Derecske

A harmincas éveiben járó, férfiakat megszégyenítő munkabírású és szervezőképességű Katika nem véletlenül került kapcsolatba a mezőgazdasággal. Szülei is – tősgyökeres derecskeiekként – állattenyésztéssel foglalkoztak. Gyermekkorában a család szerződéses viszonyban állt a berettyóújfalui ÁFÉSZ-szel, előbb étkezési tojás, majd tenyésztojás termelésére.

Általános iskolai tanulmányai befejeztével édesanyja eredeti foglalkozását, a női szabó szakmát választotta. El is végezte a hároméves szakmunkásképzőt Berettyóújfaluban. Tanult szakmájában azonban mindössze hat hónapot dolgozott, majd váltott: csatlakozott a Berettyóújfalui Baromfitenyésztők Szakcsoportjához.

1984-ben történt házasságkötése után előbb a nagyszülők portáján, később saját családi kertes házuk udvarán – immár férjével közösen – folytatták a szülőktől átvett baromfitenyésztést. Ez tíz évig tartott, folyamatosan bővülő tojóállománnyal, amikor is a rendszerváltozást követően ők is váltani kényszerültek. Az egyik helybeli felbomlott termelőszövetkezettől használt mezőgazdasági gépeket vásároltak, s férje vállalkozásba fogott: a takarmánybálázástól a szállításig mindent vállalt. A kárpótlás és licit révén földet is vásároltak, így mára már elmondható róluk, hogy egy közepes méretű családi gazdasággá nőtte ki magát a tulajdonukat képező összterület. A férj kft. formájában továbbra is szolgáltatást végez, míg Katika egy takaros farm tulajdonosa. Zöldmezős beruházásként a város nyugati részén, a Szováti útfélen egy komoly feldolgozót, csomagolót, tárolót, kiszolgálóhelyiségeket és számítógépekkel felszerelt irodát építettek. Elsősorban zöldségtermesztéssel – burgonya, hagyma, sárgarépa, főző- és sütőtök, karfiol, paradicsom, paprika  – foglalkoznak.

A mezőgazdaság nehézségeit felismerve egyre inkább arra törekszik Katika, hogy minél magasabb feldolgozottsági szinten értékesítse saját termékeit. Ennek érdekében a telephelyén fellelhetők a legmodernebb mezőgazdasági gépek: traktorok, öntözőberendezések, munkagépek, feldolgozó-, illetve csomagológépek.

A fiatalasszonynak – mint a legtöbb sorstársának – az értékesítési gondok okoznak fejtörést. Sajnálattal jegyzi meg, hogy elárasztották az országot az unión kívüli országokból származó silány mezőgazdasági termékek, amelyeket a nagy áruházláncok jóval áron alul értékesítenek, míg a hazai termelők sokszor előállítási áron sem tudják eladni a jó beltartalommal rendelkező termékeiket. A mindenkori kormánytól a magyar gazdálkodók elvárják, hogy érdekeiket képviselve lépjenek fel a magyar termékek védelméért – fogalmaz határozottan Kalmárné. Talán nem véletlen, hogy a magabiztos fellépésű fiatalasszonyt választották meg 2005 áprilisában a gazdák tisztújító gyűlésükön a Derecskei Gazdakör elnökévé. Persze, már előtte is bizonyított, ugyanis aktívan részt vett a téli gazdademonstráció szervezésében, lebonyolításában.

Választott tisztségéből fakadóan állandóan képzi magát: az utóbbi években ezüst- és aranykalászos tanfolyamokat végzett, de ért a nehézgépek kezeléséhez, s folyamatban van a teherautóvezetői-engedélyének megszerzése. Elmondható róla, bármilyen volán mögött megállja a helyét. Állandó résztvevője a téli gazdaképző tanfolyamoknak, így bátran állíthatjuk, hogy naprakész ismeretekkel rendelkezik a mezőgazdaságot érintő kérdésekben. Ismertségének és elismertségének köszönhetően részt vesz a Leonardo-programban, melynek keretében uniós országok diákjait fogadja telephelyén, mezőgazdasági gyakorlatot biztosítva legutóbb például német fiataloknak.

Az agrárium súlyos gondjaként említi a piacvesztést, úgy a hazai, mint az uniós országok vonatkozásában, továbbá a külföldi tőke beáramlását, amely a feldolgozóüzemek tulajdonjogának ötven százalék fölötti megszerzését jelenti. Ebből következik – elmondása szerint – hogy a magyar termelők kiszorulnak a feldolgozásból, ezzel egyidejűleg a termelésből is, hiszen a nyugati tőkés már a készterméket dobja a magyar piacra. Megoldásként azt javasolja a fiatalasszony, hogy a nálunk megtelepedett áruházláncok nagyobb arányban forgalmazzanak hazai termékeket, amellyel segítik a magyar gazdák talpon maradását.

A stafétabot átvétele biztosított a Kalmár családban, hiszen gyermekeik – tavaly végzett Krisztina lányuk és a középiskolás Norbert – úgyszólván belenőttek a gazdaságba. A nagylány mezőgazdasági szakirányú végzettséget szerzett Biharkeresztesen, s tagja a családi gazdaságnak, míg a tizenhat éves Norbi a gépek szerelmese: már tízéves korában kombájnt vezetett, de mindenféle géppel önállóan dolgozik. Hobbija az offroad versenyeken való szereplés.

Katika a családi gazdaság vezetése, a család ellátása mellett – ha ideje engedi – szívesen olvas tudományos-fantasztikus folyóiratokat, könyveket.

 (Hajdú-Bihari Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2005.)