Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Dr. Váradi József
Általános helynök,
Nyíregyháza
Soha nem a csábos jövő, a karrier izgatta gyermekkorában dr. Váradi Józsefet, a Debrecen–Nyíregyházi Egyházmegye általános helynökét. Villámszerűen érte a felismerés még 14 éves korában, hogy neki a papi hivatást kell választania. A balmazújvárosi tízgyermekes családban, Scheffer Mária édesanya és Váradi József, a kerékgyártó édesapa a tisztességet, a becsületes emberi életet adta útravalóul gyermekei számára, de a pályaválasztásukat rájuk bízták. Bizonyára az otthoni indíttatás eredménye, hogy a harminckét hónapig tartó oroszországi internálást fizikai és lelki megtörtség nélkül vészelte át. A szocializmus idején tapasztalt mérhetetlen mellőzést szintén nem vette sértésnek. Még ma is él emlékeiben az a megyei párt első titkára, aki Bélapátfalván elhívta őt a haldokló édesapjához, noha természetes volt, hogy párttemetést kell rendezni.
A filozófia, az élet nagy kérdéseinek értelmezése mindig is vonzotta már a fiatal papot. Mit kell tennünk embertársainkért, miért élünk itt e földön, megcselekedjük-e, ami erőnk szerint megtehető? – ezekre kutatta a választ. Szívesen emlékszik az Egerben töltött huszonegy esztendőre, amelyből tizenkilencen át papneveléssel foglalkozott. Az 1970-es évekre jellemzően öt nap alatt kellett elhagynia Egert. Következett tíz év Bélapátfalván, majd ’90 szeptemberétől Szabolcs-Szatmár-Bereg megye főesperese, apát, kanonok, általános helynök. Akkor csak egy templomot és egy félig romos plébániát talált itt. Az eltelt bő tíz év alatt társszékesegyházzá minősítették a nyíregyházi római katolikus templomot, méltó átalakuláson ment át tartalmilag, külsejében az egyház. Sort keríthettek a templombelső restaurálására.
A negyvenötezer lelket számláló főplébánia új lelkipásztori intézettel gazdagodott. Ez az épület ma már városi rendezvényeknek, ünnepségeknek, karitatív csoportok működésének is helyet ad. Nem különben a társszékesegyház, amelyben koncerteket, hangversenyeket és más eseményeket tartanak. Szorosabbra fonhatták az együttműködés szálait a nyíregyházi városházával, amelynek árkádos épülete előtt állították fel az úrnapi körmenet főoltárát.
A nyíregyházi Jósavárosban ezerkilencszázkilencvenkettőben avatták fel a Szent Imre Gimnáziumot. A legfontosabb eredmények közt tartják számon, hogy két szerzetesi rend is idetelepült: a Kamill férfi és női rend Borbányán talált otthonra. Kamilliánus családok alakultak, melyeknek tagjai a betegek, a rászorulók lelki gondozását vállalják magukra. Működik egy nagy létszámú nyugdíjas csoport, mely nemcsak rendszeres találkozási lehetőséget kínál az idősebbeknek, hanem előadásokat hallgatnak meg az őket érdeklő kérdésekről, gyakran kirándulnak, és részt vesznek városi rendezvényeken. Rendszeresen szerveznek gyűjtéseket, és bonyolítanak le jótékonysági vásárokat az anyagiakban szűkölködőknek. Kiemelt figyelmet fordít a főplébánia a gyermekekre, hiszen az ő lelki életük gazdagítása, világlátásuk formálása az egyik legfontosabb és legszebb hivatása az egyháznak.
Családról beszélünk, s mindenki előtt ismert, hogy a római katolikus papok nem házasodhatnak. Vajon hogy éli meg dr. Váradi József ezt a látszólag ellentmondásos helyzetet?
– Mint szó volt róla, tíz gyermekes családban nőttem fel. Számomra a közösségnek mindig is meghatározó ereje, szerepe volt. Egyáltalán nem érzem azt, hogy saját családomnak is lennie kellene. Most több embert érzek közelebb a szívemhez, mintha a hagyományos értelemben vett családdal bírnék. Sokkal fontosabb a lelki rokonság, az azonos vagy hasonló szemléletmód, a világ komoly dolgairól, Istenről, a hitről vallott közös felfogás. Rég megszűnt – hála az Úrnak – a sekrestyébe zárt nyilvánosság, ma már az állam és az egyház egymásra találása nem csak papíron vagy a törvényekben létezik. Ez napi valóság. Hogy egy konkrét példát említsek, a Szent Imre Gimnázium, a város és az egyház közösen ünnepelte rendezvényeivel a millenniumot 2000. október 6–8-a között. Örömmel tapasztalom, hogy az egyház belenőtt és szerves részévé vált Nyíregyháza kulturális életének. Még országos ünnepségeknek is helyet adhat a társszékesegyház.
Természetesen azon fáradoznak, hogy a hitélet a főplébánián ne csak az egyházi szertartásokra koncentrálódjon. Az a fontos, hogy az emberek belülről érezzék, mit jelent Isten közelsége az életükben. Úgy töltsék minden napjukat, hogy amikor elkövetkezik a végső óra, és számot adnak először saját maguknak, mit végeztek itt e Földön, azzal az érzéssel induljanak el a végső utazásra, hogy megtették erejük szerint, amit megtehettek. Ezért dolgoznak igen sokat a papok, hogy segítsék híveiket ennek az élménynek az elérésében.
A helynök úr megemlíti a Szent Lélek Szemináriumot, a Kolping Egyesületet, a Cursillo háromnapos lelki gyakorlatot, amelyek a hitvalló embereknek keretet és lehetőséget adnak a gyakorló vallásosság elmélyítésére.
Dr. Váradi József plébános úr elmondhatja magáról azt, amit csak kevesen: ő boldog ember itt e Földön…
(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 11. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)
Hasonló
Péter László és neje, Dr. J...
Dr. Sztányi István
Lakatos Dénes
Dr. Szikora Lászlóné
Dr. Balogh Zoltán
Poroszka Norbert
Dr. Szerdahelyi Zita
Dr. Szerdahelyi Szabolcs
Seszták Oszkár
Dr. Szabó Sarolta PhD
Hargitai István
Dr. Tisza László
Dajka István
Giliga Ferencné
Gyetván Magdolna
Csizmadia Valéria
Fodor László
Fábián Gonzáles
Bodnár Zoltán
Hargitai István
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése