Nyírbátor

Az ügyvédi hivatás talán így fogalmazható meg: a bajbajutottak segítése. Vagy: a segítségre szorulók támogatása. Ő polgári és válóperes ügyeket intéz. Családcentrikus. Megmentett már jó néhány házasságot. A külső szemlélő megállapíthatja róla, hogy mélyen érez, lelkiző típus, ugyanakkor racionalista. Gazdag a szakmai és az élettapasztalata. Mondhatni: mindenki nyelvén érti a panaszt és biztatását mindenki érti. Részben családi indíttatás miatt, részben szívből jövő szeretetből karitatív tevékenységet is vállal. Még vonzó külseje és jó beszélő készsége teszi jellegzetessé. Ő dr. Stefán Éva nyírbátori ügyvéd, a Nyírbátori Lions Klub elnöke. Karitatív tevékenységéről szívhez szóló cikk jelent meg a sajtóban. Így:

„Segítő kezük elér Móricz Zsigmond szülőföldjére, Tiszacsécsére. A Debreceni Gyermek Rehabilitációs Intézetnek is segítettek. Az önkéntes tagdíjak és az adományok felhasználásával valamelyest javítják az élet minőségét itt, a keleti végeken. Olykor családot mentenek meg a széthullástól…

– Azokon segítünk, akik a látókörünkbe kerülnek. Jelszavunk: Kapcsolataidat nemes célokra használd!”

A Nyírbátori Lions Klub aktivistája, a Lions országos kormányzóságának tagja, dr. Stefán Éva mondta ezeket. A humanista ügyvédnőt az országos kormányzóság az árvízkárosultak megsegítésével bízta meg. Önként vállalt, áldásos tevékenysége során eljutott a milotai öregek otthonába, ahol a víz felnyomta a parkettát. Százezer forintot adtak a helyreállításra. A közelmúltban Nyírbátorban sérült gyerekeknek külön gyermeknapot rendezett a klub. A Kislétai Egészségügyi Gyermekotthon negyedmillió forint értékű támogatást kapott. Holland használt ruhákat, játékokat hozott be a szervezet és átadta szétosztásra a Vöröskereszt vásárosnaményi alapszervezetének. Jótékonysági bált is rendeztek és a fent említett jelszónak megfelelően a kapcsolataikat nemes célokra használták fel.

(A szerteágazó karitatív tevékenységet folytató klub talán nem jött volna létre a szabolcsi kisvárosban, ha Petróczki Ferenc, Nyírbátor polgármestere nem járt volna Dániában. De ott járt, megismerkedett a nemzetközi szervezettel, s amikor hazajött, többeket biztatott a klub megalakítására.)

A szeretet, a segíteni akarás nem ismer határokat, így külön figyelmet érdemel a tiszacsécsei eset. A határ másik oldalán, Mezőváriban egy kilenc gyermekes magyar család házát ledöntötte a víz. Amíg épül, épülget az új ház, addig Tiszacsécse befogadta a családot. Egy víkendházban lakik a népes család. A nem éppen gazdag, de jó szívű csécsiek hosszú ideig ellátták a családot. (A falu szülötte, Móricz írta: „Itt egy krajcár mindig hiányzik.” Most a forintok hiányoznak. Szóval a falu lakói ahogy tudtak, segítettek, aztán jött Stefán Éva és a szervezet nevében magára vállalta a gondoskodást. A szervezet élelemre vásárlási utalványt adott, mosógépet vásárolt, kifizette a villanyszámlát. Mi több: a tiszabecsi patikában befizettek egy tízezer forintos előleget, ha a kilenc gyerek közül valamelyik megbetegszik, azonnal legyen gyógyszer.

Kétszer ad, aki gyorsan ad – tartja a mondás. Az aranyat érő klub kérésére egy győri cég húsz kiló csokoládét küldött a kilenc gyereknek. A kárpátaljai, ukrajnai gyerekeknek szinte elérhetetlenül magas fán terem a jó csokoládé, ezért az ideiglenesen Tiszacsécsén élő gyerekek szülei két kiló csokit átvittek a Tisza túlsó partjára, Mezőváriba és tovább ajándékozták egy nyolc gyermekes magyar családnak. A sok családi bajt látott ügyvédnőt szinte a könnyekig meghatotta az eset. Pedig a képlet erre felé egyszerű: évtizedek óta létezik az egymásrautaltság, vagyis ma én adok neked, holnap te adsz nekem. Az egyszerű emberek a határ mindkét oldalán jól tudják: jobb adni, mint kapni.

Az elmúlt téli szünetben az ügyvédnő a kilenc gyerek közül egy hétre kettőt a saját nyírbátori lakására vitt. Mivel még mindig nincs kész az említett lakás, a közeljövőben újabb két gyereket fogad magához egy hétre. Itt említjük, hogy a nemzetközi szervezet koordinálásával a nyári szünetben egy dán fiú és egy finn lány jön Nyírbátorba –Stefán Éva családjához. Nyíregyházán még nincs Lions Klub, ezért a kormányzóság közreműködésével hamarosan alakítanak egyet. Ami legalább ilyen fontos: a nyírbátori klub a térségből tagnak befogadja a segíteni akaró és tudó embereket.

Stefán Éva fizikai dolgozók gyermekeként született Nyírbélteken. (Gyakran hazajár szüleihez.) Makón kereskedelmi iskolában érettségizett, Szegeden végezte az egyetemet. A Pénzügyi és Számviteli Főiskolán adótanácsadó oklevelet szerzett. Német családdal is barátkozik, sok elfoglaltsága mellett német és angol nyelvet tanul. Tizenöt éve él boldog házasságban Molnár Lászlóval, egy biztosító képviseletvezetőjével. Evelin lányuk tizennégy éves, jeles tanuló. Szívfájdalom: Nóra lányuk betegen, intézetben nevelkedik. Az ügyvédnő aerobikozik, tudja: ép testben ép lélek.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 10. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)