Budapest

Belső harmóniája, emberszeretete, a meghallgatás képessége Isten elkötelezett szolgájává tette. S szolgálni kíván embertársai körében is dr. Pregun István, mert meggyőződéssel vallja: szomjúhozzák a szépet, a jót, az igazat a felemás erkölcsi viszonyok közt az igazság keresői. Ezt persze már több évtizedes szolgálat tapasztalataként fogalmazza meg magának.

Orvosnak készült a görög katolikus édesapa és a nagy család gondját a vállára vevő édesanya mellett. Fábiánházán született ezerkilencszáznegyvenháromban. A legidősebb testvére, László már nincs közöttük, Kati férfias szakmát tanult és gépészmérnök lett, Márti fogszakorvos, Éva gyógyszertári asszisztens.

István pannonhalmi diákként ismerkedett meg a világgal, amely nem kényeztette el azokat, akik nem a hivatalból diktált ideológia szerint kívántak élni. Az tűnt fel neki már harmadikos, negyedikes korában, hogy diáktársai megkeresték lelki problémáikkal és tanácsot kértek tőle. Mígnem egy szép napon apja elé állt: ő is papként képzeli el az életét. Bizonyára örült ennek az édesapa, de mégis azt mondta: megtiltom, hogy miattam válaszd a lelkészi pályát, ezt csak belső meggyőződésből szabad.

Akkorra már elhatározássá erősödött az érdeklődés, és ezerkilencszázhatvanegyben az érettségi után a Központi Hittudományi Akadémián kezdte meg tanulmányait Pregun István. Nagy odaadással és szorgalommal sajátította el a választott hivatáshoz szükséges tudományos ismereteket.

Az egyetem elvégzése után feleségül vette Báncsi Margit gyógyszerészt, akinek nagyon sokat köszönhet, hogy megteremtette a nyugodt hátteret, a családi harmóniát a felelősségteljes beosztásokhoz. Két fiuk született, Tamás és István. Mind a ketten orvosok, Tamás az I-es Szemklinikán, István a II-es Belklinikán gyógyítja a betegeket. Egy-egy kislányuk született, Lilli és Flóra.

Nagykállóban segédlelkészként kezdte pályafutását Pregun István. Eleinte irigyelte a kőművest, az asztalost, mert ők azonnal láthatják munkájuk eredményét. Míg a pap legfeljebb hosszú évek múlva, hisz az emberformálás türelmet, beleérzést kíván. Öt esztendő alatt megismerte és szívébe zárta a tartózkodónak, hidegnek vélt, ám szeretetet adó kállói népet.

Amikor Dudás püspök elhunyt és dr. Timkó Imrét nevezték ki püspöknek, ő meghívta Pregun doktort személyi titkárának. Ezerkilencszázhatvankettőben került Nyíregyházára, és két évtizeden át töltött be fontos tisztségeket. A püspöki titkár szerteágazó szervezési tevékenysége mellett ókeresztény irodalomtörténetet és dogmatikát tanított a Nyíregyházi Hittudományi Főiskolán. Előbb teológiai nevelőtanár, majd rektorhelyettes, végül rektor lett.

− Az a cél vezetett, hogy a papnövendékek korszerű módon hirdessék Isten igéjét, értsék meg az összefüggéseket. A másik legalább ilyen fontos célom volt: elfogadtatni a várossal a főiskolánkat. Első lépés a Nika kórus nyilvános szereplése a Ki mit tud?-on, már ránk irányította a reflektort. Sajnos, tendenciózus, torz kép élt az egyházról a köztudatban. Erőm és hitem szerint ezen kívántam változtatni.

Pregun doktor még emlékszik rá, amikor a kispapok is részt akartak venni egy almaszedésen, de nekik nem engedték meg ezt. A számkivetettség, az elzárkózás állapotát jelentős mértékben sikerült oldani, amikor a városi tanács tagjává választották. A szép szavú pap mondandójára felfigyeltek a városatyák, és az akkori vezetők részéről jó adag bátorság szükségeltetett az egyenrangú elismeréshez.

Kimagasló teológiai és szervező munkája eredményeként kinevezték a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkárságvezetőjévé ezerkilencszázkilencvenkettőben. A külkapcsolatoktól a financiális kérdésekig, az Apostoli Szentszéktől a karitatív feladatokig mindent a konferencia lát el. Dr. Keresztes Szilárd püspök pedig kinevezte a Nyugat-Dunántúlon szórványban élő görög katolikusok püspöki helynökévé. Fiatal egyházközségekben egykori tanítványaival hozza össze a sors különös rendelése.

Úgy véli, hogy a hazánkban élő háromszáz-háromszázötvenezer, köztük közel százezer megyénkbeli görög katolikus hívő lelki gondozása, vallásgyakorlásuk igényének kielégítése ma a legfontosabb tennivalói közé tartozik. Pregun doktor vallja: a pap legyen igazi szakember, tudományos és világnézeti ismeretei, az egyes élethelyzetekben tanúsított magatartása, személyes élete legyen vonzó példa a közösségnek. Gondolkozzon korszerű módon, filozófiai alapokra épüljön a tudása és a szolgálata. S a leglényegesebb: mérhetetlen szeretet kormányozza minden lépését. Első miséje jelmondatául is ezt választotta: A szeretet az Isten, aki szeretetben él, Istenben él. Ilyen napjaink papi eszménye.

Elégedett, optimista ember, hitte, hogy egyszer minden zsarnokságnak vége, s lelkiismerete szerint élhet mindenki. Ma már nem irigyli az asztalost…

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1996.)