Kocsis Fülöp

A Magyar Görögkatolikus Egyház megyéspüspöke, és a Miskolci Apostoli Exarchátus kormányzója,

Nyíregyháza–Hajdúdorog–Miskolc

szszb 26 ia Kocsis Fülöp1.jpgSzegeden, 1963. január 13-án született. Annak az ünnepkörnek a fényében, amikor az Isten Fia eljött e világra; akkor, amikor a megtestesülés csodája után az Atya bizonyságot tesz a Szentháromságról; akkor, amikor a templomokban, a megszentelt otthonokban és a megszentelődött lelkekben cseng a Vízkereszt tropárja.

Ilyen megszentelődött lélekkel, szeretettel várták őt szülei, nagyszülei, testvérei, rokonai. Anyai nagyszülei, Wéber József bánáti és Brzoboháty Ilona lengyel gyökerekkel, pedagógus házaspárként Szentesen, a nagyszéksóstói tanyavilágban és a Klebelsberg Kunó-i telepen tanítottak. A nagymama polgárasszonyként szellemi életet keltett a tanyasiak körében. A nagyapa iránymutatásával az iskola tantermét vasárnaponként templommá szentelték. Itt nőtt fel édesanyja, Wéber Margit negyedik gyerekként a természet templomában. Itt szívta magába a teremtett világ szépségének gazdagságát, melyből később gyermekeit is táplálhatta.

Wéber nagyapa olyan tanító volt, aki a tanyai munkálkodás után azonnal iskolaigazgatói állást kapott előbb a városszéli telepen, majd a belvárosban, Szegeden.

Apai nagyszülei tekintélyes, istenfélő paraszti egzisztenciában éltek Szabolcsveresmarton. András nagyapa testvéröccse építtette a falunak a templomot és a parókiát.

Édesapját, Kocsis Istvánt Sárospatakon, majd a szegedi egyetemen tanít­tatták, nem érdemtelenül. A gö­rög­katolikus hagyományokban erősen meg­gyökeredző család vallásossága hozzásegítette, hogy elhivatott pedagógussá lehessen, és elhivatott édesapává. Hiszen, ahogy szokta volt mondani, Szegeden ő is találkozott egy „szegedi boszorkánnyal”, aki viszont nem megrontotta, hanem derűjével, szelíd és megértő mosolyával harmóniává „varázsolta” az apai szigort.

…és az esti imádságok, a hozzá tartozó magyar versekkel meghitt otthont teremtettek, és a legkisebb gyermek, az egyszem fiú már gyermekkorában megérezte a papság iránti vonzalmát. Érezte, de még nem tudta, nem tudhatta, mert szülei és három nővére példájában még erősebben hatott a pedagógusi távlat és a családi élet megteremtésének igénye.

A szegedi Radnóti-gimnáziumban, ahol édesapja is tanított, tovább erősödött benne a tanítás utáni vágy.

Kocsis Imre szegedi parókus tanácsára került a Görögkatolikus Szemináriumba, Nyíregyházára, ahol a nősülés lehetősége is megmaradt számára. A szívnek szent örömei, a szüleitől kapott bizalom ajándéka, a Marcaliban letöltött másfél év katonaidő, a katonabarátok, a későbbi Kopasz István áldozópap meg Székely János a későbbi püspöktárs azonban irányváltoztatást hozott.

Rómában, a Pápai Szalézi Egyetemen Orosz László társaságában bizonyosságot nyert a nőtlenség, és a keleti rítusú, monasztikus szerzetesi élet hivatása, ahol a tennivalókról a tudnivalókra kerülhet a hangsúly. 1990-ben, a papszenteléssel megkezdődött az öt év előkészítő szolgálat: Hajdúdorogon, a görögkatolikus iskolában két évig hittantanár. Innen Tornabarakonyba kerül, hogy egy szűk közösségnek a parókusa legyen; előkészülhessen a szerzetességre, hogy készülete a belgiumi Chevetogne bencés monostorában áhítattá mélyülhessen. Segítségül szolgált négy éven át az orosz, a francia, a görög és kopt lelki irodalom.

’98. november 6-án Belgiumban, Szilárd püspök előtt letehette szerzetesi fogadalmát. Ő a Fülöp nevet vette fel, a korábban szerzetessé szentelt Orosz László pedig az Atanázt. Ezután lehetett arra gondolni, hogy itthon hozzanak létre monasztikus szerzetesi közösséget.

Így érkeztek Atanáz testvérrel ’99. december 22-e éjszakáján Dámócra, ahol a monasztikus szerzetesi életük meggyökeresedhetett: csendet teremteni a belső növekedésre, Isten mindent fölülmúló elsőbbségében tudatosan szembeszállni a testi kívánságoknak, lélek szerint élni, és közösségi életet kialakítani; hogy ez az áttetsző, imádságos életmód Isten jelenlétéről, a minőségi időről tanúskodjon számunkra. A szerzetesség léte arra hívja fel figyelmünket, hogy a keresztény szemlélet 2000 év óta megadja a választ életünk minden nagy kérdésére.

A Gondviselés nyolc évet engedett meg­szentelt monostori életének. Ezután XVI. Benedek pápa őt találta legmegfelelőbbnek a püspöki hivatás betöltésére. 2008. június 30-án csendes növekedéséből előhívatva, Hajdúdorogon a Magyar Görögkatolikus Egyház Püspökévé szentelték.

Első szentmiséjét szülővárosában, Szegeden mutatta be. Az eseményről Pilinszky szavai jutnak eszembe: „…s megérzik a fényt a gyökerek, s szél támad, s fölzeng a világ.”

Fölzenghet világunk, mert elődei munkálkodását imádságos életével óvja, gyarapítja, mert személyével az Isten teret nyit mindannyiunk számára, hogy a Szentháromság ereje vezessen képzeleteinkben, gyöngeségeinkben.

(Északkeleti Almanach 26. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2010.)

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése