Szilágyi Lajos

A Barátság Vadász Sportegyesület elnöke,

Derecske

Húsz éve vadászik a mezőgazdasági vállalkozó, aki gyakorlott vadászként korábban is beléphetett volna a vadásztársaságba, ám a rendszerváltozás előtt nehezebb volt. 1990-ben azonban többedmagával – jobbára vállalkozókkal, korábbi kisiparosokkal – vadászvizsgát tett, s lehetőség nyílt a vadászatra. Származása révén is egyenes út vitte a vadászok közé. Egyik rokona, nagymamája testvére, Derecske jegyzője is vadász volt.

Tősgyökeres derecskeiként 1955. március 11-én született. A sors ajándéká­nak tekinti, hogy szülei még élnek: édesanyja 81, édesapja 85 éves, akik ma is aktívak: ellátják magukat, művelik a konyhakertet, aprójószágot is tartanak. Világéletükben mezőgazdasággal foglalkoztak, s éppen származásuk miatt kerültek a nagyszülők kuláklistára, a boltjukat is államosították. Ketten vannak testvérek, nővére Debrecenben él férjével.

Az általános iskola befejezése után az ipari iskolát is Derecskén végezte, de itt is konfirmált. Érdekességként jegyzi meg, hogy az egykori fiúiskolában 3–3 nagy létszámú osztály volt évfolyamonként. (Természetesen akkor még létezett egy másik általános iskola is, hasonlóan magas gyermeklétszámmal!) Az a, b, c osztályok közül az utóbbiba, orosz tagozatra, válogatott tanulók kerültek. Ám ő hiába volt jeles tanuló, nem oda irányították. Az igazsághoz tartozik, hogy szülei nem is erőltették… Sajnálattal jegyzi meg, hogy manapság nincsenek ekkora évfolyamok, s Derecske lélekszáma évek óta tízezer alatt van. – Pedig ha továbbra is meglenne a kellő számú gyereksereg, az a magyarság megmaradásának, jövőjének záloga lenne – fogalmaz.

A 8. osztály után helyben folytatta tanulmányait: a 149. Számú Szakmunkásképző Iskolában. Az akkor járási székhelyű Derecske nagyközségben több szakmában képeztek szakmunkásokat: gépi forgácsolókat, lakatosokat, hegesztőket, kőműveseket. Mindez akkor egy fejlődő, iparosodó városra vallott. Gyakorlati idejét a helyi Mezőgépnél töltötte. Az esztergályos szakma megszerzése után a fővárosban dolgozott egy évig, majd hazajött, s a berettyóújfalui Elzettben helyezkedett el. Hét évig volt ott, de ebből két évet sorkatonaként szolgált Abasáron. Mivel önálló akart lenni, saját munkából megélni, 1981-ben esztergályos kisiparos lett.

Eleinte egyedül dolgozott – saját házuk udvarán megépített műhelyében –, ám ahogy kezdett kibontakozni a vállalkozása, úgy tudott alkalmazottakat is felvenni. A ’80-as években Derecskén, a lakosság lélekszámához képest, a legtöbb kisiparos volt az országban, s közéjük tartozott ő is.

1980-ban nősült, felesége Gá­bor­ján­ból származik. 1988-ban a nagyszülőktől elvett Rákóczi utcai boltot visszavásárolták az ÁFÉSZ-tól, s azt vezeti immár sajátjukként. Két gyermekük született: Dóra (29) jogász, Budapesten dolgozik a fogyasztóvédelemnél, míg Lajos (26) mezőgazdasági szakigazgatás-szervező mérnök, édesapja vállalkozásában vesz részt.

Eredeti szakmáját nem adta fel, ám tevékenységét bővítette: a rendszerváltozás után a kárpótláskor a családi földeket visszavették, így jelenleg 100 hektár saját, illetve bérelt területen szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik. Ehhez a kombájn kivételével valamennyi mezőgazdasági géppel rendelkezik. A kérdésre, hogy mennyire éri meg gazdálkodni, mennyire kockázatos a mezőgazdaság, azt feleli: 2002 után úgy érezték a magángazdák, hogy mostoha gyermekei a kormányzatnak. – De nem adjuk fel, mert a magyar gazda kitartó, küzdeni képes, önálló gondolkodása és szervezőképessége már a múltban is megvolt, s a jövőben is meglesz. A májusban felállt új polgári kormány pedig reménységgel tölt el a jövőt illetően – mondja határozottan.

A Barátság Vadász SE élére a 2007-es tisztújítás után került, amikor két jelölt közül ő lett a befutó. Azóta érezhető aktív jelenlétük a város közösségi életében: önzetlenül és készséggel kiveszik részüket a különböző rendezvények szponzorálásából, ami általában főzést jelent, illetve a vadászház ingyenes átengedését rendezvények lebonyolítására. Mosolyogva jegyzi meg, hogy soha nem fordult elő az, ami tavaly: egyszerre három történelmi egyház vezetője volt jelen a trianoni megemlékezés után a vadászházban.

Megtiszteltetésnek tekintette Bakó István polgármester meghívását a felvidéki Dereskre, ahol az ottani vadászokkal ismerkedtek meg, s akik úgy fogadták őket, mintha húsz éve barátok lennének! Azóta már többször voltak egymásnál közös vadászaton. Az idei testvértelepülési kapcsolat felvételekor a két település vadásztársaságai is aláírták a testvérkapcsolatról szóló szerződést. Nem kevésbé büszke a szé­kely­keresztúri kapcsolatokra sem. Tavaly az 550 éves évfordulón főzőversenyen voltak, az idén is oda szerveznek túrát. Oda és az ezeréves határhoz minden magyarnak legalább egyszer el kell mennie életében. Gyermekeit is ebben a szellemben neveli, s nagyon várja, hogy unokáiba is ezt azt érzést plántálja tovább.

(Északkeleti Almanach 26. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2010.)

Hasonló

Égi áldás az özvegyasszony házasságára

Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése