Dr. Estókné dr. Bálint Emese

Ügyvéd,

Nyíregyháza

szszb_05-30_dr_estokne_dr_balint_emese.jpgPezseg az élet körülötte. Az ügyvéd mindennapjairól mondhatunk bármit, csak azt nem, hogy unalmas lenne. Tárgyalás, rendőrségre járás, találkozni a beszélőn a gyanúsítottal, s eközben lázasan keresni a bizonyítékokat, amelyek védence igazát támasztják alá. Dióhéjban ennyi az ügyvéd tevékenysége. Ennyi lenne? Lényegesen több ennél, ezért is kötelezte el magát a jogi pálya mellett.

Gyilkosok, betörők, rablók, gengszterek világában mozog otthonosan dr. Bálint Emese ügyvéd. A csinos, mosolygós asszony még alig ismerte a felnőttek életét, amikor a családi házban azt látta: apjához, dr. Bálint Istvánhoz, de még előtte annak apjához is jöttek az emberek segítséget kérni a bajban és rendszerint megnyugodva távozhattak. Ez a fajta szerep nagyon megtetszett neki, és talán a családi tradíció miatt, talán a belső indíttatás okán, ő is a jogi pályát választotta. Édesanyja, Zombori Ilona vegyésztechnikusként dolgozott.

Nyíregyházán született 1965. május 21-én. Általános iskolát a szülővárosban, a 2-es számúban végezte, majd a Kölcsey Gimnáziumban érettségizett 1983-ban, és hamarosan egy jogászbálon megismerte a jövendőbeli férjét. Dr. Estók Károly szintén ügyvéd, s hamarosan egybekeltek.

A jogi egyetemet Szegeden végezte, levelező tagozaton. Világéletében Szegedre, a romantikus Tisza-parti városba vágyott, hiába talált volna közelebb felsőfokú intézetet. A szakmai gyakorlatot édesapja mellett töltötte, s minden bizonnyal nagy hatással volt az indulására a városszerte megbecsült és elismert ügyvéd segítsége.

Ám a diplomaátvétel után − dinasztia ide vagy oda − neki magának kellett kikaparni a gesztenyét. A szakmai megmérettetés, az ügyek képviselete, a körültekintő eljárás már egyszemélyes feladat.

Az emberekkel való törődés, az igazság megkeresésének és megvédésének élménye jelenti azt az érzelmi pluszt, ami nélkül Bálint Emese nem tudná lelkiismeretesen végezni a munkáját. Bár az ügyvéd manapság nem válogathat, szinte minden ügyet elvállal, ő személy szerint az átláthatóbb viszonyokat jelentő büntetőügyeket kedveli. Csak akkor lázadozik benne az ember, a nő, amikor méltóságában megsértenek, vagy durván megaláznak valakit.

Az erőszak minden formája kihozza a sodrából, amikor belegondol: ha egyszer majd az ő gyerekét veszélyezteti ily módon valaki… De akkor is majdnem sírt, amikor egy szegény öreget kitett a két gyereke a saját lakásából, az utcára…

Kifejezetten férfias pályának számított majdnem az utolsó évekig az ügyvédi, de lassan itt is megtalálhatjuk a gyengébb nem tagjait. Érdekes kérdés, hogy léteznek a társadalomban a közvélemény szerint férfias, illetve nőies szakmák. Ügyvédnek, nőgyógyásznak például a férfiak mennek, míg a tanítói, óvónői hivatást a hölgyek választják. Dr. Bálint Emese szerint azonban az számít, hogy a szakma magas szintű gyakorlása, a jogszolgáltatás ne csorbuljon. Teljesen mindegy, férfi vagy nő áll a gyanúsított mellett a vádlottak padján, az igazság kiderítése a legfontosabb.

Fiskális ország volt hazánk, már az elmúlt évszázadban is nyugodtan küldte jogásznak a tehetséges fiút az apja, hisz az úgyis megél, szeretünk mi pereskedni… Jottányit sem változott a helyzet, az 1996-os év tavaszán megjelent a lapokban: sokkal többen adták be jelentkezési lapjukat a jogi egyetemekre, mint a bölcsész diplomát kínáló egyetemekre, főiskolákra. Hogyan lehet ekkora különbség a két humán szakterület között? Nyilván mutatja a társadalom értékítéletét az anyagi megbecsülés, a jövedelemszerzés lehetősége.

Legalábbis így hiszi a kívülálló. Bálint Emese szerint ma valódi konkurenciaharc alakult ki az ügyvédek között, hiszen közel kétszázan várják például Nyíregyházán, hogy hozzájuk forduljanak az emberek. Augusztusban törvénykezési szünetet tartanak, s az erre a hónapra jutó pénzt is korábban kellene megkeresni.

Az ügyvédi tevékenység azok közé tartozik, amelyet szigorúan tilos reklámozni, viszont a suttogó propaganda a legjobb ajánlólevél. Az elégedett ügyfelek egymásnak adják a címeket, kit érdemes megkeresni.

A fodrásznál, a kozmetikusnál gyakran nekiszegezik a kérdést: egyetért-e a halálbüntetés eltörlésével? Mit is felelhetne? Mint jogász, meggyőződéssel állítja, sokkal bonyolultabb kérdés ez, nem véletlen lángol fel időről időre a vita körülötte. A jog ismeretében természetesen ő is helyesli, hogy eltörölték, de időnként meginog, látva a brutalitást, a kegyetlenséget…

Szabad idejében, érthető, hogy szeretne mással foglalkozni. A férjével belefogtak egy újszerű vállalkozásba és sikerrel művelik azt. Szívesen elmegy az uszodába, mert felfrissíti ez a szép sport. Ha van idejük, Szolnokra utaznak, két szép keresztfiuk ott él. Az Emese testvére, Zsuzsa gyermekei ők. Nemcsak a családlátogatásra szakítanak időt, hanem imádnak kirándulni, hosszabb külföldi utakra menni.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1996.)
Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése

Emlék

Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése