Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Vitéz Magyary Béla
Derecske díszpolgára,
Derecske
A bihari város legidősebb pedagógusának élete majd’ egyszázad történetét öleli fel. Az első világháború végének évében született, a Horthy-korszakban tanult, s volt katona, szolgált a fronton, nyugati fogságba esett, majd részt vett az ország újjáépítésében, a Kádár-éra napszámosaként pedagógus volt, sportvezetőként pedig jelentős szerepet vállalt városa közéletében.
1918. május 24-én született Szilágy megyében, Krasznán, egy ötgyermekes család legkisebb gyermekeként. A család a románok elől 1919-ben Magyarországra menekült. Az egyéves Bélát teknőben menekítették vonattal, előbb Püspökladányba, majd Kunhegyesre, onnan Jászberénybe, végül Derecskére került a család. Édesapja a Horthy-korszak csendőre volt, édesanyja a gyerekeket nevelte. Az elemi iskolát és a polgárit is Derecskén végezte el Béla bácsi. A debreceni református tanítóképzőbe azért nem vették fel első próbálkozásra, mert egy cm-rel alacsonyabb volt a kelleténél! Egy évig aztán kemény fizikai munkát végzett, megerősödött, nőtt is, és 1933-ban felvételt nyert a tanítóképzőbe.
A végzés után kikötötte, hogy csak akkor fog tanítani, ha visszakerülhet szülőfalujába, ám ekkor még a románok kezén volt Kraszna. Erdély visszacsatolásával azonban vágya teljesült: 1940-ben megkezdhette a tanítást. Év végén azonban behívták hároméves katonai szolgálatra, amelynek leteltével egyszerre kapta meg a behívó parancsot.
Zászlósként az ukrán frontra került, ahol a vasúti szállítás biztosításában vett részt, román, ukrán és magyar katonatársaival együtt. Ahogy közeledett a Vörös hadsereg, úgy húzódtak nyugatabbra. A visszaemlékezéshez a háborúban vezetett naplóját veszi elő, ugyanis lehetőségei szerint naponta bejegyezte az eseményeket, helyszíneket. 1944 márciusában három hét szabadságot kapott. Miután visszatért hadosztályához, szembesült a szomorú ténnyel: az oroszok megtizedelték bajtársait, alig maradt egy-kettő közülük. Az egyre gyakoribb szovjet támadások miatt meghátrálásra kényszerültek, s a Tatarov-hágón átkelve, Kőrösmező, Rahó, Máramarossziget, Huszt, Tiszaújlak, Beregszász, Bátya, Munkács, Szolyva, Voloc, Iszka, Majdanka érintésével a Toronyai-hágón átjutva végül is Sátoraljaújhelyen kötöttek ki. Az útvonalból látszik, nem hazafelé, hanem a Felvidék irányába menekültek tovább: Kassa, Poprád, Túrócszentmárton, Zsolna következett. 1945. március 11-én súlyosan megsebesült: bal bokáját aknaszilánk roncsolta szét. Ekkor kórházvonatra rakták, amit viszont angol bombatámadás ért. Béla bácsi úgy menekült meg, hogy a vasút melletti árokba ugrott. A sebesülteket a németek összeszedték, s a piseki – csehszlovák – kórházba szállították. Le akarták vágni a lábát, de „próbaképpen” meghagyták. Május 9-ét, a világháború európai befejezésének napját is ott élte meg, ahonnan már fogolyként szállították tovább. Augusztus 6-án viszonylag gyógyultan került amerikai büntetőtáborba. Mint tiszt nem dolgozhatott, ám így élelmet sem kapott. Hogy életben maradjon, levágta rangjelzését, s közlegényként már mehetett munkába.
A malenkij robotot úgy úszta meg, hogy az amerikai katonák végig hazakísérték a volt foglyokat a kaposvári szűrő táborba. Onnan többszöri átszállással, a vonat tetején utazva, 1946. április 23-án Húsvétra, egyben névnapjára tért haza. A kétségbeesett szülőknek óriási volt a meglepetés, hiszen semmit nem tudtak fiukról, azt hitték, bátyjához hasonlóan – aki a Don-kanyarban 1943. január 15-én esett el – szintén meghalt.
A hazatérés után nyolc napon belül az Igazoló Bizottságnál kellett jelentkeznie, háborús bűnös-e. Mivel ismerték, zöld utat kapott a civil élethez. Ligettanyára helyezték volna, de ott a szétbombázott iskolában nem lehetett tanítani, ezért hazatért Derecskére, a Polgári és Leányiskolába. 1952-től nyugdíjazásáig, 1983-ig a 2. számú, ma már Bocskai István Általános Iskolában tanított rajzot.
Részt vett az ’56-os forradalomban is. Amikor október 27-én megalakult a Forradalmi Bizottmány, annak jegyzőkönyvvezetőjévé választották. Megfogalmazták követeléseiket, de a közrendre vigyáztak. Élelmiszert gyűjtöttek a fővárosiaknak, kilátásba helyezték a régi rendszer vezetőinek leváltását, ám erre a forradalom leverése miatt nem került sor.
Derecske város önkormányzatától 1995-ben pedagógiai és közéleti munkájának elismeréséül díszpolgári címet kapott.
2006. szeptember 23-án – többszöri felterjesztés után – a 2. világháborúban való részvételét vitézi címmel ismerték el.
Feleségével, a szintén pedagógus Pálffy Jolánnal, immár 55 éves házasok. Két gyermekük született: Ildikó és Béla. Lányuk is a pedagógus pályát választotta, ám súlyos betegség következtében 47 éves korában meghalt, két fiúgyermeket hagyva maga után. Béla fiuk technikus, neki is fia van.
Béla bácsi szemüveg nélkül olvas, rendezgeti emlékeit.
(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 24. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2008.)
Hasonló
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése