Kiss Csaba

Önkormányzati képviselő,

Derecske

Igen nehéz volt összehozni a beszélgetés időpontját az örökmozgó, folyton szervezkedő, intézkedő, a közösség érdekében minden áldozatra kész önkormányzati képviselővel. A májusi kiadós esőzések következtében bőven akadt dolga: hol a belvízelvezető csatornarendszer kiépítését ellenőrizte, hol a belvízzel harcoló lakosok udvarán folyó szivattyúzást intézte.

– Honnan ez az aktivitás, a mások sorsáért való aggódás? – kérdeztem, amikor volt szusszanásnyi ideje a képviselőnek.

– Mindig az vezérel, hogyan tudnék segíteni másokon, az arra rászorulókon. Ilyen egyszerű – kezdi magyarázatát a fiatalember. – Most éppen az országot vízzel elárasztó időjárás okoz gondot mindenkinek, éppen ezért lakóhelyünkön is fokozott odafigyelést igényelnek a mélyebben fekvő ingatlanok.

Az első ciklusát töltő önkormányzati képviselő a Fidesz–MPSZ színeiben jutott be a 13 tagú képviselő-testületbe. Mindig is érdeklődött a politika, a közélet iránt, családi gyökerei a Kisgazdapárt felé irányították. Országgyűlési választásokon rendszeresen volt az FKGP delegáltja, ám annak széthullása – 2002 – után belépett a Fidesz helyi csoportjába, mert úgy vélte, a Fidesz az a párt, mely garanciát jelent az ország és városa sorsának jobbra fordulásában.

1969. április 2-án a derecskei szülőotthonban látta meg a napvilágot. Szülei, nagyszülei paraszti származásúak voltak, ám édesapja már esztergályosként dolgozott a helyi Mezőgépnél. Édesanyja előbb a háztartást vezette, majd KIOSZ-tag lett. Hárman vannak testvérek: Sándor bátyja vállalkozó, Erika húga köztisztviselő, az okmányirodában dolgozik. Mindketten családosak.

A középső gyermek az általános iskolát az egykori József Attila Általános Iskolában végezte, majd a debreceni Mechwart András Gépipari Szakközépiskola gépi forgácsoló szakán végzett 1987-ben. A végzés után Derecskén, a GAMESZ-nál helyezkedett el műszaki vezetőként. Létszámleépítés következtében egy vállalkozóhoz került, akinél szakmájában dolgozott, majd egy debreceni GMK bedolgozója lett: családi kertes házukban műhelyt rendezett be, ahol alkatrészeket gyártott. 1990 augusztusában vonult be sorkatonai szolgálatra Mezőtúrra. Büszkén teszi hozzá, hogy „vele kezdődött meg” az egyéves katonai szolgálat, előtte másfél év volt. Máig sajnálja, hogy a ’90-es változások után, 1991-ben nem lehetett jelen Derecske várossá nyilvánításának ünnepén. Élénken él benne a ’90-es őszi taxisblokád, amikor is egyedüli egyenruhásként, átengedték a debreceni vasútállomás előtti téren, s onnan gyalog ment ki a város széléig, ahonnan egy szovjet rendszámú személygépkocsi hozta haza. 20 év távlatában úgy véli, szükség van a katonai szolgálatra. Jóllehet, a kezdeti időszak – beilleszkedés, kiképzés, családtól való távollét, „szívatások” – megviselték a fiatalokat, ám a továbbiakban erősítették a közösségi érzést, hazaszeretet, emberi tartást kaptak. 1991 augusztusában szerelt le, civil életét munkanélküliként kezdte, ami elhúzódott pár évig. Egy kis kitérő után – mezőgazdasági vállalkozónál borsókombájnon dolgozott – önfoglalkoztató hitelt vett fel a munkaügyi központtól, s főállású őstermelő lett. Családi tulajdonú, illetve bérelt földeken szántóföldi növénytermesztést folytat, de nem tett le eredeti szakmájáról sem, mivel úgy érzi, több lábon kell állnia a mai, gazdasági válsággal teli világunkban.

A földhöz és a földből élőkhöz való kötődése vitte el a 2005-ös nagy gazdatüntetésekre. Három hétig volt fenn a Gazdák terén, ahol olyan szolidaritást élt meg a fővárosiak részéről, amit nem is gondolt volna. Sőt, olyan Derecskéről elszármazottakkal is találkozott, akikkel egyébként soha nem sodorta volna össze a sors. Az idén tavasszal bekövetkezett politikai változásokhoz nagy reményeket fűz, különösen a mezőgazdaság terén, hiszen az elmúlt nyolc év kormányai mostohán bántak a gazdákkal. Bízik abban, hogy a vidék népességmegtartó erejét fogják növelni azzal, hogy a helyben megtermelt javakat a helyi piacokon tudják értékesíteni a gazdák. De hasonló fellendülést vár az élet minden területén, s reméli, sikerül visszaállítani a család- és otthontámogatási rendszert is.

Különösen örül az új Parlament által megszavazott kettős állampolgárságnak is, hiszen ő maga is széles körű külhoni kapcsolatokkal rendelkezik. Derecske testvértelepüléseire – Székelykeresztúrra, Nagyszalontára, Simonyifalvára, Dereskre – úgy jár ki, mintha hazamenne. Legutóbb a Nagyváradon megrendezett babgulyásfőző versenyen az általa vezetett derecskei csapat második helyezést ért el 22 csapat közül. A főzés egyébként is hobbija: specialitása a zúzás csülök, amit hagyományos módon, bográcsban vagy üstben készít el szűkebb baráti társasága számára, vagy a polgári körös, illetve városnapi rendezvényeken. Mindezen képesség birtokában, jó eséllyel néz a családalapítás elé…

(Északkeleti Almanach 26. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2010.)

Szerző: napkeletadmin 2018. 01. 17.

Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Tőkés László

Spillinger Ferenc István

Szilágyi Lajos

Rácz Anikó

Nyírő Gizella

Jantyik Zsolt

Bakó István

Dr. Berényi Dénes

Dr. Fülepné Sipos Ilona Esz...

Vitéz Magyary Béla

Kalmár Imréné

Dr. Radó Imre

Krisztik József

Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!