Dr. Csomai Miklós

Ügyvéd,

Nyíregyháza

szszb_21-14_dr_csomai_miklos.jpgSzületésétől fogva érdekesen alakult az élete, mások szerint kilógott a sorból. Romániában fogantatott, de Magyarországon született, noha soha nem változtattak címet a szülei. Nevét a második bécsi döntés hozta, ugyanis Szatmárnémeti visszafoglalása után született a közeli Kiskolcs községben 1940-ben. Noha a család rég eldöntötte, hogy: „ha fiú lesz, András lesz” apai felmenője, a híres ökörkupec, Boros András után, azonban az udvarukban állomásozó magyar tisztek a kormányzó úr nevét „erőltették” a családra. Úgy is lett – a kettős örömmámorban nem is lehetett másképp. A dísztávirat aláírója személyesen Vitéz Nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója, legfőbb hadúr volt. Az ötvenes évek elején szülei elégették a relikviát, a román proletár ökölcsapására számítva. De még tizenhat évesen is „kishorthy”-nak szólították a környéken…

Alig lett négyéves, újra román állampolgár lett, és szülőfaluját elhagyva Szatmárnémetiben tanult tovább. Itt érettségizett az akkor négyszáz éves Kölcsey Ferenc Elméleti Líceumban, melyre több ezren lehetnek büszkék a világon. Önként lett a román hadsereg közlegénye. Orvos akart lenni, de nem jutott be Marosvásárhelyre, ezért „mérgében” elment katonának, ahol az állam nyelvét is el lehetett sajátítani. Ez pedig korparancs egy kisebbségben élőnek ma is, ha boldogulni akar. Mint mondja: mindig tudta, hogy neki száz méteren százhúszat kell teljesítenie, hogy a százat elismerjék. És megfutotta. Iasi-ban, Moldova fővárosában is kilógott a sorból: a jogi karon egyedüli magyar volt. Ezért egyszerűen, de barátsággal „hadapródnak” becézték.

1970-ben államvizsgázott és nősült. Az államigazgatásban ledolgozott évei után versenyvizsgával jutott be a Szatmár Megyei Ügyvédi Kamarába, ahol kerek tizenöt évet dolgozott az igazságszolgáltatás napszámosaként. E pályafutás során volt jegyző és tanácstitkár egy szatmári nagyközségben, s még az is belefért az idejébe, hogy a Szatmári Hírlap jogi rovatában publikáljon. 1988-ban, negyvennyolc évesen másfél esztendős tortúra után jóváhagyták a magyarországi áttelepülését.

Mint mondja, nem a hasa, hanem az agya volt „meglőve” a Ceausescu őrült diktatúrája által. Hiába volt pénze, ha benzine, útlevele és legfőképpen szabadsága nem. Lehallgatták, és például nem síelhetett, nem kirándulhatott ahol és amikor akart. Feleségével és két gyermekével vállalta a vándorbotot. Nyolc év köztisztviselői „kényszerpálya” következett az APEH kötelékében, majd 1996-ban vették fel a Nyíregyházi Ügyvédi Kamarába, ugyanis az áttelepülését követő három hónapra Magyarországon is szakvizsgázott.

Hogy mire büszke? Nem a sikeres perekre, arra sem, hogy az APEH Megyei Igazgatóságán a legnagyobb osztályt vezette, hanem inkább arra, hogy a gyermekei az életben is megtalálták a helyüket, de az Alpok meredek gleccserein is jól mozognak.

Fia, Miklós Zoltán Győrben él, épületgépész. Nemcsak az országban, hanem annak határain túl is végzik a hipermarketek épületgépészetének tervezését. Örömhír a családban: 2005. október 30-án megszületett Máté Bálint, az első unoka. Lánya, Gabriella a Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara irodavezetője, s mindketten nyelveket beszélnek. Neje, Gyöngyi, akivel harmincöt éve él házasságban, az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda nyíregyházi kirendeltségén dolgozik.

Büszke arra, hogy a Vas megyei Ják község lovasfarmján a száznegyvenöt centiméteres akadálysoron nagy tapsot kapott Merész nyergében, hatvankét évesen. Büszke arra is, hogy Erdélyben híres cigányprímások temetésére hívták meg, ahol harminc-negyven tagú zenekar élén játszhatta el a búcsúnótákat hegedűn. Hogy a Bocskai Szövetséggel az elcsatolt területeken rendezett nagy eseményeken ott lehet, és a mesterségesen szétdarabolt magyar nemzetnek egy kicsit összekötő kapcsa lehet.

Büszke továbbá arra is, hogy megszervezhette az APEH Megyei Igazgatósága, az ügyészség, az ügyvédség nagy nemzetközi találkozóit, ahol barátságok százai köttettek. Hogy két ország két különböző nyelv- és jogrendszerében immár egy negyedszázadot ügyvédeskedhetett. De Olaszországban, Németországban is elbeszélget nehézség nélkül, s nem csoda, ha egyebek mellett Rómából és Kijevből is vannak ügyfelei. Arra különösen büszke, hogy szülőfaluja református templomán kívül és belül, a kegyszerek között is szerepel a neve kőbe, fába, fémbe vésve. Hogy Erdélybe, a Csángóföldre a Porszemek című anekdotagyűjteménye több száz példányát juttathatta el ajándék címén. Most egy moldvai csángó iskolára gyűjt, s korábban még egy Galagonya nevű, magyar népi együttest is vezetett.

S hogy mit utál? A szavát nem tartó embert, a sovány disznót, az üres üveget. És a megöregedést. Szüleitől három igazi értéket örökölt. A zenehallgatást, a vidámságot és a természet szeretetét. Meg a csordaszellemet.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 21. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2006.)
Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése