Nyíregyháza

Magával ragadó egyéniségét volt kitől örökölnie. Édesapja, dr. Sipos István erős jellemű, magyar református, több diplomás teológus professzor, a keleti nyelvek doktora, aki nagytekintélyű egyéniségével meghatározó volt a szülői házban. Hite, élni akarása, isten- és hazaszeretete segítette abban, hogy túlélte az ’56-os forradalom viszontagságait és még hetvenöt évesen is aktív lelkipásztor volt. Az édesanyával, Kádár Máriával hatvan esztendőn át voltak hűséges társai egymásnak. Házasságukból nyolc gyermek született, akiknek régi magyar – történelmi – neveket adtak: Ete Álmos, Árpád Edömér, Tas Töhötöm, Koppány Kadosa, Kund Kötöny (1943. október 4.) Tünde Emese. Az ikrek, Bulcsú Botond és Előd Attila pici gyermekkorukban elhaltak.

Sipos Kund Kötöny iskoláit szülővárosában, Kisújszálláson kezdte. Közvetlen a forradalom után édesapját letartóztatták, és a tizenhárom éves Kund Kötönynek is fegyvert szegeztek. El kellett hagynia a szülői házat, ezért Balatonfőkajáron fejezte be az elemi iskolát.

1958-ban tért haza, ekkor Debrecenben a református gimnáziumban, majd a teológián tanult. 1962-ben érettségizett, a lelkészi diplomáját 1969-ben kapta kézhez. Egyetemi évei alatt az NB I-ben kézilabdázott, s még negyvenöt évesen is aktív sportoló volt. 1968-ban Dévaványán állt először a szószékre, ahol egy évig volt segédlelkész, majd a papi vizsga letétele után hivatalosan kirendelték Ramocsaházára.

1969. december 25-től szolgált hűséggel ott huszonegy éven keresztül, 1977-től tizenöt éven át a szomszédos Nyíribrony községgel együtt.

Bízva az Ige erejében: „Imé mindent újjá teszek” (Jelenések könyve 25:5), Isten segítségével végezte sokszor ember feletti munkáját. Kívül-belül felújították elsősorban a templomot, majd a parókiát. Tudták, hogy kölcsönösen számíthatnak egymásra a lelkipásztor és a gyülekezet. Nyíribronyban a templom felújítása során középkori falfreskókra bukkantak, és kiderült, hogy a szószék 1637-ben készült.

Feleségével, Szőke Terézzel 1977-ben kötöttek házasságot. Három gyermekük született: Katalin (1979), Melinda (1980) és Péter (1982).

A Nyírségi Református Egyházmegye 1990-ben megválasztotta esperesnek. Olyan előd nyomdokaiba léphetett, mint az általa igen nagyra becsült dr. Fekete Károly, aki teológiai professzor lett Debrecenben. Büszke arra, hogy ő lehetett az első, demokratikusan megválasztott esperes Magyarországon.

Már második éve látta el esperesi teendőit Ramocsaházán, amikor a Nyíregyháza Városi Református Egyházközség egyhangúlag meghívta lelkipásztorának. A gyülekezeti munkájában a lelki gondozás, igehirdetés, hivatalvezetés mellett ismét templom építés következett: be kellett fejezni a nyíregyházi templom renoválását, és rendbe hozni az életveszélyes melléképületeket és az udvart.

A rendszerváltás után az egyházi ingatlanok visszaadása, az ezzel kapcsolatos tárgyalások új távlatokat nyitottak a nyíregyházi gyülekezet életében. A visszakapott Kálvin téri iskola mellé megvásárolták a Színház utcai iskolarészt, hogy a nyolcosztályos egység ne bomoljon fel. Kulcskérdés volt az iskolaigazgató személyének kiválasztása. A presbitérium javaslatára feleségét, Sipos Kund Kötönynét bízták meg ezzel a feladattal. Nagy kihívás, hogy Nyíregyháza-Sóstón Millenniumi templomot építenek, aminek az alapjait már le is rakták. Emellett az Ybl-díjas Kulcsár Attila által tervezett gyülekezeti terem-hivatal-parókia komplexum megépítése 2000-ben elkezdődik. Ennek az építkezésnek a jelentősége, hogy a munkálatok magukban foglalják annak az ősi templomnak a rekonstrukcióját is, amelyről Nyíregyháza város a nevét kapta.

A gyülekezetben égető szükség van egy idősek szeretetotthonára; ennek létrehozása is szerepel az egyházközség terveiben, mely a „Kálvineum” nevét örökíti meg.

Jelenleg az egyházmegyéhez hatvankilenc gyülekezet tartozik (kettő az elmúlt években alakult). Igyekszik megnyerni a tehetséges, tenni akaró, hivatástudó és szerető fiatalokat az egyházmegye gyülekezeteibe lelkészi szolgálatra, így a korábbi harminchétről hatvannégyre nőtt a lelkipásztorok száma a lelkésztestületben.

Az egyházi és a közéletben is fontos feladatokat lát el az esperes úr. A Magyarországi Református Egyház Zsinatának tagja, Zsinati Tanácsának tagja, a Tiszántúli Református Egyházkerület Tanácsának és Közgyűlésének alkotó tagja. A Magyarok Világszövetségének Megyei Elnöke, a Nyíregyháza Városi Önkormányzat képviselője, ezen belül a Szociális és Kulturális Bizottságnak a tagja, a RÉS Alapítványnak elnöke. 1994. október 23-án a Politikai Foglyok Országos Szövetségétől megkapta a Hazáért Érdemkeresztet, a Szent György Lovagrendnek pedig megválasztott tagjai közé tartozik.

Szabadidejében – ha lenne – néha elmenne horgászni, vagy a családdal, barátokkal kirándulni. Volt már rá példa, hogy az aggódóan szerető barátok kimenekítették néhány napos pihenésre a hatalmas és sokrétű munkából.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 9. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)