Szilágyi Lajos

A Barátság Vadász Sportegyesület elnöke,

Derecske

Húsz éve vadászik a mezőgazdasági vállalkozó, aki gyakorlott vadászként korábban is beléphetett volna a vadásztársaságba, ám a rendszerváltozás előtt nehezebb volt. 1990-ben azonban többedmagával – jobbára vállalkozókkal, korábbi kisiparosokkal – vadászvizsgát tett, s lehetőség nyílt a vadászatra. Származása révén is egyenes út vitte a vadászok közé. Egyik rokona, nagymamája testvére, Derecske jegyzője is vadász volt.

Tősgyökeres derecskeiként 1955. március 11-én született. A sors ajándéká­nak tekinti, hogy szülei még élnek: édesanyja 81, édesapja 85 éves, akik ma is aktívak: ellátják magukat, művelik a konyhakertet, aprójószágot is tartanak. Világéletükben mezőgazdasággal foglalkoztak, s éppen származásuk miatt kerültek a nagyszülők kuláklistára, a boltjukat is államosították. Ketten vannak testvérek, nővére Debrecenben él férjével.

Az általános iskola befejezése után az ipari iskolát is Derecskén végezte, de itt is konfirmált. Érdekességként jegyzi meg, hogy az egykori fiúiskolában 3–3 nagy létszámú osztály volt évfolyamonként. (Természetesen akkor még létezett egy másik általános iskola is, hasonlóan magas gyermeklétszámmal!) Az a, b, c osztályok közül az utóbbiba, orosz tagozatra, válogatott tanulók kerültek. Ám ő hiába volt jeles tanuló, nem oda irányították. Az igazsághoz tartozik, hogy szülei nem is erőltették… Sajnálattal jegyzi meg, hogy manapság nincsenek ekkora évfolyamok, s Derecske lélekszáma évek óta tízezer alatt van. – Pedig ha továbbra is meglenne a kellő számú gyereksereg, az a magyarság megmaradásának, jövőjének záloga lenne – fogalmaz.

A 8. osztály után helyben folytatta tanulmányait: a 149. Számú Szakmunkásképző Iskolában. Az akkor járási székhelyű Derecske nagyközségben több szakmában képeztek szakmunkásokat: gépi forgácsolókat, lakatosokat, hegesztőket, kőműveseket. Mindez akkor egy fejlődő, iparosodó városra vallott. Gyakorlati idejét a helyi Mezőgépnél töltötte. Az esztergályos szakma megszerzése után a fővárosban dolgozott egy évig, majd hazajött, s a berettyóújfalui Elzettben helyezkedett el. Hét évig volt ott, de ebből két évet sorkatonaként szolgált Abasáron. Mivel önálló akart lenni, saját munkából megélni, 1981-ben esztergályos kisiparos lett.

Eleinte egyedül dolgozott – saját házuk udvarán megépített műhelyében –, ám ahogy kezdett kibontakozni a vállalkozása, úgy tudott alkalmazottakat is felvenni. A ’80-as években Derecskén, a lakosság lélekszámához képest, a legtöbb kisiparos volt az országban, s közéjük tartozott ő is.

1980-ban nősült, felesége Gá­bor­ján­ból származik. 1988-ban a nagyszülőktől elvett Rákóczi utcai boltot visszavásárolták az ÁFÉSZ-tól, s azt vezeti immár sajátjukként. Két gyermekük született: Dóra (29) jogász, Budapesten dolgozik a fogyasztóvédelemnél, míg Lajos (26) mezőgazdasági szakigazgatás-szervező mérnök, édesapja vállalkozásában vesz részt.

Eredeti szakmáját nem adta fel, ám tevékenységét bővítette: a rendszerváltozás után a kárpótláskor a családi földeket visszavették, így jelenleg 100 hektár saját, illetve bérelt területen szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik. Ehhez a kombájn kivételével valamennyi mezőgazdasági géppel rendelkezik. A kérdésre, hogy mennyire éri meg gazdálkodni, mennyire kockázatos a mezőgazdaság, azt feleli: 2002 után úgy érezték a magángazdák, hogy mostoha gyermekei a kormányzatnak. – De nem adjuk fel, mert a magyar gazda kitartó, küzdeni képes, önálló gondolkodása és szervezőképessége már a múltban is megvolt, s a jövőben is meglesz. A májusban felállt új polgári kormány pedig reménységgel tölt el a jövőt illetően – mondja határozottan.

A Barátság Vadász SE élére a 2007-es tisztújítás után került, amikor két jelölt közül ő lett a befutó. Azóta érezhető aktív jelenlétük a város közösségi életében: önzetlenül és készséggel kiveszik részüket a különböző rendezvények szponzorálásából, ami általában főzést jelent, illetve a vadászház ingyenes átengedését rendezvények lebonyolítására. Mosolyogva jegyzi meg, hogy soha nem fordult elő az, ami tavaly: egyszerre három történelmi egyház vezetője volt jelen a trianoni megemlékezés után a vadászházban.

Megtiszteltetésnek tekintette Bakó István polgármester meghívását a felvidéki Dereskre, ahol az ottani vadászokkal ismerkedtek meg, s akik úgy fogadták őket, mintha húsz éve barátok lennének! Azóta már többször voltak egymásnál közös vadászaton. Az idei testvértelepülési kapcsolat felvételekor a két település vadásztársaságai is aláírták a testvérkapcsolatról szóló szerződést. Nem kevésbé büszke a szé­kely­keresztúri kapcsolatokra sem. Tavaly az 550 éves évfordulón főzőversenyen voltak, az idén is oda szerveznek túrát. Oda és az ezeréves határhoz minden magyarnak legalább egyszer el kell mennie életében. Gyermekeit is ebben a szellemben neveli, s nagyon várja, hogy unokáiba is ezt azt érzést plántálja tovább.

(Északkeleti Almanach 26. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2010.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése