Tőkés László

Az Európai Parlament alelnöke

szszb 27 nyg Tőkés László1.jpgAz erdélyi, de egyben a Kárpát-medencei magyarság karizmatikus egyénisége, 1990-től 2009-ig a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, 2007-től európai parlamenti képviselő. 2010-től az Európai Parlament alelnöke.

Romániában, Temesváron született 1952. április 1-jén. Három gyermek édesapja. A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben végezte tanulmányait 1971 és 1975 között. Ezt követően 1984-ig Brassóban, majd Désen volt református segédlelkész. Az állami és egyházi hatóságokkal szembeni ellenállása, egyházi és kisebbségi tárgyú kritikai munkássága miatt törvénytelenül megfosztották lelkészi tisztségétől, 25 hónapig munkanélküli volt.

1986-ban Temesváron lett segédlelkész, majd lelkész. 1988-ban és 1989-ben az egyházi állapotokat és a romániai falurombolást bíráló megnyilatkozásaiért folyamatosan zaklatták. 1989-ben a Páneurópai Piknik résztvevőihez intézett üzenetével Tőkés László is közösséget vállalt a magyar vasfüggöny lebontását szorgalmazó határbontókkal.

1989-ben az állami és egyházi hatóságok pert indítottak ellene, megfosztották szószékétől. Ennek következményeként 1989. december 15-én a román titkosrendőrség, a Securitate emberei kivonultak, hogy Tőkést – a hatóságokkal együttműködő akkori nagyváradi református püspök beleegyezésével – egy szilágysági kis faluba, Menyő községbe deportálják, illetve száműzzék. Gyülekezetének tagjai – és számos román szimpatizáns – napokon keresztül élőlánccal védte a lelkészi hivatalt és házat, majd kivonultak Temesvár központi terére, az Opera térre. Ekkor a tiltakozás már tömegméreteket öltött, és a deportálás elleni megmozdulásból átalakult a kommunista rezsim elleni tüntetéssé, így a Tőkés László erőszakos kilakoltatása ellen fellépő hívek és a hozzájuk csatlakozó temesváriak megmozdulása kirobbantotta a romániai forradalmat. A Temesváron zajló súlyos összecsapások az egész ország területére átterjedtek, és Ceausescu diktatúrájának bukását eredményezték.

Tőkés Lászlót a forradalmat követően az 1989 decemberében megalakult Romániai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnökének választották.

1990-ben rövid ideig a Nemzeti Megmentési Front tagja volt. Ugyanebben az évben megválasztották a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökévé, ekkor a Romániai Református Egyház Zsinatának társelnöke lett. A kilencvenes években több ízben felemelte a hangját a forradalom alatt történtek kivizsgálása érdekében, ugyanakkor a román hatalom komoly erőfeszítéseket tett lejáratására, népszerűségének letörésére.

1990-ben az Egyházkerület megalapította Nagyváradon a Sulyok István Református Főiskolát, majd ennek jogutódjaként 1999-ben a Partiumi Keresztény Egyetemet, amely a református egyház által fenntartott első akkreditált magyar nyelvű egyetem Romániában, s mint ilyen, az egyedüli magyar, államilag elismert felsőoktatási intézmény Erdélyben.

1996-ban felemelte a hangját az RMDSZ kormánykoalícióban való részvétele ellen.

2003-ban az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusán a tiszteletbeli elnöki tisztség eltörlése mellett döntött a szövetség. Ezután Tőkés László életre hívta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot (EMNT), melynek elnöke is lett, amely különböző autonómiaformák elérését tűzte ki céljául, és meghívta az RMDSZ-t, mint a politikum képviselőjét, hogy a civil szervezetekkel és egyházakkal együtt vegyen részt a Nemzeti Tanács munkájában. Tőkés László később a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) alapító elnökeként a Kárpát-medencei autonómiahálózatok szervezésében is részt vesz. 2009-ben kezdeményezésére Markó Béla RMDSZ-elnökkel társelnökségben megalapítják az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot (EMEF), amely az erdélyi magyar politikai szervezetek tárgyalási kereteként szolgál. 2004-ben utolsó püspöki mandátumát nyerte el, újabb hat évre.

2007 őszén a romániai európai parlamenti választások során függetlenként a szavazatok 3,44%-át szerezte meg, ezzel bejutott az Európai Parlamentbe. 2009-ben, miután az Erdélyi Magyar Összefogás eredményeként az EMNT-RMDSZ közös listájának vezető helyén ismételten EP-képviselővé választották, lemondott püspöki tisztségéről. Jelenleg az Európai Parlament legnagyobb frakciójának, a néppártinak a soraiban foglal helyet.

Számos nemzetközi díj és kitüntetés, így a Magyar Köztársaság Érdemrendje Nagykeresztjének, a Truman-Reagan Szabadságéremnek, valamint Románia Csillaga Lovagi Fokozatának birtokosa, több egyetem díszdoktorává avatta. 1990-ben Nobel-díjra jelölték. Tíznél több kötete jelent meg, műveit számos nyelvre lefordították. 2009-ben a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat által alapított Bocskai István-díjat vehette át Rácz Róbert megyei közgyűlési elnöktől Balmazújvároson a megye napjának ünnepségén.

(Északkeleti Almanach 27. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2011.)
Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése