Nyíregyháza

Vibráló, színes egyéniség. Ötvözi a filozófiai megközelítést és a gazdasági élet törvényszerűségeit megelőző pedagógiai program megalkotását. Neve egybeforrott a nyíregyházi Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskolával. Otthonról hozta a tanítás iránti elkötelezettségét és azt tűzte célul: középiskolai igazgató lesz. Mindkettőt megvalósította. Hargitai István céltudatos ember.

Egy nyolcszáz lelkes Heves megyei falucskában, Hevesaranyoson született Hargitai János kántortanító családjában. Édesanyja, lánykori nevén Szántó Mária, szervezte a falu kulturális programjait, színjátszó kört, népdalkört. Ma kilencvenegy esztendős. Bátyja, Emil, nyugállományú alezredes, nővére, Teréz, nyugalmazott tanítónő. Saját családjában is az oktatásé a főszerep, neje, dr. Tóth Ágnes kandidátus, a nyíregyházi főiskola kémia tanszékének a vezetője. Két gyermekük született. Zoltán orvos, patológus a Debreceni Egyetem Orvostudományi Karán. Lánya vegyész és angol nyelvi szakfordító. Jelenleg az USA-ban él a férjével, a Nashville-i egyetemen kutat és oktat, most írja a PhD értekezését.

Hargitai István az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumban érettségizett ezerkilencszázhatvankettőben, majd a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett matematika-fizika szakos diplomát ezerkilencszázhatvanhétben. Azonnal jelenlegi munkahelyén helyezkedett el, amely akkor még pénzügyi technikumként működött és néhány szakközépiskolai osztályt is indítottak.

Életiskola címmel jelent meg egy cikk a 75. születésnapját köszöntő intézményről a megyei lapban. Mint arra Hargitai István utalt: mindig is az élet kihívásainak igyekeztek megfelelni. Ráadásul úgy, hogy a képzés jellegét, a szakmák kiválasztását a várható, és már körvonalazódó gazdasági folyamatokhoz igazították. Mire a gazdasági életben bizonyos tudásra szükség volt, a Széchenyi végzett szakembert adott hozzá.

A tartalmi bővítés maga után vonta az épület megnagyobbítását is. Tizenkettő helyett húsz osztályt szervezhettek, felépítették a kétszáztizennyolc személyes kollégiumot. Kétféle képzési formát vezettek be. A hagyományos, 9–12. osztályosnak mondott diákság létszáma ötszázhúsz, az érettségi utáni szakképzésben százötvenen vesznek részt. Ők közép- és felsőfokú szakmai végzettséget szerezhetnek gazdasági, informatikai és ügyviteli szakterületeken. A választható mintegy harminc szakmából általában hármat-négyet indítanak, és a mérlegképes könyvelői vezeti a toplistát. Népszerű a gazdasági informatikusi, a számviteli és a pénzügyi ügyintézői szakma. Komoly minőségi követelményeknek kell megfelelni, de az igazgató úr jóleső érzéssel nyugtázza, hogy a gazdasági főiskola örül az innen jelentkező diákoknak, mert kitűnő alappal érkeznek a fővárosba. Nem véletlen, hogy a felvételi átlag az ország tíz legjobbja közé sorolja a Széchenyit. Nem ritka, hogy az egyes főiskolákon, egyetemeken név szerint ismerik az itt végzett diákokat. Országos versenyek döntőiben a szakmai tantárgyakból, matematikából, történelemből és kémiából, de még a helyesírási versenyen is a legjobbak közé jutnak. Nem véletlen, hogy háromszoros a túljelentkezés.

– A pedagógiai programunk is tartalmazza azokat az elvárásokat, amelyeket a mai kor és ezen belül a gazdasági élet igényként támaszt egy komoly képző intézménnyel szemben – fogalmaz Hargitai István. Olyan célokat valósíthattunk meg, mint például a Világbanki program, amelynek keretében aktív kidolgozói és megvalósítói voltunk a mára általánossá vált szakképzési rendszernek. Nem véletlenül lettünk bázisiskola. Kiemelkedő eredménynek tartom az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés megszervezését, melyet a budapesti Gazdasági Főiskolával együttműködve valósítottunk meg.

Hargitai úr csapatmunkának minősíti a tantestülettel együttesen elért eredményt. Ő ezerkilencszázkilencvenegy óta látja el az igazgatói feladatot. A hatvan tagú tantestület összeforrott gárda, rang ebben az iskolában tanítani.

A megyei szakképzési igazgatói munkaközösséget és a nyíregyházi középiskolai igazgatói munkaközösséget egyaránt Hargitai István vezeti. Közoktatási szakértő. Elvégezte a számítástechnikai szakot a KLTE-en, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen a közoktatás-vezetői szakot. Filozófiai stúdiumait még ma is emlékezetesnek tartja, mert a világról alkotott felfogás alapvetően meghatározza az ember szerepét, helyét, küldetését abban a közösségben, amelyet magáénak érez.

– Úgy gondolom, nagyon fontos, hogy a diákok milyen alapot kapnak és főként milyen képességekkel hagyják el az alma matert – fogalmaz Hargitai úr. Ha a folyamatos tanulásra, újabb szakmák elsajátítására vállalkozó fiataloknak adhatunk érettségi és szakmai bizonyítványt, akkor jól dolgoztunk és olyan ifjú embereket bocsátunk ki az iskola falai közül, akik a gazdasági életben ragyogóan megállják a helyüket.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 9. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)