lélekszám gyarapodása gondot is jelent. Az 50 személyes óvodában 83 gyermeket zsúfoltak össze. A megoldásra váró feladatok közt szerepel az óvoda bővítése is. Készül a részletes rendezési terv, illetve annak módosított változata. Az elképzelések, tervek közt szerepel egy közösségi ház létrehozása. Parkosítanak, virágosítanak, szebbé, vonzóbbá teszik a települést. Kegyeleti parkot hoznak létre a régi temető mellett. Az önkormányzat támogatja azt a vállalkozót, aki turistaházat akar létrehozni. A környék vadban gazdag, később a vadászturizmusba is bekapcsolódhatnak. Területrendezés is szerepel a tervek között. Ami most belterület, az külterület lesz és fordítva. Hangsúlyozni kell: a belterületen építkezni lehet, a külterületet mezőgazdasági művelés alá lehet vonni.

A térségben alig van ipar, nagy a munkanélküliség, sokan a földből akarnak megélni. A krónikás feljegyezhette, hogy 2003 tavasza és nyara nagyon aszályos volt, aszály sújtotta az ilki határt is. A föld aranykorona értéke itt alacsony, az itteni gazdák az aszálykár miatt állami támogatást reméltek. Egyre kevesebben termelnek itt burgonyát, kukoricát, dinnyét. (Valaha messze földön híres volt az ilki dinnye.) Mostanában főleg dohányt és rozsot termelnek az ilki gazdák. A körzeti falugazdász rendszeresen jár a településre.

Említést érdemel az ilki általános iskola, ahol internettel ellátott számítógépes tanterem is van. A települést tehát összekötötték az országgal, a világgal. A nyár elején az iskolát fenntartó önkormányzat 4 millió 200 ezer forintot nyert pályázaton a számítógépes hálózat bővítésére, illetve egy felnőttek részére induló tanfolyam megszervezésére. Figyelmet érdemel, hogy német nyelvet is tanítanak az iskolában és az ilki diákok jól szerepelnek különböző versenyeken. Jók az iskola működésének feltételei, a pedagógiai munka színvonalát dicséri, hogy 2003 tavaszán az ilki nyolcadikosok valamennyien felvételt nyertek középfokú oktatási intézménybe. Amikor e sorok írója Ilken járt, éppen a postabontással foglalkozott a polgármester. Az egyik hivatalos levélben olvasta: újabban óvodák is pályázhatnak számítógépre. Ilk is pályázni fog.

A számítógépen játszó óvodásoké a jövő. Ám kanyarodjunk vissza egy kicsit a múltba. A falu határában van egy öreg tölgyfa, a szájhagyomány szerint a Rákóczi-szabadságharc idején ültették. Azt is feljegyezték, hogy néhány évtizeddel ezelőtt egy óriási, 37 kg-os dinnye termett az ilki határban. A polgármesteri hivatalban van egy monográfia, amelyben ezt olvastuk: „Régészeti leletek bizonyítják, hogy Ilk történelme az írásbeliséget megelőző időbe nyúlik vissza. Erdő telepítésekor, mélyszántás alkalmával két igen szép réz lábperec került a felszínre, ettől nem messze kelta edényt is találtak. A község neve 1322-ben tűnik fel Elk formájában. 1871-ben a község a nagykárolyi egyházkerülethez tartozott. 1848-ban új tornyot állítottak…”

Baráth Gusztáv tősgyökeres ilki, 1937-ben látta meg a napvilágot. A szülei földműveléssel foglalkoztak. Mindkét lánya férjnél van, mindkét helyen van egy-egy aranyos unoka. Barát Gusztávnak van mire visszatekintenie, de előre is tekinthet…

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 16. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)