Budapest

Az Alkotmány utca felé igyekezve, ahol Raft Miklós ügyvédi irodája található, elgondolkodtam. Egy ember, aki munkásságának jelentős részét, felnőtt kora legtermékenyebb korszakát a közigazgatás első vonalában élte meg, még az utcát, ahol dolgozik, is jelképesnek tekintheti nemcsak neve miatt, hanem mert egyenesen a Parlamenthez vezet.

Raft Miklós pályája is hasonlóképp ívelt a közigazgatás központjaiba. Neve svéd eredetű, ugyanis az 1933-ban Záhonyban született Raft Miklós apai ágon svéd katonacsaládból származik, nagyapja Ferenc Jóska katonatisztje volt a Dunántúlon. Anyai ágon záhonyi és zsurki paraszti ősöket sorolhatna.

A szegénység a tehetséges gyermek számára nem túl sok választást engedett. A nagyapa régi kapcsolatai révén jutott be a kőszegi Hunyadi Mátyás katonaiskolába. Itt járt néhány évvel felette Boross Péter későbbi miniszterelnök.

A háború után visszakerült Záhonyba, és a kisvárdai Bessenyei-gimnáziumban kitüntetéssel érettségizett. Érettségi után filmrendezőnek jelentkezett. A felvételi nem sikerült, de magyar nyelv és irodalom szakosként diplomázott az Egri Tanárképző Főiskolán, amelynek kultúrfelelőse volt. Ez lehetett az indíttatás arra, hogy néhány hónapos tanári ténykedés után a Hatvani Járási Tanács népművelési csoportjának az élén találjuk, ami a közigazgatással kötött hosszú szövetség kezdete.

A hivatali ranglistán haladva előbb az oktatási osztály vezetője, majd elnökhelyettes, közben esti tagozaton szerzi meg a jogi diplomát. A gyors életritmusba természetesen belefért a családalapítás is. Huszonhét évesen választják meg Gyöngyös város polgármesterének, mely poszton hét évet töltött. Megszületett fia és lánya, és őt Moszkvába küldték tanulni. Inkább gesztus értékű volt, de ennek köszönhetően kezdődhetett életének újabb periódusa. A Minisztertanács Hivatala Közigazgatási Intézetének megszervezését bízták rá. Hét éven át volt ennek az igazgatója, s egyik előkészítője az 1971. éves tanácstörvénynek.

Innen a Minisztertanács Tanácsi Hivatalához került, amelynek 1976–1983 között volt a helyettes elnöke. Ekkoriban gyakran járt Szabolcs-Szatmár megyébe, és szoros munkakapcsolatot alakított ki dr. Fábián Lajossal, a Szabolcs Szatmár megyei VB titkárral.

Visszagondolva, Raft Miklós úgy látja, ezekben az években kezdődött el az állami vezetésnek a pártirányítástól való elszakadása.

Pályájának következő hét évet a Minisztertanács titkársága élén kezdte ’83-ban. Raft Miklós mint a kormány apparátusának vezetője három miniszterelnököt szolgált. Kérésre ugyan, de megpróbálja a három egymást követő miniszterelnök legjellemzőbb tulajdonságait felidézni. Lázár György precíz hivatalnok volt. Figyelme a legkisebb dolgokra is kiterjedt, nagy munkabírású, fegyelmezett ember volt, aki a politikai döntések állami területen való végrehajtását tekintette legfőbb feladatának.

A következő miniszterelnök, Grósz Károly. Őt Raft Miklós profi politikusnak mondja, aki kiválóan ismerte a pálya játékszabályait, de nehezen viselte el az állami munkát jellemző kötöttségeket. Nyitott volt minden új gondolatra, amely még megmaradt az általa javíthatónak ítélt szocializmus keretei között. Az ókori hasonlatot idézve: eljutott a Rubiconig, de átkelni már nem akart rajta. Németh Miklós ezzel szemben átkelt. Rá Raft Miklós úgy emlékszik, mint szuverén gondolkodású, a szocializmus dogmáit meghaladó politikusra.

Ahogy mondja: „a szemünk előtt nőtt nagy formátumú miniszterelnökké”, s legitimitását kizárólag a parlamenttől eredeztette. A Németh-kormány gyors ütemben készítette elő az úgynevezett sarkalatos törvényeket, amelyek létrehozták azokat az intézményi kereteket, amelyek segítségével később a valódi társadalmi fordulat végbemehetett.

Raft Miklós szívesen emlékszik azokra a szűk körű kabinetülésekre is, ahol a politikai akarat formálódott és jelentős döntések is születtek. Ő maga ezekben az időkben is szakemberként működött közre, és nem vált politikussá. 1990-ben korengedménnyel nyugdíjba vonult, és életének új fejezetét kezdte el. Korábbi kollégáival létrehozták a Jutasi & Társai ügyvédi irodát, melynek tagjaként folytat ügyvédi gyakorlatot. Szakmai sikerei között tartja számon azokat a pereket, amelyekben a Várda Drink-et képviselte.

Mostanában is gyakran jár Szabolcsban, elsősorban Nyírmadára, ahol édesanyja és testvérhúga családja él. Hű maradt a Lukács uszodához, ahol minden nap pontosan hat órakor kezdi a napot. Másik kedves időtöltése a műgyűjtés. Ügyvédi irodája is egy régiségbolt hangulatát idézi. A régi tárgyak és a szép festmények oldják a könyvespolcokon sorakozó corpus iuris-ok szigorúságát.

  (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 8. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1999.)