Spillinger Ferenc István

Római katolikus plébános,

Derecske

Az energikus, mindig derűt és optimizmust sugárzó Derecskén nemes egyszerűséggel, de annál nagyobb tisztelettel Feri atyaként emlegetett lelkészt 41 évesen szentelték pappá. Eddigi életútját szívesen osztotta meg velünk. 1946. február 12-én született Miskolcon, egy ötgyermekes család első tagjaként, munkás szülők gyermekeként. Általános iskolai tanulmányai után vájár szakon végzett a helyi ipari szakmunkásképzőben. Majd szintén Miskolcon, a Mikoviny Sámuel Bányaipari Aknászképző Technikumban szerzett bányaipari technikus végzettséget. Ezzel párhuzamosan még megszerezte a bányamentő képesítést is.

Az érettségit követően sorkatonai szolgálatát töltötte az Országos Légvédelmi Parancsnokság lillafüredi önálló híradós zászlóaljánál, ahol tulajdonképpen a magyar honvédelem repülésirányításának volt a részese. Ez 1967-től 1969-ig tartott. Ebből következik, hogy megélte Csehszlovákia megszállását 1968 augusztusában. Igaz, hogy
„csak” hazai szolgálatot látott el, ám két hétig első fokú harckészültségben voltak. – Aki volt katona, az tudja, mit jelent ez! – jegyzi meg sokat sejtetően.

A leszerelést követően az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóságon dolgozott talajmechanikusként, amely munkakör a talajok fizikai vizsgálatát jelentette. Tíz éven keresztül radioaktív izotópos vizsgálatokat is végzett, amivel oroszlán része volt a mai Tisza-tó akkoriban épített árvédelmi töltésének tömörségellenőrzésében. Soha nem tett le arról, hogy végső célját elérje. 12 éves korában döntötte el ugyanis, hogy római katolikus pap lesz, ám a család anyagi körülményei miatt kénytelen volt a fent vázolt életutat bejárni, hiszen tanulmányai alatt – hét éven keresztül – ösztöndíjban részesült, ingyen tankönyvet kapott, s hétvégeken még dolgozhatott is – természetesen – pénzért. Technikusi tanulmányai idején pedig még egy-egy hónapos kötelező nyári gyakorlatot is eltöltött a lengyelországi, katowicei szénbányában, illetve itthon, a pécsi uránbányában.

Álmai valóra válását jelentette az, hogy öt év teológiai tanulmányok után a szegedi Hittudományi Főiskolát elvégezte. 1987. június 20-án szintén Szegeden szentelte pappá Udvardy József megyéspüspök. A végzés utáni első két évet segédlelkészként – káplánként – Makón és a szeged-újszegedi plébánián töltötte. 1989. augusztus 1-jei hatállyal nevezte ki derecskei plébánosnak Gyulai Endre megyés püspök. A derecskei plébániához tartozik még leányegyházakként Konyár, Sáránd, Pocsaj–Esztár. Derecskére kerülésére így emlékszik vissza: – Számomra, aki hívő katolikus családban és környezetben nőttem fel, szokatlan volt az itteni katolikus hívek mentalitása. Gyermekként, de később felnőttként és civilként is naponta jártam templomba. Ezzel szemben ezen a vidéken lazább hitéletet tapasztaltam. – Talán azzal magyarázható ez, hogy ez a vidék többségében protestáns – vetem közbe.

Mire büszke a Derecskén eltöltött bő két évtizedéből? – váltok témát. – Sikerült sok eredményt elérni azok után, hogy az emberek megismertek és elfogadtak. Kétszer újítottuk fel kívül-belül a templomot. Új orgonát vásároltunk. A temetőt körülkerítettük, kutat fúrtunk. A templomba elektromos fűtést építettünk be, míg a plébánián központi fűtést. – S mindezt a Historia Domusban dokumentálva, – melyet 1742 óta vezetnek a derecskei plébánosok – meg is mutatja az atya.

1993-ban II. János Pál pápa új egyházmegyét alapított, Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye néven, Debrecen központtal. Ettől kezdve e rendelkezés alapján a Szeged-Csanádi Egyházmegyéből átkerültek az újonnan alapított egyházmegyébe. Az új püspök, Bosák Nándor, 1993-ban kinevezte a berettyóújfalui esperesi kerület helyettes esperesévé, rá egy évre pedig esperes lett, s napjainkig is ellátja ezt a beosztást. Mindemellett 2009 karácsonyán címzetes kanonoki kinevezést is kapott, szintén a püspökatyától. 1997. január elsejétől kisegítő tábori lelkészi feladatokat is ellátott múlt év december 31-ig a debreceni Kossuth laktanyában. Az ott végzett tevékenységéért 2004. október 23-án, nemzeti ünnepünk alkalmából a Honvédelemért kitüntető cím II. osztályát, míg a 2006. március 15-i nemzeti ünnepen ugyanennek a címnek az I. osztályát adományozta a Magyar Köztársaság honvédelmi minisztere Spillinger Ferenc Istvánnak.

A város közéletében aktívan jelen van, ha csak teheti, minden városi rendezvényen részt vesz. Minden évben az augusztus 20-i állami ünnepség keretében megszenteli az új kenyeret a város főterén megrendezett kistérségi szintű ünnepen. – Az egyik augusztus 20-i ünnepségen az ünnepi beszédet is én tartottam a városvezetés felkérésére  – mondja büszkén. Évek óta a római katolikus templom is színtere a hagyományos májusi Derecskei Zenei Estek rendezvénysorozatnak.

Összegzésként elmondta Spillinger úr, hogy a hitélet a helyi szokásokhoz, hagyományokhoz képest jónak mondható Derecskén, rendszeresen vannak első áldozások, bérmálkozások, esküvők.

(Északkeleti Almanach 27. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2011.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése