Ősz Zoltán alkotása Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése
Sereghy János
Görög katolikus parochus, esperes
Balsa
A megbeszélt időpontban a soproni Corvinus Rádióban, a vele készült interjú hangfelvételével vár. Gyógykezelése miatt gyakran tölt itt időt, s az ország másik végéig is terjedő kapcsolatrendszerében a hitéletiség mellett a közéleti szerepvállalása is ismert -, az erről vallottakat szólaltatta meg a riporter. Hallgatva a riportot, a közélet szó szinte etimológiai – filozofikus magyarázatát, szinte érzékelhetővé válik az a belső meggyőződés, elkötelezettség, mely a szűkebb-tágabb közösségért végzett munkát motiválja. Egyházi szerepvállalását is erősíti, s természetesen forr egybe. Beszélgetésünk során ez mindvégig kísér.
Debrecenben született. Édesapja is görög katolikus pap volt, Nagylétán szolgált, majd Nagyhalászba helyezték. Ötéves volt ekkor, tulajdonképpen itt nőtt fel, ma is kötődik a településhez. Innen indult Nyíregyházára a Papnevelő Intézetbe, de nem rögtön érettségi után -, „az Isten hívása 24 évesen ért utol” – emlékezik vissza. Nős emberként szentelte a püspök pappá 1982-ben, 30 évvel ezelőtt. Felesége Sereghyné Zengő Enikő óvónő, német és eszperantó nyelvtanár, a Magyarországi Eszperantó Szövetség Országos Vezetőségének és az Eszperantista Pedagógusok Magyarországi Egyesületének tagja. Három felnőtt gyermekük van, mindegyikük diplomás, és egyenként négy-öt nyelvet beszélnek, az angol és német mellett arab, dán, svéd, spanyol, olasz és természetesen eszperantóul is. Xénia lányuk dietetikus, emellett a müncheni Ludwig-Maximilian Egyetemen teológiát végzett, és egy informatikai cégnél német és angol nyelvű kapcsolattartóként dolgozik. Nagyobbik fiúk Máté nyelvész, Ibizán dolgozik egy utazási cég képviselőjeként, János Ausztriában diplomás ápoló.
Eddigi életútja kapcsán az egyes állomáshelyekről elsőként a bodrogközi Lácacsékéről esik szó, ahol három évig szolgált, itt születtek a gyerekek. Majd a Szatmár megyei Csegöldre helyezték, itt lett kerületi esperes. Szép 16 év volt ez az életében, a család, a gyerekek mindmáig kötődnek a községhez. Az újabb állomáshely Szabolcsveresmart, a filiák (Fényeslitke, Döge, Kékcse, Tiszakanyár, Dombrád, Újdombrád), melyeket nagy szeretettel szolgált. Hét évvel ezelőtt a főpásztor – egészségi állapota miatt – Balsára helyezte. Megszerette a kis Tisza-parti falut, innen már nem vágyik el, úgy érzi, befogadták, jó itt lakni és a gyerekeknek ide hazajönni.
Az egyházközségről beszélgetve némi szomorúság van a hangjában. Idősödik a település, az egyházközség (94 tag), kevés a születés, van év, hogy az anyakönyvben nincs bejegyzés, csak temetés. „A hívek gyerekei messze elkerültek, s szomorú a ház …, én megyek hozzájuk” – vallja. Befogadóan szól arról, amikor a nehéz helyzetbe került emberek keresik az egyházhoz vezető utat, a félresiklott életek, felelőtlen döntések miatti vigaszkeresést. Ahogyan beszél, az egész lénye nyugalmat áraszt, ám úgy, hogy közben érzékenysége a társadalmi, emberi, vagy akár egészségügyi – lelki – bármilyen rendszerbeli problémák iránt folyton felszínre tör. Ez is, és mint az emberi lélekhez vezető út jó ismerője, elkötelezetté teszi a napi közéleti szerepvállalásra is.
S, hogy mit jelent ez számára? – hangzott el a kérdés a soproni riportban és beszélgetésünk során is. A summázott válasz: adni, tenni valamit az emberekért, a közösségért. Örömmel beszél ezekről: a faluban megszervezett énekkarról, akiknek tagjai korra, nemre, vallási felekezetre való tekintet nélkül hetente összejönnek, gyakorolnak, jótékonysági rendezvényeken lépnek fel, igazi közösségi életet élnek. – Tavaly 24 balsai gyereket vittek táborozni Sopronba, s kapcsolatai révén a helyi Szent Pál Kollégium biztosította az ottlétüket ingyen, nagyon jó körülmények között. – Zarándokútra vitte híveit híres külföldi búcsújáró helyekre, mint a Dél-franciaországi Lourdes, az ausztriai Marizell, továbbá Rómába, Csíksomlyóra. A magyarországi zarándokutak helyszínei elsősorban Máriapócs, Andocs (Somogy megye), a Pécs melletti Máriagyűd, Mátraverebély – Szentkút Nemzeti Kegyhely, Szeged Alsóvárosi búcsú -, csak néhány a szervezett utak közül. E zarándoklatok során meglátogatták a helyi és környékbeli városokat, nevezetességeket, melyek a lelki feltöltődés mellett hatalmas szellemi kinccsel is gazdagították az embereket. „Én ezt tudom adni, és csak teszem a dolgom” – mondja szerényen, pedig e mögött óriási szervezőmunka, szellemi kapacitás és még sok minden egyéb dolog áll.
Országzászlók sorakoznak a nappali könyvespolcain, melyek a családtagok hivatali ill. turista útjait jelzik. Szokássá vált, hogy amerre járnak, onnan országzászlót hoznak emlékbe. Európa minden országa, USA, Kanada, Szíria, Vietnam, Szingapúr, Malajzia, Bali, Kambodzsa, Thaiföld jelképei idézik fel gyakran a családtagok élményeit, tapasztalatait, hogy aztán ezen értékek a tágabb közösség, a hívek, a falu lakosságát is szolgálják.
(Északkeleti Almanach 28. kötet In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2012.)
Hasonló
Téli alkony
Buckavidék Fülöpszállás
Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta vidéken, ahol mindig változik a terep, ahol a cipő, és zokni kérgessé válnak az éles homoktól, nem egy sétatér. Magasan a bucka tetején kapaszkodnak... Tartalom megtekintése
Charles Bukowski
Biszák László alkotása Ne szépítsünk, nem kívánja meg tőlünk senki sem, ha valami, valaki nyers, nem bűn!!! Legyen egyenes, őszinte, és férfias! Saját maga is kegyetlen őszinteséggel írta meg saját ... Tartalom megtekintése
Sceptrum
Tüttő József alkotása A fordítás szerint: Ősi hatalmi jelvény, ami alá tartozik az ítélkezés, igazságosság a jogszolgáltatás!! Jogar!! Életünket mindig beszorítani látszik rendszabályok közé, mivel bőven akadnak, akik ... Tartalom megtekintése
Santa Maria della Salute
Huszár Boglárka alkotása Mit kívánunk egy festménytől? Mi keltette fel a figyelmünket? Ki festette? Ki Ő? ….és még lehetne tovább is faggatnunk magunkat, de nem... Tartalom megtekintése
Büszke lázadók
Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése
Amikor még megénekeltük Romániát
„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A több szakaszból... Tartalom megtekintése
Az ínyencek piaca Tiranában
Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég
Szent István Bazilika, Budapest
Huszár Boglárka alkotása Kis túlzással: világjáró Boglárkám mindig boldogan fogadja be egy egy idegen ország szépségeit, áradozik a helyszínen, és a hazamentett látnivalók fotón rögzített emlékek, még nagyobb ... Tartalom megtekintése